Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Megmondom mi motiválja őket. Egy részük maga is cigány, és érzelmi alapon védi a fajtája minden tagját.
Másik részük megélhetési cigányvédő, azaz valamilyen módon a cigánysághoz kapcsolódik a megélhetése.
Legtöbbjük azonban agyhalott akit nagyon sikeresen manipulál a hatalom a médián keresztül. Látják hogy pár lobogó hajú torzonborz szakállú értelmiségi ezt a véleményt képviseli (ők persze mind megélhetésiek, fizettett bértollnokok) , és úgy érzik ők is fenemód intelligensek fognak látszani ha ugyanezt szajkózzák. Egy pillanat fog megváltozni a véleményük amikor már (nemsokára) a saját és családtagjak életét veszélyeztetve érzik. Sajnálatos módon az, hogy már most is magyarok milliói élnek elviselhetetlen terror alatt nem hatja meg őket. Ígyhát többszáz halottunk lesz még nekik köszönhetően.
Csak azt dobja vissza, ami - a lentiekből kitűnően és egyértelműen megfogalmazva - nem arányos.
Tehát (hogy könnyebben érthető legyen laikusnak is):
1. a véleménynyilvánítás szabadságának joga nem korlátlan alapjog,
2. az emberi méltósághoz való jog előzi a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, és ezért az utóbbi korlátozható, de csak úgy:
3. ha ez a korlátozás arányos.
Ezért is írtam azt - és fenntartom -, hogy hülyén fogalmazták meg azokat a törvényeket, amelyeket aztán az AB visszadobott.
Lehet "arányos korlátozást" is megfogalmazni, mint amilyen pl. a Btk.269.§.
De ha nem ez a kormányzat - mert láthatóan nem ért hozzá, már elnézést, de a Kondorosi Ferenc államtitkárnak még egy szakvizsgája sincs -, akkor majd a következő, ugyanis kötelező lesz módosítanunk a Btk-t.
Oszt mégis minden próbálkozást visszadob mikor megküldik nekik véleményezésre.
Idézetek az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI.24..) sz. határozatából (amely arról közismert, hogy kimondta, közszereplővel szemben a véleménynyilvánítás szabadsága tágabb):
".... az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
..... Az egyéni véleménynyilvánítási szabadság szubjektív joga mellett az Alkotmány 61. §-ából következik a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség...... Ezért a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatároznia, hogy azok a véleményt nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvélemény kialakulásának, illetve szabad alakításának a demokrácia szempontjából nélkülözhetetlen érdekét is figyelembe vegyék. A szabad véleménynyilvánításhoz való jog nem csupán alapvető alanyi jog, hanem e jog objektív, intézményes oldalának elismerése, egyben a közvélemény, mint alapvető politikai intézmény garantálását is jelenti.
A szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet arra, hogy ez a jog - az élethez, vagy az emberi méltósághoz való joghoz hasonlóan - korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely intézmény közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya.
......
A becsületvédelem büntetőjogi eszközei a véleménynyilvánítási szabadságot az emberi méltósághoz való jog és a jó hírnévhez való jog alkotmányos értékeinek védelmében korlátozzák."
Ajánlom figyelmedbe a videó alatt lévő kommenteket.
Nem sima felvonulás volt, hanem módszeres beszólógatás és megfélemlítés. Mi ez, ha nem cigány terrorizmus, cigánybűnözés. Te minek neveznéd? Hol élsz te Alice? Csodaországban?Tényleg azt hiszed, ha 160 cigány összeverődik, akkor az a pacifizmus és filantrópia jegyében teszi?Mikor ébred már fel ez az ország? Nem értem a kétkedőket. Titeket mi motivál arra hogy melléjük álljatk? Elhiszem hogy alapból jó emberek vagytok de csak a vak nem látja, hogy a helyzet tarthatatlan.
Idézetek az Alkotmánybíróság 12/1999. (V.21.) AB sz. határozatából:
(ebben vizsgálták, hogy a Btk. 269.§. megfelel-e az alkotmányossági körülményeknek, egyrészt az emberi méltóság, másrészt a véleménynyilvánítás szabadságának oldaláról)
Először is hivatkoznak a már beidézett 1992-es határozatukra (amelyben megállapítja az AB, hogy a közösség méltósága a véleménynyilvánítás korlátja lehet), majd egy saját - újabb - határozatukra, eszerint:
"Az Alkotmánybíróság már a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatában is megállapította, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe van ugyan, de ez nem vezet arra, hogy korlátozhatatlan lenne. Mindenképpen azzal jár, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni."
