Az egész világ egy történelmi pillanatnak lehetett szemtanúja, ugyanis Franciaország lett az első, ahol hétfőn alkotmányba foglalták az abortuszhoz való jogot. A döntést elsöprő többséggel támogatták a parlamenti képviselők és szenátorok. A szavazásra jogosult 925 képviselő közül ugyanis 780 támogatta azt a határozatot, amelynek kapcsán a nők teljes szabadságot kaphatnak saját testük irányítása felett. Az eredmények kihirdetését hatalmas taps kísérte a teremben, ráadásul ezen alkalomból a Párizs központjában lévő Eiffel-tornyot is kivilágították a következő üzenet kíséretében: „Az én testem, az én döntésem.”
Minden nőnek azt üzenjük: a tested a tiéd, és senkinek nincs joga dönteni helyetted
– mondta Gabriel Attal miniszterelnök, mielőtt megszavazták volna a módosítást. Hangsúlyozta azt is, hogy az abortuszhoz való jog továbbra is nagy veszélyben – és a döntéshozók kezében – van.
Az ítéletet “garantált szabadságként” is emlegették, amelyet a parlament törvényei felügyelnek. Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a jövőbeli kormányok nem tudják „drasztikusan módosítani” a jelenlegi törvényeket, amely jelenleg a terhesség 14. hetéig lehetővé teszi a nők számára a terhességmegszakítást. Emmanuel Macron köztársasági elnök az alkotmánymódosítást „francia büszkeségként” emlegette, amellyel az egész világ számára üzenni lehet.
Az én testem, az én döntésem – áll a felirat a kivilágított Eiffel-tornyon (Fotó: Dimitar DILKOFF / AFP)
Megígérte azt is, hogy visszafordíthatatlanná teszi a nők döntéshez való jogának szabadságát. Franciaországban ugyan már 1975 óta legális a terhességmegszakítás, de még így is – a közvélemény-kutatások szerint – a lakosság mintegy 85 százaléka támogatta az alkotmány módosítását. Habár más országok alkotmánya is tartalmazza a reproduktív jogok védelmét, Franciaország az első, ahol kormánytól függetlenül garantált lesz, hogy a nők döntéseket hozzanak a saját testükkel kapcsolatban.
Az alkotmánymódosítás egyébként nem példa nélküli az országban, ugyanis ez az ország alapító okiratának 25. módosítása. A törvényhozók legutóbb 2008-ban hajtottak végre változtatást, ezúttal pedig a megannyi nő életét megváltoztató döntés gondolata az elrettentő amerikai példa kapcsán merült fel. 2022-ben ugyanis az Amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ítéletet, ezzel pedig megsemmisítette a nők abortuszhoz való alkotmányos jogát, amit országosan legalizáltak is. Ezt követően 14 államban teljes abortusztilalom lépett életbe. Ezek közül 9-ben nem lehet kivételt tenni nemi erőszak esetén sem. A kutatók megpróbálták számszerűsíteni a nemi erőszakból eredő terhességek számát a teljes tilalommal rendelkező államokban, az eredmények pedig riasztóak.
Kísért bennünket a szenvedés és oly sok nő emléke, akik nem voltak szabadok. Erkölcsi adóssággal tartozunk azoknak, akik a testükben szenvedtek. A mai napon a jelennek kell válaszolnia a történelemre. Ha ezt a jogot az alkotmányunkban rögzítjük, azzal bezárjuk az ajtót a múlt tragédiái, a szenvedés és fájdalom előtt
– jelentette ki Attal miniszterelnök, majd hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy az elnyomások sorozata bármikor megismétlődhet, éppen ezért fontos cselekedni, hogy ez a jövőben ne így legyen, és hasonló események sorozata soha ne ismétlődjön meg.
„Azt üzenem minden nőnek a határainkon belül és kívül is, hogy ma kezdődik a remény világának korszaka.”
Az elnököt azzal vádolják, hogy ebből pusztán politikai hasznot akar húzni
Az alkotmánymódosítást követően nem volt teljesen felhőtlen az öröm, ugyanis az abortuszellenes csoportok mellett a Vatikán is erősen bírálta a több millió nőt érintő döntést.
„Nem lehet “jog” egy emberi élet kioltása” – írja a vatikáni intézmény közleményében, megismételve a francia katolikus püspökök által már felvetett aggodalmakat. Felszólítottak „minden kormányt és minden vallási hagyományt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a történelemnek ebben a szakaszában az élet védelme abszolút prioritássá váljon”.
A döntéssel kapcsolatban ráadásul nemcsak az abortuszellenes csoportok, de egy szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen is kifejtette álláspontját. Véleménye szerint a köztársasági elnök mindezt politikai pontszerzésre szeretné felhasználni, hiszen Franciaországban széles körben támogatják a terhességmegszakításhoz való jogot.
