Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mikor menjek vissza dolgoz
Létrehozva: 2008. január 8. 15:37
Szervusztok,
Kertész Gábor vagyok a nyomtatott Nők Lapjától.
Lapunk hamarosan nagyszabású vitát indít az alábbi témában: Meddig maradjon otthon az anya a kicsivel?
Részlet az első, a témával foglalkozó írásunkból (megjelenés néhány hét múlva):
Régen az volt az álláspont, hogy a gyereknek – hároméves koráig – az anyja mellett a helye. Mára egyre többször emlegetik az együtt töltött idő „minőségének” fontosságát, s mintha ebben a szóban az is benne lenne: a mennyiség kevéssé számít… Vajon hol az „igazság”? Van-e arany középút, ami a gyereknek és az anyának is egyaránt jó? Kell-e egyáltalán választani karrier és anyaság között?
Nemrégiben Norvégiában jártam, ahol azt hallottam, hogy az anyák visszamennek dolgozni, amikor csemetéjük eléri az egyéves kort – akár részmunkaidőbe is. Az ottani minisztériumi beszélgetőtársak azon csodálkoztak, hogy Magyarországon ez általában másként van: az első három évet a legtöbben otthon töltik a gyerekkel. Persze, vannak kivételek (például a tévés szereplők, akik nyilván félnek, hogy valaki betölti majd helyettük a képernyőt, ezért több médiás anyuka már a gyerek pár hónapos korától dolgozni kezd – igaz, nem napi nyolc, hanem esetleg csak heti hat órában), de nem ez a jellemző. Hogyan is lehetne ez általános – hiszen a norvégok is azzal kezdték néhány évtizeddel ezelőtt, hogy jelentősen megnövelték a bölcsődék számát. És az elsők között vezették be a részmunkaidőt is… De mi a helyzet nálunk? Mit szeretne az „átlaganya”? Visszavágyna-e dolgozni, ha találna olyan bölcsődét, ahová nyugodt szívvel beadhatja a gyerekét? És megérné-e – mind a gyerek, mind a család szempontjából – a szülés után egy évvel újra munkába állnia?
Mivel a lehető legtöbb véleményt szeretnénk meghallgatni (illetve a lapban idézni), kérünk Titeket, hogy ha van kedvetek, szóljatok hozzá a vitához.
Kíváncsian várjuk a kommentjeiteket.
a nyomtatott Nők Lapja nevében
Kertész Gábor
Szóval én nem érzem hátrányát, hogy itthon maradtam. Lehet, hogy nem volt minden nap minőségi és kihagyhatatlan a gyerekeim számára, amit együtt töltöttünk (Illetve a kisebbel még töltünk most is), de életünknek egy gyönyörű szakasza ez, ami egyszeri, és megismételhetetlen. Így tartson addig, amíg csak lehet, én kihasználom a magyar lehetőséget.
Én szerintem mindkettő miatt visszamennék!
Hogy mennyiért? A jelenlegi munkahelyemre vagy máshova?
Én nem vagyok anya, tehát most az okoskodás jön
Szerintem a gyermeknek szüksége van az anyjára az első éveiben, azonban arra is szükség van mindkettejüknek, hogy egy kicsit külön is legyenek. Az anya egyben feleség, munkatárs, és barátnő is, és biztosan jólesik kicsit kiesni az anyaszerepből is időnként, hogy ne savanyodjon be. Erre jó a részmunkaidős állás, ami mindenkinek ideális: az anyuka társaságban van, pénzt keres, fontosnak érzi magát, a gyermek addig közösségben van (óvoda, bölcsöde), szocializálódik, másokkal ismerkedik. Véleményem szerint nem lehet megmondani egységesen, hogy ki mikor menjen vissza dolgozni, de ha határt kellene meghúzni, a hároméves kor számomra is elfogadható.
Egy kis fejlődménynek bizony az anyja mellett a helye. Amíg lehet. Aztán az óvodában a helye. Amikor megérett rá. Megérett arra, hogy egy közösségben tovább formálódjon, s kialakuljanak azok a szociális normák, melyeknek elsajátítása kizárólag az óvodában történik meg, s rendkívül fontosak.
(Szerintem.
