nlc.hu
Aktuális
Még a retúr vonatjegyre sem elég sok diák ösztöndíja

Még a retúr vonatjegyre sem elég sok diák ösztöndíja

Már 10 éve nem emelkedtek az ösztöndíjak, miközben a diákok költségei nagyon megnőttek. Nemcsak az albérletek őrült drágák, de a mindennapi kiadások is. A HÖOK szerint ezen sürgősen változtatni kell.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kutatást készített, amelyben azt vizsgálja, hogy mennyi a hallgatók bevétele és kiadása a felsőoktatás évei alatt. A cél egy egységes ösztöndíjreform kidolgozása.

 „Egy olyan rendszerre van szükség, amely a megfelelő teljesítmény tükrében biztosítja az alapvető létszükségletek fedezéséhez szükséges forrást. A kutatás rámutat, hogy bár a hallgatók bevételeinek helyzete jelentősen nem változott az elmúlt években, ugyanakkor kitettebbek lettek a szülői támogatásnak és a munkából származó jövedelmeknek” – mondta Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke a szervezet Szarvason tartott közgyűlésén. Gulyás Tibor azt is kiemelte, hogy a diákok nagy része dolgozik a tanulmányai mellett, ugyanis e nélkül a családok nem tudnák kifizetni az oktatást.

A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es becslése alapján a szülőknek gyermekenként átlagosan 15 millió forint ráfordítással kell számolniuk, ha támogatják a diploma megszerzését.

Az államnak sokkal nagyobb részt kellene vállalnia ezekből a terhekből, jegyezte meg a HÖOK elnöke.

Nemcsak a hallgatóknak, a szülőknek is van véleményük, hiszen ők fizetik a kiadások nagy részét:

 „A lányom nevetséges ösztöndíjat kap, pedig nem tanul rosszul. Szerencsére nem kell albérletet fizetnünk neki, mert a főváros mellett lakunk, ezért ő bejár az órákra. Még a bérletét sem tudjuk kifizetni az ösztöndíjból, nemhogy a többi költséget. Még csak másodéves, és nagyon sokat kell tanulnia, de folyamatosan azon gondolkozunk, hogyan vállalhatna munkát, mert ez így nagyon megterhelő anyagilag, és biztosan nem tudom még négy éven keresztül fizetni. Rengeteg órája van, hetente háromszor reggeltől estig bent van az egyetemen, hiába csomagol magának szendvicset, muszáj valami főtt ételt is ennie. El sem tudom képzelni, hogyan járhatna egyetemre, ha még albérletet is kellene fizetnünk, mert az legalább plusz százezer forint lenne havonta még akkor is, ha csak egy szobát bérelne.”

egyetem, ösztöndíj, HÖOK

„Nagyon sokat kell tanulnia, de folyamatosan azon gondolkozunk, hogyan vállalhatna munkát”

„A fiam vidékre jár egyetemre, és így kénytelenek vagyunk megoldani a lakhatását, mert nem kapott kollégiumi elhelyezést. Az utazásra és a lakhatásra közel 200 000 forint megy el havonta, és még ebben nincsenek benne a fenntartásához ezenkívül szükséges dolgok: étel, ital, ruha, cipő, könyvek, szórakozás. Pedig Andris nem lusta, jól tanul és dolgozik is az egyetem mellett, közel százezret keres, ami egy nagyon jó fizetésnek számít. Így nekünk »csak« 200 000 forintba kerül az egyetemista gyerekünk… Ez évente közel 2,5 millió forint. Kicsit aggódom, hogy meddig fogjuk tudni mindezt kifizetni, azt hittem, hogy magasabb ösztöndíjat kap majd, és nekünk, szülőknek nem kerül majd ennyibe a taníttatása. A kisebbik gyerekemnek már mondtam, hogy nem jelentkezhet vidéki egyetemre, mert azt tuti, hogy nem tudjuk már kifizetni!”

„Hülyén hangzik, de az Amerikában tanuló egyetemista lányom sokkal kevesebbe kerül nekünk, mint a többi szülőnek, akik az itthoni taníttatást fizetik. Nem véletlenül kerestünk neki olyan egyetemet, ahol teljes sportösztöndíjat kap, igaz, a tanulmányai mellett mindennap van két edzése, hétvégén pedig versenyek, haza egy évben kétszer jön, de volt már, hogy kimaradt a meccsek miatt a karácsonyi hazalátogatás. Nagyon hiányzik nekünk, hogy keveset látjuk, de sokkal jobb minőségű oktatást és ellátást kap, mint ha itthon lenne. Az ösztöndíjából mindent ki tud fizetni, mi csak a repülőjegyeket álljuk, ami nem több 200 000 forintnál évente. Ez majdnem vicces, amikor hallom, hogy másoknak mennyibe kerül az egyetemista vagy főiskolás gyerekük taníttatása!”

