Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hányás-fóbia
Létrehozva: 2008. július 14. 13:03
Sziasztok,
elég fura dolog, de létezik ilyen, rákerestem neten, nem is egyedi. Emethofobia néven jegyzik, hányástól való indokolatlan félelmet jelent...és azt hiszem, én is valami hasonlóban szenvedhetek, vagy nem tudom..alapból irtózom a hányástól, és főleg akkor, ha részegek hánynak, emiatt (is) érzem magam sz*rul ivós társaságban (én nem iszom, nem szeretem).
A család nem nagy ivós, legalábbis ilyen nagy lerészegedésekkel nem találkoztam otthon, és a barátnők is max. egy koktélt vagy Bacardit ittak, ha bulizni mentünk, olyan táncolós-bulizósok voltunk, nem kocsmáztunk sosem, osztálykirándulásoknál sem..ez biztos sokaknak fura, de nekünk vhogy tényleg nem jutott eszünkbe, szétröhögtük az agyunkat enélkül is
. Viszont a Párom meg épp az ellenkezője, ők a tesójával v. egyedül is leállnak meginni üveg borokat, feleseket otthon, meg a baráti társasággal is kb. csak kocsmáztak, enélkül ők semmi programot el se tudnak képzelni, gyakran ez a téma is, stb. Tudom, hogy a többség ilyen (ahonnan ő származik, még a csajok is rendesen nyomták a feleseket), főleg a fiatalok, azt is tudom, hogy miattam nem fog nem inni (nem is várnám), és egyáltalán, nekem kell megoldani ezt a problémát, mert ez nem normális
Az elején, amikor megismerkedtünk, és bekerültem az ivósabb társaságba, még nem zavart annyira a dolog (azt most hagyjuk, hogy konkrétan engem nem nagyon dob fel az a program, sőt, ahol csak ülünk egy helyben és piálunk, mert ez más tészta), meg ált. külön bulizunk, úgyhogy nem sokszor iszik velem..de múltkor én is ott voltam, amikor sikerült úgy kevernie a borokat, hogy eléggé elázott, pedig önmagához képest tényleg nem ivott sokat..azt hittem, hülyét kapok, hogy ott kell maradnom náluk (úgy beszéltük meg, hogy nála alszom, éjszakai busz már nem volt, stb), persze lefektettem meg minden, de nem volt kedvem mellé feküdni, inkább egy másik szobában olvasgattam..utána éjjel háromszor hányt, csak a hangot hallottam a mosdó felől, pulzus fel, hányinger, remegés, rohantam ki inkább a kertbe a friss levegőre, tök szarul lettem
Ez pár hete volt, azóta pláne idegesít, ha isznak, most a közös nyaralásnál is tesóm is kicsit becsiccsentett, és készen voltam, aludni is alig bírtam
Alapból is zavarnak a mata részegek, de az pláne, hogy basszus, tuti ki fognak hányni mindent
Az meg a halálom, hogy mi lesz, ha mondjuk együtt élek valakivel, és egy haveri piálgatás után részegen jön haza, wááááá
Azért a piát hozom fel példának, mert ez az, amivel gyakran találkozom és gyakran hozza ki a problémámat..de akkor se vagyok túl jól, ha valaki rosszul van, émelyeg. Fontos leírnom, hogy a családban tényleg nincs alkoholista, persze szoktak inni, apám is nagy sörös, de sose vert, vagy jött haza csontrészegen, vagy ilyenek.. Viszont magától a hányástól kiskorom óta iszonyodok, nagyon kevésszer hánytam, de azt mindig úgy, hogy iszonyú rosszul tudtam lenni (betegség)..meg vannak ilyen emlékeim, hogy 7 évesen egy zsúron az egyik gyerek elhányta magát, és utána egész este nem bírtam enni, meg szintén kicsiként voltam táborban, ahol a vezetők este bepiáltak, és a mosdóból hallani lehetett a hányást, na, hát az sem volt épp a kedvenc táborom És azt is megjegyzem, hogy másban egyáltalán nem vagyok finnyás, sőt, voltam már boncoláson, biológusjelöltként én magam is "trancsíroztam" gond nélkül, imádom a kórházas sorozatokat (eleinte nem bírtam ott se a hányást, de most már úgy megnézem), stbstb, jó, a vérvételt, ilyesmit nem bírom nagyon nézni, de fejlődök, meg attól nem úgy vagyok rosszul. Szóval ez tényleg fóbia, csak épp nem olyan feltűnő, mint mondjuk egy tériszony vagy ilyesmi..magamban se tudtam igazán hova tenni (a Párom is most vette csak igazán észre ill. mondtam el neki), olyan ritkán találkoztam vele-eddig. Most viszont elegem van!