Az elsöprő 780-72 arányú szavazatot ünneplő párizsiak (Fotó: Adnan Farzat/NurPhoto via Getty Images)
Az első francia tisztviselő, aki az alkotmánymódosítás mellett kampányolt
A legális terhességmegszakításért folytatott harc Franciaországban 1971-ben kapott nagyobb hangsúlyt a nyilvánosság előtt, amikor 343 nő írta alá a francia filozófus és írónő, Simone de Beauvoir feminista kiáltványát és követelte a törvény megváltoztatását. Négy évvel később Simone Veil miniszter felszámolta az abortuszt dekriminalizáló törvényt. Ugyan az eset óta már több évtized eltelt, a női jogokért folytatott küzdelem továbbra sem ért véget, ezt pedig a hétfői ítélet is remekül tükrözi.
Franciaország megmutatja, hogy az abortuszhoz való jog már nem egy lehetőség, hanem demokráciánk feltétele
– mondja a Zöld Párt szenátora, Mélanie Vogel, az első választott tisztviselő, aki az abortusz alkotmányba foglalása mellett kampányolt éppen azért, hogy ezt a döntési jogot soha többé ne lehessen megkérdőjelezni. A környezetvédő szenátor kiemelkedik egy konzervatív és túlnyomórészt férfiakból álló kamarából; fő harcának pedig a nők és az LMBTQ+ emberek jogaiért vívott küzdelmet tartja. Vogel az AFP-nek azt is elmondta, hogy véleménye szerint az alkotmánymódosítás egyik legfontosabb üzenete, hogy az ezekért a jogokért küzdő nők, feministák és parlamenti képviselők mozgósítása lehetővé tette az előrelépést. Hozzátette, reméli, hogy ugyanezek a változások más európai országokban is megvalósulnak majd.
„Politikusnak lenni annyit tesz, mint a való világban cselekedni.”
Globális szinten továbbra is elkeserítő a nők helyzete
A terhességmegszakítással kapcsolatos elkeserítő helyzetet jól szemléltetik azok a statisztikák, amelyek szerint a gazdasági vagy szociális okokból történő abortusz az országok mindössze 37 százalékában elfogadott. Abban az esetben, ha kizárólag egy nő kérésére kerülne sor a terhességmegszakításra, ez az érték 3 százalékkal csökken, vagyis összesen az országok 34 százalékában engedélyezett.
A Reproduktív Jogok Központjának elemzése szerint napjainkban 111 millió reproduktív korú nő él 21 olyan országban, ahol semmilyen körülmények között nem teszik lehetővé a terhességmegszakítást, még akkor sem, ha az adott személy élete vagy egészsége veszélyben van. Jelenleg két olyan országban létezik abortusztörvény, amelyben ezek a korlátozások államonként eltérnek. A Roe kontra Wade ügy 2022-es megsemmisítésével az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megszüntette az abortuszjogok védelmét, így egyes államok kriminalizálták a terhességmegszakítást, míg mások megerősítették a védelmét. 2021-ben Mexikóban is jelentős változás következett be, ugyanis a bíróság elismerte a legális, biztonságos és ingyenes abortuszszolgáltatáshoz való jogot a terhesség korai szakaszában. Azóta Mexikó államai liberalizálják törvényeiket.
Egy aktivista az ünneplő tömegben, a Place du Trocadero-n, miután a kongresszus elfogadta az abortuszhoz való alkotmányos jogot (Fotó: Adnan Farzat/NurPhoto via Getty Images)
A korlátozó törvények hatalmas károkat okoznak
A statisztikák alapján 2022. július 1. és 2024. január 1. között több mint 64 ezer terhesség fogant meg nemi erőszak következtében azokban az államokban, ahol az abortuszt betiltották. A szigorú szabályok miatt pedig évente körülbelül 39 ezer haláleset következik be a nem biztonságos terhességmegszakítás következtében.
Magyarországon is egyre rosszabb a helyzet
Gabriel Attal miniszterelnök hangsúlyozta a francia szavazás mondanivalójának fontosságát, hiszen az elmúlt évek során több országban is drasztikus visszalépés volt megfigyelhető az abortuszjogokkal kapcsolatban. A jelentősen visszafejlődő országok közé sorolta az Egyesült Államokat és két uniós tagállamot is, köztük Lengyelországot és Magyarországot.
„Egy generáció, egy év, és egy hét kell ahhoz, hogy a dolgok drasztikusan megváltozzanak” – mondta nyitóbeszédében.
Az abortusztörvény szabályain Magyarországon 2022-ben módosított Pintér Sándor. A belügyminiszter rendelete szerint csak akkor végezhető el az abortusz, ha a várandós nők még a beavatkozás előtt meghallgatják a magzat szívhangját. A helyzet azonban nemcsak a terhességmegszakítás, de a prevenció területén is elkeserítő. A fiatalok szexuális nevelése ugyanis égetőbb lenne, mint valaha, azonban a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény miatt ellehetetlenítették, hogy az iskolákban megfelelő szexuális nevelésben részesüljenek a gyerekek. Az elmúlt hetekben pedig a lengyel parlament megszavazta az esemény utáni tabletta vénykötelességének eltörlését, így hivatalosan is Magyarország az utolsó ország az Európai Unióban, ahol vényköteles a 72 órás tabletta.