„A diákok legnagyobb költsége a lakhatás, a kollégiumi férőhelyek pedig gyorsan elfogynak. Sokan éppen azért nem tudják befejezni a tanulmányaikat, mert sem nekik, sem a családjuknak nincs elég pénzük a költségekre – mondta el az NLCafénak dr. Vámosi Péter, a HÖOK elnökhelyettese. – A hallgatók átlagos kiadása a legutolsó kutatásaink szerint 68 000 Ft/hónap, de természetesen nem lehet mindenkit egy kalap alá venni. Így pl. jelentős különbség van aszerint, hogy valaki kollégiumban, otthon vagy albérletben lakik. Ezeket a kiadásokat jelenleg leginkább a szülői támogatásból fedezik a fiatalok, hiszen ez a legjellemzőbb bevételi csatorna. Az adatok szerint hallgatók háromnegyedét támogatja a családja, és ebben az benne sincs, amikor valaki pl. csak pusztán otthon lakik.

Nagyon alacsony az ösztöndíj, néhol csak jelképes

A tanulmányi ösztöndíj minimuma 5950 Ft. A szociális ösztöndíjnál nincs minimum, akár 1000 Ft is kiosztható, és sajnos több intézmény is rákényszerül a források szűkössége miatt, hogy csak jelképes összeggel tudja támogatni azt a hallgatót is, akiről megállapítják, hogy rászoruló.  A szociális támogatásnál intézményenként különböző a maximum, van, ahol csak 23 800 Ft-ot kap a legrászorulóbb is, máshol 30-35 ezer Ft-ot azért el tud érni a maximum, de ilyen összeget csak nagyon kevesen kaphatnak. A leggyakoribb a 12–24 ezer közötti összeg. A tanulmányi ösztöndíjnál még nagyobb a szórás jelenleg intézményenként, és azon belül is karonként és szakonként. Azt tudom mondani, hogy sajnos számos példa van, amikor kitűnő körüli átlagra is csak 15-20 e Ft az ösztöndíj.

Az ideális ösztöndíj ennyi lenne a HÖOK szerint:

Az ideális ösztöndíj meglátásunk szerint rászorultság esetén fedezné teljesen a megélhetést, hogy ne a családoknak kelljen további áldozatokat hozniuk a felsőoktatási költségek fedezéséhez még a mellé a 16-18 millió forint mellé, amibe a felmérések szerint átlagosan egy gyermek felnevelése kerül. Ez havi 68 000 Ft-ot jelentene. Ugyanekkora összeget kapna tanulmányi ösztöndíjként ideálisan az is, aki nem szociálisan rászoruló, de tanulmányi kötelezettségeit az elvárt szinten teljesíti. Hiszen egy hallgatótól azt várja a társadalom, hogy minden erőfeszítését tanulmányaira fordítsa, és így lehetne biztosítani azt, hogy ne a napi megélhetési gondok vagy a tanulmányokhoz egyáltalán nem kapcsolódó kényszerű diákmunka vonja el erről a figyelmet és az időt. Mi is tudjuk viszont, hogy mindehhez több tízmilliárd forintra volna szükség, ezért a kormányhoz eljuttatott javaslatunkban jelenleg mindössze 40 százalékos emelést kérünk. Ez megegyezik a legutolsó emelés óta lezajlott inflációval, hiszen 2006 óta nem emelkedtek az ösztöndíjak, ezért is veszítették el azóta az értéküket. Ez a forrásbővítés, hatékonyabb és motiválóbb elosztással kombinálva, már elég lehetne ahhoz, hogy a legrászorulóbbak ne essenek ki a felsőoktatásból. Továbbá arra is, hogy mindenkit valóban motiválhasson az ösztöndíj a minél eredményesebb tanulásra, a jó tanulmányi teljesítmény pedig visszakapja a becsületét. 

Kevés a kollégiumi férőhely

A kollégiumi lakhatás jelentősen olcsóbb, mint az albérlet, és ezen a téren az ingatlanpiac elszabadulása miatt tovább fog nyílni az olló. Jelenleg az állami intézmények kollégiumaiban 3-4 fős szobákért 5-9 ezer forintot kell fizetni, míg a kétágyas, saját fürdős szobákért 10 és 18 ezer Ft között mozog az ár. Nem állami kollégiumban (pl. PPP-kollégiumban, amelyet magánberuházó épített, és az intézmény csak bérli) előfordulhatnak magasabb árak, de ezek is jellemzően 25 000 Ft/hónap alatt maradnak. A kedvező összegeknek is köszönhető, hogy jelentős a túljelentkezés. Van olyan intézmény, ahol a jelentkezők felét is el kell utasítani férőhelyhiány miatt. A túljelentkezés is mutatja, hogy sokak számára létkérdés, hogy elnyerjék a kollégiumi elhelyezést, különben nem engedhetnék meg maguknak az albérletet, és ezért félbe kéne hagyniuk tanulmányaikat, vagy el se tudják azt kezdeni. A 3 ezer fős HÖOK Mentorporgramban látjuk is azt, hogy különösen a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat fenyegeti ez a veszély. Ezért képviseli a HÖOK már hosszú ideje, hogy jelentős kollégiumi férőhelybővítésre van szükség, amire most az Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégia kormány általi elfogadásával jók is az esélyek” – hangsúlyozta dr. Vámosi Péter, a HÖOK elnökhelyettese.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top