Oroszlánt rejtegettek egy budapesti házban

Oroszlánt rejtegettek egy budapesti házban

A hivatalos statisztikák szerint az állatcsempészések száma csökkent, ám lehetséges, hogy azért foglalnak le kevesebb élő állatot, mert sok határon megszűnt a folyamatos ellenőrzés. Azért még mindig sok az így hozzánk került jószág; leginkább hüllők és madarak utaznak rossz körülmények között, összezsúfolva. 

Egyre több magyar „rendel” egzotikus hobbiállatot (legfőképp boát, anakondát, sziklapitont és teknőst), de hazánk még mindig elsősorban tranzitország: vagyis innen inkább továbbviszik a tiltott árut. „A Közel- és Távol-Keletről, illetve Afrikából érkező állatok többsége Nyugat-Európába tart, ahol mostanában a majomtartásnak alakult ki illegális kultusza” – mondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Szigetelőszalagba tekerve

A csempészek beszámolóiból tudható, hogy a teknősöket és madarakat ők is továbbértékesítik, vagy étkezési célra adják el. De bármilyen sorsot szánnak is nekik, az utazás kész kínzás számukra. Általában zsákban, az autó ajtókárpitja mögött vagy a kézipoggyászba csomagolva rejtik el a kisállatokat, a madarakat  leggyakrabban – szigetelőszalaggal betekert csőrrel és testtel – a kocsipadlóra teszik, vagy kalitkában, letakarva a csomagok közé dugják.

A hatóságok kétféle módon találnak rá azokra az egyedekre, akik túlélik a szállítást. Vagy már a vámosoknál fennakadnak (ilyenkor az állatokat lefoglalják az országhatáron), vagy az állattartónál találnak rájuk – többnyire feljelentés alapján. „Ez utóbbi eset főleg veszélyes állatok kapcsán szokott előfordulni, vagy olyan esetekben, amikor a szomszédságnak feltűnik, hogy az állatot nem megfelelő körülmények között tartják. Budapest egyik külső kerületében például így akadtak rá egy ott tartott oroszlánra” – mondja Hanga Zoltán.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője

Kihaló fajok a csomagtartóban

A csempészek néha egészen elképesztő teljesítményt produkálnak. Akadt rá példa, hogy a Fővárosi Állatkert háromszázötven görög teknőst kapott egyszerre, tavaly nyáron pedig a déli határnál egy kisteherautóban kétszáz egzotikus madárra bukkantak közel ötmillió forint értékben. Olykor a legvédettebb fajokat is veszélyeztetik a csempészek. A vörösfülű arapapagájokból ma már csak néhány száz létezik a természetben, egy csempésztől mégis négy példány került a budapesti Állatkertbe. „Kapunk olyan állatokat is, amelyek szintén csempészállatok, de nem magyar határokon »akadnak fenn«. Ilyen volt például az a borneói folyami teknős, amit Délkelet-Ázsiában foglaltak le, vagy a ma már a Nagy-sziklán élő berber majomcsoport, amelyre Nyugat-Európában sikerült rátalálni” – mesélte a szóvivő. A majmok esetében viszont gyakran maguk az állat tartói jönnek rá arra, hogy új kedvencük sokkal nehezebb eset egy kutyánál vagy egy macskánál, és ráunva egyszerűen kidobják az állatot – ilyenkor többnyire parkokban találnak rájuk a megmentők.

Bezárva, örökre

Az átlagos csempészáruval, például a droggal szemben az ilyen „árut” nem lehet csak úgy elhelyezni egy raktárban, a hatóságok ezért kapcsolatban állnak a legtöbb magyar állatkerttel. A bevett gyakorlat szerint az állatokat ilyenkor elsősorban a természetes élőhelyükre kell visszaszállítani, de ez sajnos sok esetben nem lehetséges. „Többnyire nem az utaztatás költségei jelentik az akadályt, hanem például az, hogy gyakran nem is lehet meghatározni, honnan származik az adott állat – mondja Hanga Zoltán. – A görög teknős is több országban él, és egyáltalán nem mindegy, hogy az adott példányt hová vinnénk vissza. Így karantén és egészségügyi kivizsgálás után sajnos az állatok végül mégis csak állatkertekben maradnak.”

Több száz védett madár pusztul el a csempészek kezei között

Csempészett nílusi krokodil (a képért köszönet a Fővárosi Állat és Növénykertnek)	Résteknős (a képért köszönet a Fővárosi Állat és Növénykertnek)