Mi Berlinben élünk, itt született a kisfiunk tavaly márciusban. 2007.01.01.-je óta az anyák itt 12 hónap gyest illetve gyedet kapnak. mellette 30órában dolgozhatnak is. korábban ez 2 év volt, de idén lecsökkentették 1 évre. sok nö viszont azt sem várja meg. Mármint a gyes letelte elött visszamegy dolgozni. Legalábbis én úgy veszem észre. Persze ha megteheti az ember lánya, mert apa keres eleget, akkor tovább is otthon marad. nekem "szerencsém" van, mert én a napi 24 órájában a gyerekem mellett tudok lenni. neki valószínü ez jó. mindenesetre szerintem egy 1 éves gyereknek már más környezetet, más embereket is meg kell ismerenie, nemcsak az otthont és nem csak az édesanyát. legyen az napi 4-5 óra a bölcsödében, vagy a nagymamánál. szóval amennyiben lesz rá lehetösségem, én is szertnék dolgozni, illetve elkezdeni 1 másoddiplomát. az más kérdés, hogy a magyar diplomámmal itt mit érek... de ha tehetném, én 1-másfél éves korában a fiamnak visszamennék legalább napi 4 órában vagy heti 2-3 napban.
Biztosan csak en vagyok tulerzekeny, de szornyu ez az altalanositas.
Meddig maradjon otthon az anya a kicsivel?
Ameddig szeretne, megengedheti maganak es elvezi a kicsivel valo egyuttletet, foglalkozast.
(Ezen kivul apuka is maradhatna egy picit a kicsivel, dolgozhatna az apa-gyerek kapcsolaton - pl amikor anyuka mar nem szoptat igy apuka is mindent el tud intezni a gyerek korul.)
En ugy veszem eszre, hogy MINDEN orszagban teljesen a csalad igenyeitol es lehetosegeitol fugg, hogy az anyuka - illetve apuka- hany honapig/evig marad a babaval. Sehol sincsenek egyseges igenyek, se lehetosegek.
A 3 evet en szemely szerint tul soknak tartom, nem hiszem, hogy ilyen hosszu ideig kizarolag az anya tud vigyazni a gyerekre, es a munkaado szempontjabol sem idealis - altalanossagban. Ezzel egyutt akinek ez a vagya es megengedheti maganak termeszetesen cselekedjen igy - de azzal nem ertek egyet, hogy az allam ezt tamogassa.
Magyarorszagon sajnos az is gyakorlat, hogy a terhes kismamak mar a terhesseg elejen 'kiiratjak' magukat (kulonosebb ok nelkul). Ez persze csak tovabb erositi a munkaado - varandos no ellentetet. Ebbol a szempontbol szerintem jo nehany orszag gyakorlata, miszerint ez az ido a szulesi szabadsagbol vonodik le. (ezen orszagokban lenyegesen kevesebb a veszelyeztetett terhessegek szama is)
En korulbelul egy evben hataroztam meg azt az idot, amig otthon szeretnek lenni a gyerekemmel - de nem vestem kobe.
Ha 9 honaposan ugy itelem meg jobb volna (minenkinek) ha visszaternek a munkamhoz - akar reszmunkaidoben is- igy fogok cselekedni. Ugyan igy, ha 14 honap lesz az egy evbol akkor sem esem ketsegbe.
Szerintem pedig a GYES huszonezer forintja (fizetés, GYED helyett) olyan luxus, amit csak az engedhet meg magának, aki tényleg szeretne otthon maradni a gyermekével.
Tapasztalatom szerint vagy jön a kistestvér (és újra a GYED), vagy anya megy vissza a gyerkőc 2-2.5 éves korában dolgozni.
Norvégiában lehet, hogy a nők többsége önmegvalósít a munkahelyen, addig itthon a megélhetés a lényeg, rezsit fizetünk meg lakáshitelt a fizetésből.
És hogy mit szeretnénk? Talán már magunk sem tudjuk, a napi gondoknál nem látunk tovább.
Magamról beszélek. Gyes után tegnap rúgtak ki a munkahelyemről.
Esküszöm irigyellek!
Én egy vállalkozónál dogozom,aki lesz@r (bocs a csúnyáért, de ezt nem lehet szebben kifejezni...) mindent, amiből Neki nem származik kézzel fogható haszna...
Pedig Nekik is van három gyerekük, de a feleségének csak akkor kell bejönni az irodába, ha éppen kedve van...
