Aktuális

Amikor Európa muszlim kontinens lesz: valós félelem?

Miközben mindennap újabb hullámot vet a menekültügy, egy lényeges kérdésről alig beszélünk. Mitől tartunk inkább? A menekültektől vagy az iszlám vallástól? Mit gondolnak erről civil emberek, egy szociológus és a Magyarországi Muszlimok Egyházának egyik tagja?

Sokkoló képek, egymásra mutogató politikusok, tanácstalanság. Úgy tűnik, a jelenlegi menekültáradat olyan új jelenség, amivel nemhogy Magyarország, de Európa sem tud mit kezdeni. És nemcsak a hivatalos álláspontok különböznek ebben a kérdésben, de maga a magyar társadalom is megosztott. A vélemények a végletek között mozognak. A teljes elutasítástól a befogadásig.

Együtt érzünk, de..?

“Nehezen tudnának beilleszkedni a többségi társadalomba” – mondja László, aki szerint a menekültáradat önmagában is probléma, és ezt csak tetézi, hogy a menekültek vallása és kultúrája teljesen más.

András londoni munkája során egy közegben élt és dolgozott muszlim vallásúakkal. “Kultúrájukból és társadalmukból fakadóan természetes számukra, hogy egy európai ember számára koszban és a szemétben élnek. Vérmérsékletük és hagyományaik miatt a különböző iszlám irányzatok nézetkülönbségeit is gyakran véres módon próbálják kezelni. Vajon hogyan állnának hozzá a keresztény valláshoz és értékrendhez? A muszlim menekültekkel terroristák is érkezhetnek. Mi pedig nem szeretnénk olyan helyen élni, ahol bármikor robbanthatnak.”

“Együtt érzek a muszlim menekültekkel, és szívesen segítek rajtuk, ha tudok, mindaddig, amíg egyénekről, emberi sorsokról van szó. De ha belegondolok, hogy a lakótelepünket özönlené el több ezer muszlim menekült, akiknek sem a kultúráját, sem a vallását nem ismerjük, és ezért kislányomat sem merném levinni a játszótérre, már nem lennék ennyire támogató” – érvel Kata, aki azt is hangsúlyozza, hogy annak egyébként nehéz véleményt alkotnia, aki csak a médiából értesül az eseményekről, ahol lehetetlenség igazán objektíven tájékozódni. Ugyanakkor azt is bevallja, tart az iszlám vallástól.

“A fő probléma az, hogy az iszlám a mi kultúránktól eléggé távol áll. Ismeretlen, emiatt ijesztő is sokak számára. Főleg azért, mert a legtöbb közelmúltban lezajlott terrorcselekedetet összefüggésbe hozták az iszlámmal. És azt gondolom, hogy az ismeretlen mindig ijesztő.”

Ágnes és Olga ezzel szemben inkább azt emelik ki, hogy a muszlimok ugyanolyan emberek, mint mi. Vannak köztük jók és rosszak. “Egyik rokonom férje vallásos muszlim – meséli Olga. Építésznek tanult Magyarországon. Aztán a 90-es években magyar feleségével és két kislányával Kairóba költözött, miután nálunk az utcán szélsőségesek megverték. Egyébként attól, hogy vallásosak, a család normális polgári életet él. A két kislány úszó, élsportoló, és az egyik kislány szülinapjára a Volt Fesztiválra kapott jegyet. Vagyis a vallásosság is sokféle. A muszlimok között is vannak másként gondolkodók, ahogy két keresztény is különbözik.”  Ágnes ugyanakkor hozzáteszi, az elzárkózás és főleg a gyűlöletkeltés veszélyes dolog. Nem megoldás a problémára. Szerintük a muszlimok addig nem jelentenek ránk veszélyt, amíg hajlandóak integrálódni, és nem próbálják meg akár erőszakosan is átalakítani az európai értékrendet. “Rossz egy olyan országban élni, ahol nem érték a különbözőség” – zárja le végül gondolatmenetét Olga.

Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Az iszlám mindig is jelen volt

“Az iszlám mindig is jelen volt Magyarországon, még akkor is, ha erről sokan nem tudnak” – vallja Czink Ibolya Beatrix, a Magyarországi Muszlimok Egyházának tagja. Elmondása szerint a hazai muszlim közösségek is ugyanazokat az erkölcsi normákat követik, mint bármely más magyarországi vallási közösség tagjai. Magyarországért és Magyarország védelmében is sokat tettek, tesznek.

“Férjemmel többször szerveztünk más vallású barátainkkal összejöveteleket, ahol az erkölcsről, a valódi értékekről beszélgettünk. Az emberek nagy része megdöbbenne azon, mennyire egybevág egy muszlim, egy keresztény, egy zsidó vagy akár egy buddhista értékrendje” – meséli a muszlim vallású magyar festőnő.