Mindezek alapján módosította az akkori Btk.269.§-t és törölte belőle azt a mondatrészt, amely a "gyűlölet keltésére alkalmas egyéb módot" tartalmazta.
A közösség elleni izgatás törvényi tényállása tehát - a Btk.269.§. - az AB jóváhagyásával nyerte el végső formáját és jelenleg is hatályos.
Nem nézted elég jól. Nem láttad a verekedést?
Meg hang nélkül volt. Képzeld hozzá, hogy miket "mondtak".
Ráadásul, ha már beidézel különböző nevetséges sajtóorgánumokat, lécci, arra válaszolj: ha annyira korlátlan a véleménynyilvánítás szabadsága, akkor a Btk 269.§-a miért van még hatályban?
Sőt, továbbmegyek miért van úgy hatályban, hogy azt maga az Alkotmánybíróság módosította, és ez a szöveg nyert kihirdetést és jelenleg is érvényes?
"A köztársasági elnök döntő szempontnak nevezte az őrködést az alkotmány felett. A gyülekezési és szólásszabadság minden esetben prioritást élvez - hangsúlyozta."
Ez egészen biztosan nem igaz, hiszen az általam már beidézett AB határozatban is mást mond ki egyértelműen az AB.
Ez megint valami újságírói csúsztatás, én újságokból soha nem alkotok jogi véleményt.
Azért is írtam be, hogy az általam beidézett határozatnak a Sólyom volt az előadó bírája is (ha tudod, mi az).
Azaz ő vitte az AB elé az ügyet, ő terjesztette be a testület elé a határozatot, azonkívül, hogy ő volt az AB elnöke is akkor.
Van más - hasonló - határozata is az AB-nak, szintén a Sólyom idejéből, nem is egy, amelyben még ennél is egyértelműbben leírják, hogy feltétlen prioritása a demokratikus alapjogok közül az emberi méltóságnak van, a véleménynyilvánítás szabadságának demokratikus joga pedig korlátozható, feltéve, hogy ez a korlátozás arányos.
Úgyhogy lécci, hivatalos AB határozatok ellen ne hozz nekem csacska cikkecskéket, mindenféle sajtóorgánumokból, mert ez nevetséges.
Teljesen mindegy, hogy cigánybűnözésről írsz-e (amely azt jelenti, hogy minden cigányt bűnözőnek tartasz)
Ne, ez még véletlenül sem azt jelenti.
cigány népcsoport minden egyes tagját egy kalap alá veszel
Soha sehol nem vettem egy kalap alá a cigány népcsoprt minden tagját. És nem tett ilyet az ide írogatók közül senki. Ha neked nehézségeid vannak az olvasottak értelmezésével azt ne rajtunk kérd számon
Ahogy írtam, hamarosan beidézgetek ezt-azt AB határozatokból.
Ne fáradj.
A Magyar Köztársaság alkotmányaXII. fejezetAlapvető jogok és kötelességek 61.§ (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad
véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje,
illetőleg terjessze.
"Az államfő szóba hozta a gyűlöletbeszéddel összefüggő szabályozást,
amellyel kapcsolatban háromszor fordult az Alkotmánybírósághoz.
Szerinte a testület 1992-es alapítélete egy nagyon tág és liberális,
amerikai ízű szabadságot engedett a vélemény kinyilvánításának, később
az AB ezt többször megerősíttette.
A köztársasági elnök döntő
szempontnak nevezte az őrködést az alkotmány felett. A gyülekezési és
szólásszabadság minden esetben prioritást élvez - hangsúlyozta."
folytatás (még mindig az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26) sz. határozatából):
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet.
Nem zárja ki tehát a határozat azt, hogy erről a törvényhozó akár a gyűlöletre uszítás tényállásán túlmenő büntetőjogi védelemmel is gondoskodjék. A közösségek méltóságának hatékony védelmére azonban más jogi eszköz, például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas.
Aláírás (többek között):
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Idézetek az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) sz. határozatából:
"Századunk súlyos történelmi tapasztalatai bizonyítják, hogy a faji, etnikai, nemzetiségi, vallási szempontú alsóbb vagy felsőbbrendűséget hirdető nézetek, a gyűlölködés, megvetés, kirekesztés eszméinek terjesztése az emberi civilizáció értékeit veszélyeztetik.