A munkahely váltáshoz meg késő. Ha elmennék máshova és ott kiderülne, hogy kisbabát szeretnénk, vagy fel sem vennének, vagy azonnal próbaidő alatt repülnék....
Ha nyújtana a munkáltató 4 órás, vagy otthonról végezhető munkát, sokan gondolkodás nélkül visszamennének. Sajnos nálunk még az is kérdés, hogy lesz-e hova visszamenni.
Ráadásul nemhogy a bölcsikben, de már az ovikban is egyre kevesebb a hely, és kinézik az embert, ha délután négyig, ötig bennthagyja a gyereket.
Másik probléma, hogy a család sem tud segíteni, sokaknál a nagyszülők is javában dolgoznak még vagy 10-15 évig!
Mások, akik meg szívesen maradnának akár a gyerek kisiskolás koráig a gyerekkel, nem tehetik meg, mert egy kereset nem elég. Még kettő
is kevés néha. Ez egyébként a részmunkaidő másik hátulütője: ugye az részarányos fizetést is jelent...Amiből rögtön levonhatjuk az utazási költséget, ami kb. 10-15 ezer forint, attól függ, honnan, mivel jár az ember munkába.
Itthon sikerult egy olyan remenybeli fonokot talalni, akivel talan a napokban megszuletik irasbeli formaban is a megallapodasunk, mely szerint a baba fel eves kora utan reszmunkaidoben (heti ket nap) dolgoznek 3 honapot, majd utana atvaltanank teljes munkaidore. Termeszetesen a megoldas bolcsode es baby sitter.
Igazabol a babanak biztosan az a jo, ha 3 evig otthon lehet a mamaval (bar szerintem gyereke valogatja) Az biztos, hogy a 6 honapos kor nem az idealis idopont otthagyni a kicsit. Vannak viszont elethelyzetek es szakmak, amikor nem nagyon valogathat a mama illetve a csalad.
Bizonyos területeken megoldható ez,de vannak bizonyos szakmák,ahol nincs választás, vagy beleveted magad ezerrel a munkába, vagy semmit sem ér az egész.
És tudomásul kell venni, hogy bizonyos szakmában nem engedhető meg a 3 év kiesés.Ez van.
én csak a saját tapasztalatom alapján tudok véleményt mondani: 2 éves volt a lányom, mikor visszajöttem dolgozni, igaz csak napi 6 órában. Kislányom pedig napi 4 órában bölcsiben volt, voltunk olyan szerencsés helyzetben, hogy ezt nagymama segítségvel meg tudtuk oldani.
Mikor a kirlányom másfél éves volt, akkor már kezdett kicsit hiányozni a munka, és éreztem, hogy jó lenne kicsit ismét visszakerülni a "felnőttek világába". Mindamellett szerettem otthon is lenni, imádtam napról napra csodálni gyermekem fejlődését. De a két év pont elég volt, úgy érzem. Sikerült olyan megoldást találnunk, amely mindenkinek jó volt: lánym is egy kiegyensúlyozottabb anyát kapott vissza, aki örömmel szaladt hozzá haza, neki is kinyílt kissé a világ, önállóbb lett a bölcsi miatt, de a nagymamai szeretet pedig kompenzálta a bölcsis "komolyságot".
Persze azzal tisztában vagyok, hogy igen szerencsés helyzetben voltunk, hogy ezt így tudtuk kivitelezni, hiszen ehhez kellett egy jó bölcsi, egy részmunkaidős állás, és egy vállalkozó szellemű, fiatalos nyugdíjas anyós aki a szülők nevelési elveit nem hagyja figyelmen kívűl.
Nálunk tehát ez volt a "nyerő" megoldás, ha most lenne még egy gyermekem, akkor is ugyanezt az utat választanám, ha megtehetném.
tudunk=tudok.Királyi többes volt
Én mindenképpen 3 évet szeretnék majd vele otthon lenni, ha az anyagiak is megengedik. Szerintem semmi nem pótolja azt a gondoskodát, odafigyelést, amit az anya a gyerek első éveiben adhat neki. Mi úgy nőttünk fel, hogy közösen énekeltünk, játszottunk, kirándultunk, én is ezt szeretném biztosítani a gyerekemnek. Ha nincs más megoldás, részmunkaidős állás, de az én tervemben a 3 év szerepel.
Egyébként egyéntől is függ, sok nő nem bírja otthon évekig (még ha meg is tehetné
, és vágyik vissza a munkahelyre, ami nem elítélendő, nem vagyunk egyformák.
