Egy halott sincs ebben a földrengés sújtotta török városban

Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt hét hétfőn katasztrofális földrengés sújtotta Törökország dél-keleti és Szíria északi régióját. A 7,8-as erejű földmozgás egész városrészeket döntött romba és emberéletek tízezreit követelte: a legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a 40 ezret és valószínűleg még több tízezer holtest fekszik a romok alatt.

Hatay az egyik legsúlyosabban érintett régió Törökországban, a helyi kutatók szerint csak a tartományban 30 ezer halottja lehet a természeti katasztrófának. Éppen ezért megy csodaszámba, hogy a tartomány egyik városában egyetlen halott sincsen és a legtöbben még csak meg sem sérültek. Erzin, egy harmincezer lakosú város Hatay északi részén, egy-két megsérült épületet leszámítva, szinte érintetlen maradt. 

A településen a buszállomás és néhány minaret károsodott meg a legjobban, a lakóépületek többsége ép maradt. Az üzletek és az éttermek nyitva vannak, a helyiek pedig azért gyűjtenek adományokat, hogy a környező városokból idemenekülő túlélőknek legyen mit adni. A helyi önkormányzat szerint a földrengés óta közel húszezer menekült érkezett a városba.

Apa és fia egy isztambuli kompon, ami átmeneti szállásként üzemel a földrengés károsultjai számára
(Fotó: Burak Kara/Getty Images)

A polgármester mentette meg a várost

Erzin nagyjából 112 kilométerre fekszik a földrengés epicentrumától, de egyértelmű, hogy nem a távolság óvta meg: a mindössze 20 kilométerrel odébb lévő Antakya a földdel lett egyenlő. Az erzini „csoda” hátterében az áll, hogy a helyi polgármester, Ökkeş Elmasoğlu évekkel korábban egy bizonyos intézkedést hozott.

Törökországban 1999-ben Izmit városát egy 7.6 erősségű földrengés érte, ami közel 20 ezer ember halálát okozta. A katasztrófa után az akkori kormányzat jelentősen szigorított az építkezési szabályokon, ám a törvény betartatása rengeteg kivetnivalót hagyott maga után. A török kormány ugyanis időről időre kiadott úgynevezett “építési amnesztia” rendeleteket, ami alapvetően azt jelenti, hogy az építési szabályokat nem betartó vállalkozók egy bizonyos összegű büntetés befizetése mellett elkerülhették a felelősségre vonást.

A legutolsó ilyen rendeletet 2018-ban, nem sokkal a választások előtt adta ki Erdoğan elnök: ez minden addiginál több illegálisan felépült ingatlanra vonatkozott. A Financial Times szerint a török kormány ekkor másfél év leforgása alatt több mint 7,5 millió épületre adott engedélyt, ami közel 4.2 milliárd dollár –  1485 milliárd forint – bevételt hozott az államkasszának.

Az intézkedés kritikusai már ekkor is arra figyelmeztettek, hogy az amnesztia különösen veszélyes lehet a földrengésre hajlamos régókban, de a kormány nem foglalkozott ezzel.

Mentők kutatnak túlélők után egy Hatay tartományban lévő ház romjai alatt 2023. február 14-én
(Fotó: Gökhan Koc/Getty Images)

Erzinben azonban Elmasoğlu polgármester nem hagyta, hogy megfelelő építési engedéllyel nem rendelkező ingatlanokat húzzanak fel – az intézkedés, ami akkor nyűgnek tűnt, idén januárban életeteket mentett.

„Amióta polgármester vagyok, azért küzdök, hogy ne épüljenek szabálytalan ingatlanok a városban” – nyilatkozta a tisztviselő a Euronews török nyelvű ügynökségének.

„Amint megválasztottak, azonnal jöttek hozzám az ilyen kérések. „Polgármesterünk, építenénk egy házat, megengeded?” – kérdezték. Mindig azt mondtam, hogy nem tehetem, mert nincs rá felhatalmazásom” – mondta, hozzátéve, hogy még így sem tudják száz százalékban meggátolni a szabályozásnak nem megfelelő épületek felhúzását.