Történelmileg és napjaink eseményei által is igazolt, hogy az emberek meghatározott csoportja elleni gyűlöletkeltési szándékot kifejező bármely megnyilvánulás alkalmas a társadalmi feszültségek kiélezésére, a társadalmi harmónia és béke megzavarására, legsúlyosabb kifejletében a társadalom egyes csoportjai közötti erőszakos összeütközésekre.
A gyűlöletkeltés legszélsőségesebb, már ténylegesen bekövetkezett kártékony hatását bizonyító történelmi és jelenkori tapasztalatok mellett figyelembe kell venni azokat a mindennapi veszélyeket is, amelyek a gyűlölet felkeltésére alkalmas nézetek, eszmék korlátok nélküli kinyilvánításával járnak. E megnyilvánulások akadályozzák, hogy az emberek bizonyos közösségei harmonikus kapcsolatban éljenek más csoportokkal. Ez, növelve egy adott, kisebb vagy nagyobb közösségen belüli érzelmi, szociális feszültségeket, szétszakítja a társadalmat, erősíti a szélsőségeket, az előítéletességet és intoleranciát. Mindez csökkenti a plurális értékrendet, a különbözőséghez való jogot elismerő, toleráns, multikulturális, az emberek egyenlő méltóságának elismerésén alapuló, a diszkriminációt értékként el nem ismerő társadalom kialakulásának esélyét.
A véleménynyilvánítás és sajtószabadság körében az emberek meghatározott csoportjai elleni gyűlöletkeltés alkotmányos védelemben részesítése feloldhatatlan ellentmondásban lenne az Alkotmányban kifejezésre jutó politikai berendezkedéssel és értékrenddel, a demokratikus jogállamiságra, az emberek egyenlőségére, egyenlő méltóságára, valamint a diszkrimináció tilalmára, a lelkiismereti és vallásszabadságra, a nemzeti, etnikai kisebbségek védelmére, elismerésére vonatkozó alkotmányos tételekkel.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. A demokrácia fogalma rendkívül összetett. A vizsgált kérdés szempontjából azonban lényeges, hogy tartalmilag jelenti a különbözőséghez való jogot, a kisebbségek védelmét, az erőszakról és az erőszakkal fenyegetésről, mint a konfliktusmegoldás eszközeiről való lemondást.
A gyűlöletkeltés a fenti tartalmi jegyek tagadása, az erőszak érzelmi előkészítése. Visszaélés a véleménynyilvánítás szabadságával, az emberek meghatározott csoportjának, egy kollektivitásnak olyan intoleráns minősítése, amely nem a demokrácia, hanem a diktatúra jellemzője. A véleménynyilvánítási és sajtószabadság gyakorlása olyan formáinak eltűrése, amelyet a Btk. 269. § (1) bekezdése tilalmaz, ellentmondana a demokratikus jogállamiságból fakadó követelményeknek.
Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése szerint minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz. Így tehát az emberi méltóság a véleménynyilvánítási szabadság korlátja lehet.
.....
Az Emberi Jogok Európai Bizottsága több határozatában úgy foglalt állást, hogy az Európai Egyzmény 10. cikkénak 2. pontja értelmében a fajgyűlölő közlések megtiltása a szabad véleménynyilvánítás érvényes korlátozásának tekintendő.
.....
(folyt.köv)
Emlegetted a sterilizálást és nemcsak ebben a topikban.
Teljesen mindegy, hogy cigánybűnözésről írsz-e (amely azt jelenti, hogy minden cigányt bűnözőnek tartasz), vagy más összefüggésben, ha a cigány népcsoport minden egyes tagját egy kalap alá veszel, és ellenük gyűlöletkampányt folytatsz.
Ahogy írtam, hamarosan beidézgetek ezt-azt AB határozatokból.
Csak hogy tisztában legyél vele, mikor és mennyiben korlátozható a véleménynyilvánítási szabadság, amely soha nem volt korlátlan, csak a kurucék hagymázas elképzeléseiben.
Ha mindenki hozzáértő lenne, nem lenne szükség Alkotmánybíróságra.
A parlamentben is rengeteg jogász van.
Aki a szólásszabadságról ír, az az első mondatával elárulja, hogy nem ismeri az alkotmányt. Ilyen egyszerű.
Akikre hivatkozol, azok bűnözők, bizony, és mellesleg cigányok is, de a kettő nincs egymással összefüggésben.
Én bizony soha sehol nem uszítottam a cigányság mint csoport ellen.
Nem uszítottam pl. Áriel ellen.
