Mit tanulhatunk egy sikertelen állásinterjúból?

Megtépázza az önbizalmunkat

Egy rosszul sikerült állásinterjú után a legnehezebb a megtépázott önbizalom helyreállítása. Az első sokkon túljutva érdemes átgondolni, mit tanulhatunk a kudarcból, különben a legközelebbi megmérettetés alkalmával könnyen ugyanazokba a típushibákba eshetünk. Ne keseredjünk el, megfelelő elemzés után egy rossz interjú akár a sikerhez vezető út első állomása is lehet!

Az önéletrajz átment a rostán, a munkaadó felvette velünk a kapcsolatot már „csak” az állásinterjú van hátra. Az első személyes találkozás a HR-vezetővel meghatározó esemény. Visszautasítás után természetes a csalódottság és letörtség, de nem helyettesítheti az objektív önvizsgálatot.

Az elutasítás minden formája megrendítheti az önbizalmunkat, különösen igaz ez a munkahellyel kapcsolatos szituációkra. Önmagunkat vádoljuk, vagy bizonyos személyeket, esetleg magát a kiszemelt céget tesszük felelőssé kudarcunkért. Pedig az ember saját hibáiból tanul, és ez alól az állásinterjú sem kivétel.

A sikertelen szituációra érdemes egy fejlődési folyamat részeként tekinteni, amelynek során meghatározhatjuk erősségeinket és fejlesztendő pontokat tűzhetünk ki. Ezzel a technikával a visszautasításból szakmai iránytű lesz, amely megmutatja, milyen irányban mozduljunk el az álommunka megtalálásának érdekében.

Szűkítse le a keresési területet!

A negatív tapasztalat sokszor már a pályázat benyújtásakor „kódolható”. A munkaerőpiac napjainkban egyre kifinomultabb. A válság előtt a cégek többsége nagyobb költségvetéssel és kevésbé szigorú szervezeti szabályrendszerrel működött, melynek köszönhetően rugalmasabbak voltak a munkaerő-felvétellel kapcsolatban is. Ha egy jelölt 90 százalékban megfelelt az elvárásoknak, azt már jónak tekintették, manapság a vállalatok már nem engedhetik meg maguknak a kockázatot, hogy felvegyenek valakit, aki nem tűnik kompetensnek 100 százalékosan.

Nyugodtan hagyjuk figyelmen kívül azokat a meghirdetett pozíciókat, ha bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy az adott cégnél megjelölt elvárásoknak meg tudunk-e felelni. Ennek érdekében végezzünk részletes kutatást az adott pozícióval, a céggel és a csapattal kapcsolatban, akikkel várhatóan együtt kellene dolgoznunk. Mielőtt elfogadnánk az interjúlehetőséget, mérlegeljük, hogy mennyire illenénk bele az adott munkakörnyezetbe. Érdemes áttekinteni az interjúztató munkatársak internetes profilját is.

Pótolja a hiányosságokat!

Bármi legyen is az elutasítás oka, a hiányzó készség megfelelő fejlesztés után egy másik cégnél akár a siker záloga is lehet. Általános tapasztalat, hogy az interjúztatók legtöbbször a technikai tudás hiánya miatt kényszerülnek a jelölt elutasítására. Néha elég lehet a szakmai kérdésekre adandó válaszok alaposabb kidolgozása, máskor érdemes megfontolni kiegészítő képzésben való részvételt, vagy magasabb szintű végzettség megszerzését.

Mit tanulhatunk egy sikertelen állásinterjúból?

Itt keresd a legfrissebb állásokat!

Az elutasítás másik leggyakoribb oka a helytelen stílus a beszélgetés során. Az interjúszituáció a legmagabiztosabb pályázóból is nagyfokú idegességet válthat ki, nem véletlenül. Az állásinterjú során a hétköznapi életben nem tapasztalt reflektorfénybe kerül személyiségünk, a beszélgetés pedig gyakran kihallgatásra hasonlít, ahol a legkisebb kommunikációs hiba (rosszabb esetben az interjúztató személy hangulata) is gyengítheti esélyeinket; gyakran még a legkiválóbb szakemberek is elbuknak, pszichológiai okok miatt.

Mivel tudatában vagyunk, hogy milyen sok, rajtunk kívül álló körülmény befolyásolja az interjúztató döntését, hajlamosak vagyunk előre felkészíteni magunkat a bukásra, elfeledkezve arról, hogy a kiváló felkészülés, gyakorlatias válaszokkal párosítva az interjúztató legszigorúbb kifogásait is eloszlathatja. Különösen fontos ezt észben tartani a manapság egyre népszerűbb, kompetenciaalapú interjúkon, ahol a munkaadó a szakmai előadásmód képességét vizsgálja.

A folytatásért kattints ide!