Aktuális

Mennyi állatot irtunk ki magunk körül?

Se egy farkas, se egy barna medve nincs Magyarországon – ezért is sorolt bennünket Európa legrosszabb természetvédői közé az European Wildlife nevű szervezet. Valóban ilyen természetgyilkos kis hazánk?

Mennyi állatot irtunk ki magunk körül?„Az igaz, hogy nincs már jávorszarvasunk és eltűnt például a nyérc is, az akár 100 kilósra megnövő haltól, a vizától – aminek már csak egy városrész őrzi a nevét, a Vizafogó – is rég elbúcsúztunk” – magyarázza a WWF magyarországi igazgatója, Figeczky Gábor. A magyar mézpázsit, ami az egész világon csak Magyarország területén élt és virult, legfőképp a Kispest helyén lévő szikes réteken, szintén rég kihalt. „Aztán nincs már aranysakálunk, bár néhány példány időnként felbukkan, de néha farkasból is akad egy-két példány – folytatja a felsorolást a WWF igazgatója. – A barna medvének meg sosem volt igazi élőhelye Magyarország, a Kárpátokban nagyjából négyezer él, időnként fel-felbukkan itthon is, szóval nem azért nincs, mert annyira szörnyű természetvédők lennénk” – szögezi le Figeczky Gábor.
Mi meg azt szögezzük le, bármennyire is szeretjük a macikat, azért egy kicsit megnyugtató, hogy a vasárnapi kirándulás közben nem jön szembe barna medve az erdőben. Igaz, a természetvédők szerint az erdőkben a medvéktől kevésbé kell félni, mint például a pásztorkutyáktól…

Hódpörkölt

Mennyi állatot irtunk ki magunk körül?Persze vannak olyan állatok is, meg növények Magyarországon, amelyek a kihalás szélén „táncolnak”, például a vadmacska, több denevérfaj, a földikutya, az uráli bagoly, a pannon gyík, a bánáti bazsarózsáról nem is beszélve. Aztán vannak sikersztorik is, például a hódok visszatelepítése. A legnagyobb rágcsálók kálváriája akkor kezdődött, amikor a katolikus egyház levette a böjt idején tiltott ételek listájáról a hódhúst – persze több száz évvel ezelőtt. Magyarországi történetüknek pedig egy vadász vetett véget Ács közelében, aki kilőtte az utolsót. A WWF 1996-ban kezdett hódtelepítésbe, azóta is megy a program, a hódok meg vígan rágcsálnak a gemenci erdőben vagy a Szigetközben.
 
Tarvágás meg sípályák

A mezőgazdaság térhódításával lecsökkenő élettér, a sűrű úthálózat, településfejlesztések, például sípályák építése és markáns vadászati hagyományok – ezek az okai a nagyragadozók pusztulásának a WWF elnöke szerint. De nemcsak Magyarországon, szinte egész Európára jellemző a probléma Figeczky Gábor szerint. „Itthon nagy baj az, hogy a nemzeti parkjainkban nincsenek megfelelő nagyságú háborítatlan területek – ez többek között az egyik oka annak, hogy nálunk nem jöhetett még létre stabil állomány egyik ragadozófajból sem.”

Számháború

Mennyi állatot irtunk ki magunk körül?„Amíg mi az egerészölyv megmentésére gyűjtjük az 1 százalékokat, addig a vadászok le akarják vetetni a védettségét, magyarul vadászni akarnak rájuk” – mondja Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület (MME) igazgatója. A ragadozó madarak tizedelik az apróvadállományt a vadászok szerint, persze több más káros hatás mellett. „A mi számításaink szerint kétszer annyi például az egerészölyv, mint a madarászok szerint” – magyarázza Pechtol János, a Magyar Vadászkamara főtitkára, miért szeretnék, ha néhány ragadozó madarat „kivennének” a védettség alól. „Mi tudomásul vesszük, ha egyes fajok létszáma drasztikusan csökken, védelmet kell, hogy kapjanak. Most írtunk alá egy mindenkire érvényes megállapodást a természetvédőkkel és a Vidékfejlesztési Minisztériummal, amiben például az van, hogy csörgőrécére és kercerécére nem vadászhatunk többet, a nyári lúd viszont, ami eddig védett volt, innentől kezdve télen vadászható lesz” – teszi hozzá a főtitkár. A lényeg, hogy most a vadászok és madarászok együtt vizsgálódnak a védett ragadozó madarak és az apróvadak „együttéléséről”, és meg is számolják a védettmadár-állományt. Az eredményektől függően a vadászok újra napirendre tűznék a védett ragadozó madarak „védtelenné” nyilvánítását. „Bármennyi lesz is a végeredmény, például bármennyi egerészölyvet is számolunk: elfogadhatatlan a védettség levétele” – mondja az MME igazgatója. Az érvei egyébként mindkét tábornak ugyanazok: csak a természet egyensúlyát szeretnék fenntartani…

    

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése