Lezuhant orosz gép: megvan a második fekete doboz

A mentők korábban megtalálták a repülőgép farkában elhelyezett, a gép paraméreteit rögzítő két berendezést, ezek egyikét sikerült a búvároknak a felszínre emelniük.

A fő fedélzeti adatrögzítőt kedden emelték ki, és szállították a tárca Moszkva melletti tudományos kutatóintézetébe, hogy elemezzék a tárolt adatokat. A pilóták beszélgetéseit rögzítő berendezés jó állapotban volt, szakértők szerint lehetséges az adatelemzés.

A mentők szerda délelőttig a gép több mint 12 nagyobb és 1547 kisebb darabját találták meg, ebből 567-et felszínre emeltek – tájékoztatta a TASZSZ orosz állami hírügynökséget egy nevének elhallgatását kérő rendvédelmi illetékes.

Eddig 17 holttestet és 223 emberi maradványt találtak a szerencsétlenség körzetében.

A katasztrófa helyszínén, Szocsi térségében napi huszonnégy órában folyik a kutatás. A munkálatokban szerdán több mint 3600 ember és több mint 500 műszaki egység vett részt Szocsi térségében. A búvárok naponta több mint 30 merülést hajtanak végre. 

Az orosz védelmi minisztériumnak a szíriai Latakiába tartó gépe – fedélzetén 84 utassal és 8 tagú személyzettel – vasárnap reggel zuhant a Fekete-tengerbe két perccel azután, hogy felszállt Szocsi repülőteréről. A gépen katonák, újságírók, egy ismert segélymunkás és a hadsereg Alekszandrov művészegyüttesének 64 tagja és karmestere utazott, akik újévi koncertet adtak volna a hmejmimi orosz légi támaszponton. Az orosz hatóságok szerint terrorcselekmény nem szerepel a szerencsétlenség fő lehetséges okai között.

A fékszárny meghibásodása okozhatta a szerencsétlenséget

A gép parametrikus adatait rögzítő feketedoboz keddi elsődleges elemzése során a lapot tájékoztató, nevének elhallgatását kérő illetékes szerint a pilóták súlyosbították a helyzetet, amikor az orr felemelésével korrigálni akarták a fékszárny meghibásodását.

A lap internetes oldalán szerdán megjelent cikk szerint a búvároknak kedden sikerült 30 méteres mélységből kiemelniük a legnagyobb roncsot, a farokrész négyméteres darabját. Ebben találták meg a parametrikus adatrögzítő berendezést, amelyet elemzésre a légierőnek a Moszkva melletti Ljuberciben működő Központi Tudományos Kutató Intézetébe szállítottak. A tárca egyelőre nem tette közzé az elemzés eredményét, amelynek “végleges következtetéseit az összes lehetséges tényező tanulmányozása után az állami bizottság fogja nyilvánosságra hozni”.

A nyomozáshoz közel álló forrás szerint a repüléskor a szárnyaknál további felhajtóerőt biztosító fékszárnyakat behúzó rendszer nem működött. A lap által megkérdezett szakértők szerint a be nem húzott félszárny kellemetlen jelenség, de egyáltalán nem jár végzetess következményekkel. Ezt a jelenséget részletesen ismertetik a Tu-154 típusú gép üzemeltetési utasításaiban, és állandóan oktatják a géppel repülő pilóták számára.

 A lap által megkérdezett szakértők szerint a gép személyzete a meghibásodást valamilyen okból nem tudta kezelni, sőt saját cselekedeteikkel súlyosbították az önnmagában véve nem végzetes problémát. A szakértők feltételezik, hogy a katonai pilóták kompenzálni próbálták a zuhanórepülést, és túlságosan erősen húzták maguk felé a kormányt, növelve ugyanakkor a hajtóművek teljesítményét. Emiatt kerülhetett a gép a kritikus állásszögbe, veszített a sebességéből és felemelkedés helyett a tengerbe zuhant.