A sterilizálást meg mégcsak nem is a bűnözőkkel kapcsolatban említettem hanem a megélhetési gyerektárgyókkal kapcsolatban, mégpedig humános megfontolások miatt is. (Ha egyáltalán emlegettem, nem vagyok benne biztos. Gondolni gondoltam erre az tuti)
Ugyanis ha megfeszülne a magyar társadalom akkor se tudná elérni hogy ezeknek a szerencsétlen purdéknak emberhez méltó élete legyen. Tán szerencsésebb lenne azon munkálkodni hogy ilyen sorsra ne szülessen emberek. Persze a moagadfajta végtelenül emberséges lények ezt nem érthetik.
Cigánybűnözés létezik, mindig is létezett. Még tankönyvekben is. Hogy a jelenlegi hazug politai hatalom azt mondja hogy márpedig nincs ilyen, az a világon semmit nem jelent. Kormányok jönnek, mennek.
Ez csúsztatás, látható, hogy nem hozzáértők írják ezeket a cikkeket.
Van az AB-nak nem is egy olyan határozata, amely szerint nemcsak lehet, de kell is korlátozni a véleménynyilvánítási szabadságot (ismétlem: a magyar alkotmány és jog nem ismer szólásszabadság kifejezést, ebből is látható, hogy a cikk amatőr munka).
És majd be is idézgetem őket.
Ha ügyetlenül hozzák meg a törvényeket, akkor magukra vessenek.Van jónéhány lehetőség korlátozni a véleménynyilvánítási szabadságot alkotmányosan - mégpedig éppen az AB határozatai szerint - , az eddig benyújtott törvények nem feleltek meg ennek a lehetőségnk.
"Cigánybűnözés pedig nem létezik: bűnözők vannak (szép számmal), akik hol cigányok, hol nem cigányok."
Nem akartam beleszólni, meg különbenis Kriszta bírja a gyűrődést
Te hol élsz, hogy azt állítod, cigánybűnözés nem létezik?
A magyar börtönök 85 %-ban cigány elitéltekkel vannak tele...
Ja, biztos a magyarokat nem sikerült elkapni
Ne a közvetlen környezetedben nézz körül, hanem pillants távolabbra is, szerintem sok érdekes dolgot látnál, hallanál.
"A szólásszabadság mindenek felett
Magyarországon már több alkalommal kísérelte meg az országgyűlés szigorítani a szólásszabadsággal való visszaélés büntethetőségét. A "gyűlöletbeszéd-törvények" és más kísérletek viszont rendre az Alkotmánybíróság (AB) ellenállásába ütköztek. Legutoljára azt a polgári törvénykönyv-módosítási tervezetet utasította el az AB, amely a sértett kisebbség minden tagját perindítási joggal ruházta volna fel a kisebbség egésze, vagy képviselője elleni gyűlölködés esetén.
Az Alkotmánybíróság minden alkalommal arra alapozva utasította el a tervezett szigorításokat, hogy az alkotmány megfelelő védelmet biztosít a szólásszabadságnak a megnyilvánulás tartalmától függetlenül, és annak szabályozását elsősorban a társadalmi (ön)kontrollnak kell megoldania. Az AB ennek alapján a tervezett módosításokat aránytalanul szigorúnak, a szólásszabadság indokolatlan korlátozására alkalmasnak találta."
Dehogynem, a cigányság ellen itt bizony, bőszen uszítottál.Még a sterilizálást is felvetetted, mégpedig nem a bűnözőknél, hanem a cigányságnál, tehát olyanoknál is, akik nem követtek el soha bűncselekményt.
Cigánybűnözés pedig nem létezik: bűnözők vannak (szép számmal), akik hol cigányok, hol nem cigányok.
Akikre hivatkozol, azok bűnözők, bizony, és mellesleg cigányok is, de a kettő nincs egymással összefüggésben.
Muhaha. Itt még soha senki nem uszított etnikai vagy faji csoport ellen. A cigánybűnözők ui. nem etnikai csoport. Ráadásul rendőrségi híradások garmadájával van alátámasztva minden állításunk.
Majd ha olyat írunk pl. hogy írtsuk ki az összes cigányt akkor esetleg lehet erre hivatkozni.
Tudod a kiskunlacházi polgármester is azt mondja, ha valakinek nem tetszik hogy azt mondta elég volt a romaerőszakból az szíveskedjen átfáradni a ráckevei rendőrkapitányságra ahol dokumentálva van hogy minden lacházi bűncselekményt a helyi cigányok követtek el.