„Elegendő személyzet nélkül esély sincs arra, hogy minden építkezést ellenőrizzünk, de mi azon a véleményen voltunk, hogy ameddig hivatalban vagyunk, mindent meg kell tenni, amit csak lehet” 

– összegezte.

A polgármester törekvései megtérültek: abban a kutatók is egyetértenek, hogy Erzin megmenekülésében nagy szerepet játszott az épületek stabilitása.

“Örökké ebben az országban fogunk élni, függetlenül a földrengésektől – mert a földrengéseknek nem lesz vége -, de földrengésálló településeket és városokat kell építenünk. Erzin egy kiváló példa erre” – mondta a hírügynökségnek Dr. Naci Görür geológus, az Isztambuli Műszaki Egyetem professzora.

A földrengésbiztos építkezésre nemzetközi példa is van: Japánban a gyakori földmozgások miatt olyan szabályozások vannak életben, amik nagyobb erejű rengés esetén is minimalizálják a katasztrófa okozta pusztítást.

Gyász és harag Törökország-szerte

A legtöbb település azonban nem jár olyan szerencsésen, mint Erzin – az emberek pedig egyre dühösebbek a kormányra, ami az építési amnesztiát lehetővé tette. A katasztrófa tovább rontott a regnáló AKP párt népszerűségén, a választások előtt mindössze néhány hónappal.

Kemal Kılıçdaroğlu, a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP vezetője azt mondta, hogy a kormány „tömegsírt” csinált olyan lakóházakból, amikért pénzt fogadott el. A török Várostervezők Kamarája közleményben azt írta, hogy „kétségtelen, hogy a földrengés sújtotta települések a 2018-as intézkedés hanyagsága miatt szenvednek”.

Törökország épületállományának mintegy fele, azaz mintegy 13 millió egység nem felel meg a szabványoknak a török környezetvédelmi minisztérium 2019-es becslése szerint. A kormány akkor azt mondta, hogy a 2018-as amnesztia egyik oka az volt, hogy ezeket az épületeket bevonják az előírásokba, hogy részesülhessenek az olyan közműszolgáltatásokból, mint az elektromos áram.

A BBC által tényellenőrzött felvételek szerint egészen új, a 2018-as amnesztia után felhúzott épületek sem feleltek meg az alapvető előírásoknak. Egy, a közösségi oldalakon keringő videó egy olyan, Malatya városában lévő lakóépület leomlását mutatja, amit 2019-ben adtak át és azzal reklámoztak, hogy földrengésbiztos.

Bár a törvényhozók több építési vállalkozó letartóztatását is elrendelték, ez nem segít azokon, akik a szabálytalanul épített házak romjai alatt veszítették az életüket. A török kormány az építkezési szabályok betartatása terén nyújtott hanyagság mellett azért is össztűz alá került, mert nem léptek elég gyorsan a katasztrófa után.

A katasztrófaelhárító csapatok csak nehezen jutnak el az érintett területek egy részére, mivel az utak tönkrementek, és nincsenek megfelelő eszközeik. Emellett a török kormány az elmúlt években számos korlátozást vezetett be a segélyszervezetek működésére, ami tovább nehezíti a mentést. Egyes túlélők elmondták, hogy fagyos hidegben, élelem és víz nélkül hagyták őket, míg mások arról számoltak be, hogy bár hallották a romok alatt rekedt szeretteiket, nem jöttek mentők, hogy segítsenek kiszabadítani őket.

Erdoğan elnök ugyan elismerte, hogy a katasztrófát követő válaszreakció a kormánya részéről nem volt elég gyors, de hozzátette, hogy szerinte „egy ilyen katasztrófára nem lehet felkészülni” és azt állította, hogy a kezdeti problémák megoldása után már jól szervezetten folyik a mentés.

(via; via)