Akinek van tapasztalata, sorstárs, tud segíteni, tanácsot adni, kihez lehet ilyesmivel fordulni, stb, az írjon..bár nehéz eset leszek, mert ahhoz makacs vagyok+annyira nem tartom durvának, hogy rohanjak egy pszichológushoz és kezdjek el nyugtatókat szedniA felkapott Hellinger-terápia, meg "ráolvasós, woo-doo babás megoldások" szintén kíméljenek, ha lehetKöszönöm!
Szia!
Engem is érdekelnének a tippjeid!!
Nekem fel sem tünt a párod meg az ivás ebben a történetben.
Valaki itt írta, hogy senki se szeret ilyet látni meg hányni, de ez van! Ez baromi okos gondolat, de ettől neki még nem lesz jobb! Én is magyarázhatnám egy pókfóbiásnak, hogy vazze, nem bánt az a kis pók, ő akkor is egy írtózatos szörnyetegtől fog rettegni! Mert nekem az konkrétan nem problémám, neki meg éppen az a középppont!
Az összes fóbia kialakult dolog, és mind megszüntethető! Van amelyik terápiás módszerrel, van amelyik saját magunk által.
Szia sorstárs!
szintén evvel a fóbiával élek együtt, csak én eddig a nevét nem tudtam!
Egy biztos, gyógyszert ne szedj!!! a pszichológus amúgy sem írna fel, neki nem az a dolga! a pszichiáterre meg nincs szükséged!
Engem eddig sehol nem vettek komolyan ezzel, pedig ez is olyan, mint a klausztrofóbia, vagy araknofóbia, csak azok talán többségben vannak.
Én sem iszom alkoholt és nem is szeretem a hányósokat, de inkább akkor parázok, ha én érzem az émelygést. Én pszichológushoz jártam, ahol kiderült, hogy egy gyerekkori trauma a hányással kapcsolatban okozza a fóbiát, amit az "okos" dokik pánikbetegséggel azonosítanak.
Én pl. még nem tudom, mi lesz, ha terhes leszek és hányni kell esetleg...
Tudok pár trükköt, amik segíthetnek, egyik sem orvos vagy terápia, ha komolyan érdekelnek, de inkább priviben.
Ne ess kétségbe, az emberiség első anyja nem félhet örökké
Hahó!
Lilith,Papagena79 írtam prívit!
Ha már láttátok,akkor bocsika!
Nem garantált az, hogy hányni fognak, sőt, mondom, eddig alig volt rossz tapasztalatom..viszont az nekem igen, elég nagy probléma, hogy bepánikolok. Nem sima rosszullét, vérnyomásesés, kis hányinger, hanem konkrétan remegek, kiugrik a szívem, még a Páromnál is zavart, hogy hányás után odajön hozzám, alig bírtam ülve maradni mellette, szívem szerint menekülnék...ez NEM NORMÁLIS szerintem
De azért azt jó hallani, hogy annyira mégsem vagyok defektes
Ill. ez egyben azt is jelenti, hogy sajnos sokan szenvedünk ettől
Ill. annak is örülök, hogy "kinőhető"..engem is hol jobban, hol kevésbé zavar a dolog. Papagena, szurkolok Neked, kíváncsi vagyok, mit mond Neked a pszichológus, ill. hogy leszel túl az egészen, majd írj!
Akár hánynak az italtól akár nem, elmondásod alapján rendszeresen isznak és rendszeresen berúgnak. Én ezt nem tűrném.