A beszélgetés során a Korán tanításaira hivatkozva többször hangsúlyozza, az iszlám tiszteli az életet, és nem ír elő elkülönülést más vallásokkal, más népekkel szemben. Mivel az egyik legfontosabb pillére az adakozás a rászorulók részére, igyekeznek minden segítséget megadni a menekülteknek. De a muszlim szervezetek nem csupán a menekültkrízis idején lépnek fel segítőként, a rászoruló magyar családoknak is rendszeresen küldenek adományokat, és a vörösiszap-katasztrófa után is a segítők között voltak.

A muszlim menekültekkel kapcsolatban meg van győződve arról, hogy a szélsőségeseket nem közöttük kell keresni, hanem azok között, akik elől menekülnek. Mert a menekülők abban a reményben érkeznek Európába, hogy békében és nyugalomban nevelhetik fel gyermekeiket. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy Magyarországon kell-e tartanunk az iszlámtól, Czink Ibolya Beatrix a szunnita-siíta ellentétet hozza fel példaként.

Muszlim közösségek Európában

Régóta élnek muszlimok az európai keresztény társadalomba ágyazva. A nyugat-európai közösségek főleg a 20. században alakultak ki, amikor is a volt gyarmatokról muzulmánok vándoroltak be az anyaországba a jobb megélhetés reményében. Ilyen nagy közösségek élnek Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban. Németországban ezzel szemben az első muszlim közösségek a török vendégmunkások beáramlásával jöttek létre.
A Balkán helyzete ebből a szempontból speciális. Itt az Oszmán Birodalom megjelenése óta élnek muzulmánok. Legnagyobb számban Albániában, ahol a három és fél milliós lakosság közel kétharmada vallja muszlimnak magát. Boszniában a lakosság negyvennégy százaléka muzulmán. Ők a török uralom alatt iszlám hitre tért szláv népcsoport, amely a mai napig vallási identitása alapján határozza meg magát. Bulgária nagyjából egymilliós muzulmán közössége ugyanakkor nem iszlámra áttért népcsoport, hanem a török kisebbség tagjai.

 

“Ez az ellentét az arab országokban egy mesterségesen gerjesztett dolog, ami mögött komoly anyagi érdekek állnak. A gond nem ezzel a két irányzattal van, hanem azokkal az érdekekkel, amelyek mesterségesen gerjesztik a feszültséget. Mint ahogy hazánkban sem a menekültekkel és a lakossággal van a baj, hanem azokkal, akik ellenségeskedést és félelmet keltenek ember és ember között.”

Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

A gond a második generációnál kezdődhet

A szociológus szemszögéből a menekültek és bevándorlók ügye nem helyezhető érzelmi alapokra.
“Helytelennek érzem azt a kérdést, Európának tartania kell-e az iszlámtól – magyarázza Holló Zsuzsa szociológus. Ez leegyszerűsíti a problémát, és előítéletet kelthet az európai, ezen belül is a magyar társadalomban. Úgy gondolom, inkább a nagymértékű migráció miatt aggódhatnak joggal az emberek. Hisz míg Európa népessége fogy, a Közel-Keleten és Afrikában fordított a tendencia. Ami végül valóban ahhoz vezethet, hogy Európában az európaiak kisebbségbe kerülnek. Ugyanakkor a bevándorlás megoldás is lehet a népességcsökkenés megállítására.”

A jelenlegi menekültválságra vonatkozóan az is kiderül a szociológusnő véleményéből, hogy az integrációra, együttélésre a történelemben akadnak hasznosítható példák.
“Ahogy Andalúzia esete is mutatja, van megoldás Európa számára. Ott több száz évig élt együtt keresztény, zsidó és muszlim úgy, hogy ezek a közösségek tiszteletben tartották egymás kultúráját és vallását. Ami ezt az együttélést szétzúzta, az épp a kívülről jövő erőszakos egységesítési törekvés volt. Ebből okulva Európának inkább meg kellene ismernie, és el kellene fogadnia a Közel-Kelet kultúráját ahhoz, hogy a sajátja is fennmaradhasson. Hisz a válságövezetekből érkező menekültek nem az iszlám terjesztése miatt árasztják el Európát, hanem a jobb élet reményében.”

A bevándorlók első és második generációjára reflektálva Holló Zsuzsa szociológus arra is kitér, hogy problémák először általában a második nemzedéknél jelentkeznek, amely a gyökereit kutatva nagyobb érdeklődést mutat saját kultúrája, vallása iránt. Számukra ezért lehetővé kell tenni ezt a megismerést, akár másfajta oktatási struktúrával, de mindvégig tudatosítva bennük a keresztény környezet kultúráját, értékrendjét. Így mindkét félnél megelőzhető lehetne az előítélet és az ellenséges magatartás kialakulása.

Olvass még a menekülthelyzetről az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése