Egyre több bérbeadó kér kiköltözési nyilatkozatot a bérlőjétől – de mi is ez?

Szinte mindenki hallott már rémtörténeteket arról, hogy egy ingatlan tulajdonosa képtelen kiköltöztetni bérlőjét. Az ilyen eseteknek sokszor évekig tartó pereskedés a vége. Erre lehet megoldás a kiköltözési nyilatkozat.

Vizler-Nyirádi Luca

2023. Március 27.

Szponzorált tartalom

A jogvitákban mindenki a saját igazában hisz

Minden bérbeadó rémálma, ha a bérlője nem fizeti a bérleti díjat vagy a lakás egyéb, őt terhelő költségeit, nem hajlandó kiköltözni a szerződés megszűnése után vagy nem akarja megtéríteni az általa okozott kárt. Hiába tűnik egyértelműnek az ügy, Tóth Gábor Márton közjegyzőhelyettes szerint a bérbeadók mégis gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol bírósági határozat nélkül nem költöztethetik ki bérlőjüket.

„Ha valaki bérbe ad egy ingatlant, egy polgári jogi szerződés jön létre a felek között. Ha érdemi jogvita alakul ki köztük, akkor annak rendezése kizárólag a bíróság feladata. Ugyan a bérbeadó gondolhatja azt, hogy kilakoltatja az ingatlanból a bérlőt, ha nem fizet. De ha a másik oldalt nézzük, a bérlő is gondolhatja úgy, hogy ő fizetett vagy nem annyit kellene fizetnie, amennyit a bérbeadó kér. Bárki állíthat bármit. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk az igazunkat, bírósághoz kell fordulnunk. Bár az új polgári perrendtartás arra törekszik, hogy ezek a perek minél gyorsabban befejeződjenek, de így is akár több évig is elhúzódhatnak.”

Több lehetőségünk is van arra, hogy akár bérbeadóként, akár bérlőként biztosítsuk a szerződésben vállalt kötelezettségeink teljesítését. Az egyik ilyen, ha a teljes bérleti szerződés elkészítését közjegyzőre vagy ilyen ügyekben jártas ügyvédre bízzuk. Ebben az esetben azonban biztosra mehetünk, hogy semmilyen fontos részlet (például a kaució felhasználásának és visszafizetésének feltételei, kisállattartás vagy a rezsi megfizetése) nem marad ki a szerződésből, ami később konfliktus forrása lehetne. A közjegyző által készített bérleti szerződés ráadásul közokiratnak minősül, ami azt is jelenti, hogy nem teljesülés esetén nem szükséges bírósághoz fordulni és pereskedni. Elég felkeresni az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki kérelemre elrendelheti a végrehajtást.

Probléma esetén nem kell bírósághoz fordulni

A másik lehetőség, amely az ilyen helyzetekre nyújt megoldást, az úgynevezett kiköltözési nyilatkozat, amelyben a bérlő közjegyző előtt kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben megszűnik a bérleti jogviszony, akkor kiköltözik a bérleményből. A bérbeadók egyre gyakrabban szabják a bérleti jogviszony létrejöttének feltételéül, hogy a bérlő tegyen ilyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ez olcsóbb, mintha az egész szerződést közjegyző készítené, de a kiköltözés szempontjából ugyanazt a joghatást eredményezi, vagyis a bérlő által tett kötelezettségvállalás közvetlenül végrehajtható.

„Ez egyfajta bizalmi szűrőként is érvényesül, hiszen nem fognak szerződést kötni olyan bérlővel, aki nem hajlandó elmenni a közjegyzőhöz és vállalni azt, ami egyébként is kötelezettsége lenne a szerződés alapján. Az egyoldalú kötelezettségvállalás ugyan elsősorban a másik fél érdekeit képviseli, azonban mégis nagyban hozzájárul a szerződés létrejöttéhez és a bizalmi viszony kialakulásához.

A bérbeadó időnként még azt is szokta vállalni, hogy kifizeti a dokumentum elkészítésének díját.

Kevesen tudják, hogy egy ilyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal szinte az összes, bérbeadók rémálmának számító kellemetlenséget el lehet kerülni, hiszen nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj, a rezsiköltségek vagy az okozott károk megfizetését is vállalhatja a bérlő.

Mire van szükség a nyilatkozathoz?

Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot mindig a bérlő teszi, és a személyazonosságát igazoló dokumentumra (például személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél), lakcímkártyájára, a bérlemény címére, helyrajzi számára, valamint arra az eredeti bérleti szerződésre van szükség, amely alapján kötelezettségeket vállal. A nyilatkozatot bármelyik közjegyzőnél megteheti a bérlő.

Fontos tudni, hogy bizonyos időszakokban – jellemzően télen, november és április között – főszabály szerint a jogszabályok nem teszik lehetővé a bérlő kiköltöztetését, még akkor sem, ha nem fizet, és akár komoly tartozást halmozott fel. Az adósság behajtására azonban akkor is van lehetőség, ha a törvény nem engedi a lakás kiürítését. Az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra ugyanúgy kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését, akár közjegyző által készített bérleti szerződésben, akár egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban.

Szponzorált tartalom