Gyűlölöm az alkoholistákat, az pedig egyenesen szánalmas, hogy valaki megszokni akar és nem megszökni.
Ez az én véleményem, de a te életed...
Most ez komoly, hogy erről ennyit írtál?
Hányni, hányó embert látni senki sem szeret, ennek biológiai okai vannak. Anyák, apák szükség esetén elviselik a gyerekeiket, ha betegség miatt rosszul vannak.
De mi a csudának mész önmagadtól olyan emberek közé, akik garantáltan hányni fognak az alkohol miatt? Szerintem a mértéktelen piálás a gáz leginkább. Aki korpa közé keveredik, tudod,...
Egyben válaszolok mindenkinek
Nem a Párom dolgára akartam kihegyezni a dolgot, úgyhogy légyszíves, Őt ne szidjátok! Egyrészt ugyan tudnak inni, de ez gyakran csak annyi, hogy megisznak pár sört otthon, vagy ilyesmi, alig érződik rajta..buliknál is eddig max. olyan volt, hogy bealudt, vagy ilyesmi, nem kellett hazatámogatnom, vagy ilyenek
Mióta együtt vagyunk (3,5 év lassan), azóta csak kétszer hányt italtól, az egyiknél nem voltam ott, akkor nem evett előtte rendesen, és betett neki, most másodszorra meg tényleg az volt, hogy máskor is simán megivott annyit gond nélkül, épp csak spicces lett, vagy ilyesmi..most meg már a 3. pohár bor után kicsit megbillent járáskor
Azt mondja, nem bírja már olyan jól..
Az más kérdés, hogy magát a mentalitást mennyire viselem el, hogy gyakran a pia a téma, és hogy nincs olyan nyári nap mondjuk, hogy ha nem vezet, nincs 1-2 sör, vagy ilyesmi, de nem vagyok vele, ha msn-en beszélünk, nem érződik, szóval most mit szóljak bele.. És tényleg az a baj, hogy a legtöbb ember iszik, mint a fene, a környezetemben is piás a legtöbb fiú, most mikor esküvőre megyünk nyáron, akkoris tuti lesz, aki kicsit felönt a garatra, szóval vagy megszoksz, vagy megszöksz
Persze az ilyen kocsmázgatásokról előbb le szoktam lépni, ha tudok, de nem tudok mindig mindent kikerülni
Na az meg a másik, hogy ha gyerekem lesz, akkor se fordulhatok el tőle, az egy dolog, hogy most a Páromnak nem segítettem széthányni a mosdót (kicsit lelkiismeretfurdalásom is volt, de ment neki egyedül is
). És ha csak hányingerem lenne a hányástól, mint pl. amikor tavaly egy kis fogászati műtétnél picit rosszul lettem, a fájdalomtól is..akkor hagyján, de tényleg az van, hogy remegés, szívdobogás, pánik, "menekülés", most ébren forgolódás az ágyban..
Én már megedződtem az évek során. Minden zokszó nélkül fogom a gyerekem fejét hányás közben /ez szerencsére nagyon ritka/, vagy takarítom fel a kutyahányást.
A családban van egy kisfiú, aki nagyon sűrűn hány, és lehet, ettől vagyok immunisabb a dologra.
Ezt most te komolyan kérdezed? Miért nem keresel egy rendes pasit és rendes társaságot?
Bár mindenki úgy rontja el az életét ahogy tudja....
Aztán majd nyithatsz "Alkoholista a párom" vagy "Ver a részeg pasim, hogy szokjam meg?" című topikokat is.
Én is sorstárs... sajnos nagyon durván....Nekem már a hányáfóbiától kialakult egy jó kis tömegiszony is, mert ugye a tömegben úgyis hányni fog valaki
Így aztán rosszul vagyok buszon, repülőn, moziban, színházban csak a sor szélén ülök, töegrendezvényekre nem megyek...
Ja, és a legdurvább! Terhes vagyok
13 hetes, egyetlen egyszer nem hánytam, pedig arra vártam, hogy majd ez lesz a terápia.