Szerintem fontos megtalálni a gyerek mellett is az időt magunkra is, azt hiszem ez a legnehezebb.
Persze az is érdekes, hogy a félmunkát mindenki úgy képzeli, hogy a délelőtti műszak az övé.De akkor ki marad délutánra
Ráadásul a félmunkáért fél fizu jár.
Mondjuk egy 8 órás tanárnő keres 90.000ft-ot, egy félmunkás meg 45.000 ft-ot.Nagyon megéri.
Még valami: a munakidőhöz,legalábbis Pesten számítsuk hozzá a közlekedést,ami napi 1-2 óra sajnos.
Valamint a lakosság anyagi helyzete is azt sugallja, hogy vissza kellene menni dolgozni, főleg ha lejár, vagy egyeltán nem is kapott gyedet az illető. Sok családnak jól jönne a kereset.
De ehhez nyitni kellene a bölcsiket, nem pedig bezárni... Nagyon futtatják újabban a családi napköziket, de azt olyanok akiknek átlagos munkahelye van, akár minimál bérért, nem engedhetik meg maguknak, például a 15. kerben (itt érdeklődtem) 60 ezernél kezdődik egy hónapra. A bölcsi váró listája pedig kerületileg olyan 130 főnél járt szeptemberben...
De szerintem ha lenne lehetőség nem várná meg mindenki a 3 évet, már 2 éves kor körül bölcsődébe adnák és mennének dolgozni. Valamint tényleg nem lenne hátrány, ha ezt támogatnák, például részmunkaidővel.
Egyébként négy órában milyen értelmes tevékenységet lehet folytatni?Nagyon szűk azon munkák köre,ahol ezt be lehet vezetni?
4 órás osztályvezető, vagy négy órás ügyvéd?Négy órás orvos?És műtét közben letelik a négy óra és akkor rohanás az oviba?
Vagy hogy?
Egyébként is multiéknál a munkaidő, nem 4,nem 8,hanem 12 óra.
hehe,úgyis tudjuk, hogy Magyarországon pár év múlva ezt fogják bevezetni,kilógunk a sorból azzal, hogy nálunk 3 év gyes van.Nyugaton,mint tudjuk nincs 3 év gyes,de ott megoldják máshogy
1.Van csomó részmunka,félmunka,távmunka, nálunk a munka az napi 8 órát jelent,ami tulajdonképpen kijön 10-12 órára is, hisz túlórázni kell és egy anya sem hivatkozhat arra, hogy gyerekem van, Bp-en ehhez még hozzájön 1-2 óra utazás.Miközben, ha az oviba 4.05-kor esik be a mama, már szemmelölik az óvinők.Hollandiában a nők 50%- részmunkában,vagy távmunkában dolgozik.Tessen mondani Magyarországon hol van iylen lehetőség?
2. Ha mégis úgy dönt nyugaton mama, hogy nem megy vissza dolgozni,akkor papa keres annyit, hogy eltartsa a kicsaládot.
Bölcsik: önkormányzati bölcsiket ott is bezárják ahol van, marad a baby-sitter, vagy a magánbölcsi 50.000-70.000 ft/hó ért
A munkaadónak meg főleg nem éri meg részmunakidőst alkalmazni,mert hogy is van ez?Egy 8 órára felvett minkaerőt simán túlóráztathat plusz két órát, egy négy órásat viszont hogy túlóráztasson?Hisz az pont azért vállalt csak 4 órát,mert annyi fér bele az idejébe és fél egyre rohannia kell az oviba
Szerintem a gyereken és az anyán múlik, hogy mikor lehet visszamenni dogozni!
Nekem még nincs gyerekem(most dolgozunk rajta
 
, de ha a munkáltatóm lehetővé tenné, hogy szülés után valamivel 4 órába visszamehessek dogozni, akkor biztos visszamennék, amint a baba engedi és én is úgy érzem, hogy jót tenne, ha dogoznék. Egy idő után meg 6 órába, aztán teljes munkaidőbe.
De sajnos valószínűleg nem fogja biztosítani ezt a lehetőséget, így maradok otthon, amíg az anyagiak engedik....
Szóval az én tapasztalatom az, hogy a munkáltató rugalmatlan és ezért feszült a kismamák egy része, amikor erről a témáról van szó.