Talán lehet valami a gazpachóban vagy a paellában, de Spanyolország lett a világ legegészségesebb országa a Bloomberg toplistáján. Ezzel megelőzték az olaszokat, akik két évvel korábban a lista élén álltak. Magyarország négy helyet javított ugyan 2017-hez képest, de még így csak a 48. helyen állunk.
A rangsor felállítása során egyebek mellett figyelembe vették a várható élettartamot, a magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők arányát, a túlsúlyosak és dohányzók számát, és azt is, hányan mozognak rendszeresen, vagy milyenek a higiéniai feltételek.
A legegészségesebb országok 2019-ben
(a Bloomberg kombinált egészségügyi indexe alapján)
- Spanyolország: 92,75
- Olaszország: 91,59
- Izland: 91,44
- Japán: 91,38
- Svájc: 90,93
- Svédország: 90,24
- Ausztrália: 89,75
- Szingapúr: 89,29
- Norvégia: 89,09
- Izrael: 88,15
48. Magyarország: 64,43
Hazánk helyezését nagyban rontják a siralmas egészségügyi mutatók. Nézzük, mi a helyzet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ legutóbbi jelentése szerint:
- A születéskor várható élettartam nőknél 79,4, a férfiaknál 72,3 Magyarországon. Az unióban ugyanez 83,6 és 78,1 év.
- A halálozások több mint felét a keringési rendszer betegségei okozzák. Ezt követően az iszkémiás szívbetegségek, majd a rosszindulatú daganatok állnak a legtöbb haláleset hátterében.
- A túlsúlyosak vagy elhízottak aránya 55 százalék. A nők között magasabb, 62 százalék ez a szám. Minden negyedik-ötödik gyerek plusz kilókkal küzd.
- Rendszeres testmozgást csupán a lakosság 11 százaléka végez.
- Gyümölcsöt, zöldséget a magyarok 67 százaléka fogyaszt rendszeresen. (Ez persze nem jelenti azt, hogy mindennap és megfelelő mennyiségben.)
- Naponta cigarettázik a felnőttek több mint negyede, a túlzott alkoholfogyasztók aránya 6 százalék.
Ezek az egészségügyi tényezők viszonylag könnyen mérhetők, ám az egészségi állapot egyik fontos pillére, hogy mit eszünk. A kutatások szerint a Spanyolországra és Olaszországra jellemző mediterrán étrend – főleg extra szűz olívaolajjal és a csonthéjas magvakkal kiegészítve – az egyik leghatásosabb: ezt követve kisebb eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri megbetegedések, még a zsírszegény étrendhez képest is.
Magyarország nem éppen az egészséges ételeiről híres. Bár az utóbbi években zajló gasztroforradalomnak köszönhetően egyre többen próbálnak kiegyensúlyozottan táplálkozni, a többség ragaszkodik a rántott hús–pörkölt–sült krumpli szentháromsághoz.
„A magyarok sófogyasztása háromszor-négyszer magasabb, mint az ajánlott, és túl magas a zsiradékbevitel is – sorolta a problémákat az NLCafénak Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. – A széndhidrátfogyasztásunk viszont alatta van az ajánlottnak, a felnőttek nem érik el a maximálisan ajánlott cukormennyiséget, a gyerek viszont többet fogyasztanak, mint kellene. A rostfogyasztás sem éri el a kívánt mennyiséget, így nem meglepő, hogy a magyarok nem esznek elegendő zöldséget és gyümölcsöt. Tejtermékből is kevesebbet fogyasztunk az ajánlottnál.”
A szakember szerint a tipikus magyaros ételek közül azokkal van leginkább baj, amelyeknek magas a só-, illetve zsírtartalma, ilyen például a rántott hús, a szalonna, a töltött káposzta. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy nem egy-egy étel okoz gondot, hiszen a minőség mellett a mennyiség is számít, ezért az étrend egésze lehet egészségtelen.
Az egészséges táplálkozás nem varázslat, ne fekete-fehéren gondolkodjunk! Ne higgyük azt, ha valami nagyon egészséges, akkor abból bármennyit ehetünk, ami pedig nagyon egészségtelen, azt teljesen ki kell iktatni!
Inkább arra figyeljünk, hogy kiegyensúlyozott legyen a táplálkozásunk. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott új magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR szerint a tányérunkon lévő étel fele zöldség, illetve gyümölcs legyen, 30 százalék származzon gabonafélékből, 20 százalék pedig az állati fehérjéknek – húsok, tejtermékek, tojás – marad. Folyadékból napi nyolc pohárral érdemes meginni, és törekedjünk arra, hogy a lehető legkevesebb cukrot, sót és zsírt használjunk.
Aki ragaszkodik a hagyományos magyaros fogásokhoz, az készítse el a kedvenceit egészségesebb formában: például a töltött káposztánál nagyon nem mindegy, hogy mennyi a káposzta, a hús és a rizs aránya, mennyire zsíros húst választunk, mennyi zsiradékkal készítjük el, végül mennyi és milyen tejföllel esszük.
Antal Emese úgy tapasztalja, hogy a rossz szokások ellenére van fejlődés az egészséges táplálkozás terén. A gyerekkori elhízás rossz tendenciája megállt, egyre egészségtudatosabbak az emberek. Ám a TÉT Platform reprezentatív felmérésből kiderült:
akik azt vallják magukról, hogy tájékozottak a táplálkozási témákban, azok terjesztik leginkább a tévhiteket.
Fenntartásokkal kell kezelni a divatos diétákat és fogyókúrákat, amelyek rövid idő alatt csodás változással kecsegtetnek. Ám minél drasztikusabban eltérünk az egészséges táplálkozási ajánlástól, annál valószínűbb, hogy valamiből hiányos, másból pedig túlzó lesz az étrendünk.
„Sokan azonnal akarnak lefogyni, de közben elfelejtik, hogy a pluszkilók sem egyik napról a másikra jöttek fel” – mondta Antal Emese. Inkább hisznek a csodaszerekben, alternatív módszerekben, mert minden erőfeszítés nélkül szeretnének egészségesebbek lenni. Pedig az elhízás az energia-egyensúly felborulása, ami egyszerűen azt jelenti, hogy több energiát visznek be a szervezetükbe, mint amennyit felhasználnak. Ebből kiindulva a fogyás sem titok: ha kevesebbet eszünk kalóriában, és többet mozgunk, akkor csökkenni fog a súlyunk.