Most attól rettegek, hoyg megszületik a baba, rámbukik, én elájulok őt meg leejtem.... Na jó, azért kicsit bízom az anyai ösztöneimben, hogy abban a helyzetben majd nem fogok elájulni, mert a baba fontosabb lesz, de azért kacérkodom még egy pszichológussal a szülés előtt...
Igen, konkrét hányással tényleg ritkán találkoztam én is, de nekem az a baj, hogy egy részegről -bizonyos szint után- már szinte rögtön arra asszociálok, hogy hányni fog
Főleg, mióta konkrétan megtörtént a Páromnál, aki pedig relatíve jól bírja a piát, kevésszer hányt italtól, és ráadásul ennél sokkal durvábban is ivott már, mint a legutóbbi esetnél..
Ja, az nem tudom, mennyire többletinfó, hogy én azért sem iszom, mert nem szeretem a pia ízét..az ízét sem, és ha le is húzok fogadásból egy pici felest vagy bort, arra is muszáj ráinnom valami nem alkoholosat
Különben úgy marja a nyelőcsövemet az egész, vagy nem tudom..mintha hánynék, csak hogy a témánál maradjunk
Erre nagyon egyszerű a megoldás! Nem is hiszed!!!
Keress magadnak olyan társaságot, ahol nem hánynak az öledbe! Ki a fene kényszerít, hogy ilyen "rókamókákon" jelen legyél? Vagy mégis ragaszkodsz a kedves okádókhoz? Akkor pedig szokd meg!
Gyuriur
Hát... én a helyedben nem azon gondolkoznék el, hogy hogyan küzdjem le a hányás-fóbiámat, hanem hogy tényleg kell-e nekem az a férfi és az a társaság akik így leisszák magukat...
Nekem nem kellene egy ilyen ember... a szégyen megölne ha ilyen lenne a Párom! Ha nem tudnék elmenenni vele egy társaságba, mert első dolga holtrészegre inni magát aztán végig hányni az éjszakát.
Szánalmas....
Hát, én nem tudom, ez tényleg "fóbia"- e, de szerintem a hányást senki sem viseli jól. Amellett pedig, hogy te azt mondod, el "kell" tűrni a túlrészegedésből fakadó hányást, és úgy tűnt ez természetes kell, hogy legyen... Nem tudom.
Én nem tudnám ezt eltűrni. Egyáltalán miért kell annyira lerészegedni, hogy az emberből ilyen állatféle legyen?
Nem inkább az ivósokkal van bajod? Vagy esetleg azzal, hogy "mindenki" iszik és ezt el kell viselni?
Szerintem nem iszik mindenki és létezik olyan társaság, ahol nem divat ennyire elúszni... A helyedben ezt én sem élvezném, az biztos. Fóbiával vagy anélkül. :-)
szia sorstárs :)
sajnos segítséget nem tudok mondani.
nálam ez időszakonként jelentkezik, már az utcán mindenkire úgy nézek, fog-e hányni.
részegek is, de én a filmeket is csukott szemmel nézem, és ha ilyen jelenet van, akkor is frankón rosszul tudok lenni: víz kiver, szívdobogás, remegés nálam is, gyengeség ..stb...
régebben úgy emlékszem, nem volt ez ilyen durva, és szeritnem idővel megint halványulni fog.
remélem, neked is
Szia!
Régebben én is olyan voltam, hogy látnom se kellett, hogy valaki hányjon, elég volt ha csak hallottam vagy beszéltek róla és már öklendeztem is.
Aztán jött az első terhességem amikor is végighánytam a kilenc hónapot.
A babák is szoktak hányni meg a kisgyerekek is, tehát edződtem rendesen.
A második terhességgel "csak" kb 6 hónapig hánytam, viszont a lányom elég hányós, és ma már ott tartok, hogy fel bírok takarítani öklendezés nélkül.
Úgy tünik megedződtem
A részeges hányásról nem tudok mit mondani, antialkoholisták vagyunk.
Ha úgy érzed,hogy nem kell ez neked,akkor keress egy normális pasit,aki jobban érzi magát veled, mint a bulizós barátos társaságban!
Tényleg ezzel a pasival akarsz maradni?
Micsoda jövőkép...