Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Jó reggelt!
Bearanyoztad a mai napomat, A.R. nagy kedvencem.
Köszönöm szépen.
Tegnap én is idegbeteg lettem, amikor a változást és az elérhetetlenséget megláttam! Nagyon sajnáltam volna, ha kis társaságunk a megújulás áldozatává válik.
Na, azt mondják, hogy az alkalmazkodás az újhoz fiatalon tart, tehát hajrá!
Jó reggelt!
Megpróbálom az egyik új funkciót, beszúrok egy videót - lássuk, miként működik.
Jó szórakozást, majd jövök a nap folyamán.
Jó reggelt!
Tegnap este azt gondoltam "eltévedtem", megrökönyödtem ettől a szörnyűségtől!
Gratulálok a "kitalálójának", specialistája az emberek bosszantásának!
Lehetséges, hogy ezt a "nagy ötletű" reklám adó miatt kellett elkövetni?
Most kiadtam minden mérgem!
Köszönöm szépen Ibike a gyönyörű képeidet és a munkádat.
Legyen szerencsés a mai napotok.
Alsórákosi-Marika képei és magyarázatai egy június 16.-i eseményről. Az alábbi idézeteket az FB-ről hozza:
"Budapest-Zuglói Önkormányzat és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara megállapodott, hogy az egykori zuglói Postás Tisztviselőtelep egyik fennmaradt épületén közösen emléktáblát helyeznek el Neuschloss Kornél születésének 150. évfordulója alkalmából. Ez a kiemelkedő jelentőségű építész volt az, aki országszerte számos más középület tervezése mellett (pl. a Budapesti Állatkert elefántháza és főbejárata), a Magyar Királyi Posta vezető tisztviselői számára magas esztétikai értékű családi házakat tervezett a kerületben."
Ez van a táblán:
"Dr. Neuschloss-Knüsli Kornél
(1864-1935) építész
a zuglói Postás Tisztviselőtelep, valamint a Budapesti Állatkert főépítésze, akadémiai tanár, a Magyar Építőművészek Egyesületének elnöke, a Budapesti Mentőegyesület igazgatója emlékére születésének 150. évfordulóján."
1. Ráday Mihály és a háztulajdonos.
2. Nem sikerült jól, a kerítés miatt.
3. Az esti Omega-Scorpions koncerten.
4. Marika képes fricskája:-))))))) - Nincs tükör otthon és anya sincs?!
Most már igazán indulok! :-))))))))))))
Újabb tamariszkusz, másfajta - kínai.
A következő sorozatra holnap kerül sor, most letöltöm Alsórákosi képeit egy érdekes tegnapelőtti eseményről. Kis türelmet kérek!
1. - 2. Még két kép ugyanonnan - már távolodóban.
3. - 4. Virágsziget a gyepen és mellette.
Jó reggelem van, hogy el ne kiabáljam és így még belefér néhány kép, sőt lehet, hogy a Marika képei is.
A képeken pillanatok egy játszótérről, örültem, hogy gondoltak az erős napsütésre is.
Csak annyit, hogy jobb volt, amikor oldalt láthattuk a képeket és mi a csodának húzta így szét a szöveget, én nem így szerkesztettem, sőt az előnézetben sem így jelent meg!
Jobb nem lett semmi, de rosszabb biztosan!
Remélem észreveszik az illetékesek, ez fércmunka volt, a javából!!!
Jó reggelt!
Látom a változtatásokat, de mi szükség volt ezekre? Alig sikerült idetalálnom, a macska rúgja meg! Szóval, ami jól megy, azt mindig el kell rontani! Éljen a haladás!
No de ne kezdjük morgolódással a napot, annál is inkább, mert mindjárt útrakelünk. Az NLC pedig jelentős ugyan, de nem meghatározó része az életünknek.
***
Képeket nem tettem még fel, nincs is rá időm, de próbából elindítom a megígért sorozatot. Tegnap este lehetetlenség volt, Alsórákosi-Marikától is érkezett néhány kép, ugye nem haragszol Marika, ha holnapra maradnak?
Kíváncsi vagyok a feltöltés körüli változásokra.
Meséltem már, hogy ez a nagy kiterjedésű hely úgynevezett szabadidőpark, széles kilátással a közeli tengerpartra, és benne mindennel, ami gyerek és felnőtt kikapcsolódásához szükséges.
1. Még magasan fent volt a nap.
2. Fűre lépni szabad!
3. Tamarix aphylla - tamariska vagy tamariszkusz - egyelőre csak a táblán,
4. és ilyen a tábla fölött!
Remélem, minden rendben ment.
Szép napot! Remélem megtaláljátok a topikot!
Szervusztok!
Megint a képekkel bajlódtam, illetve a növények meghatározásával és elém szaladt az utolsó öt év legnagyobb sikerélménye.
Nem tudtam sehogyan sem rálelni egy növény biztos nevére. Akácfélének könyveltem el, levelei és a fa koronája alapján, de éreztem, hogy messze vagyok az igazságtól.
Ma pedig "vak tyúk is talál szemet" alapon rátaláltam, sőt a magyar és héber nevére is.
Persze, hogy királyi fa a Delonix regia, vagy Poinciana regia, magyarul tűzvirágfa vagy lángfa és Madagaszkár a szülőhazája. Az utóbbi években egyre több helyen látom május-júniusban és ki is neveztem egyik kedvencemnek, mert megérdemli! Szépséges, gyönyörű, csodálatos! Már több képemen láthattátok. Most már nyugodtan alszom.
Tegnap pontosan a régi házunk előtt láttam egyet, mintha lángolt volna, tele volt virággal!
Ezennel bejelentem a szerdai sorozat további folytatását. Még lesz belőlük a következő napokban is - holnap nem, mert nem leszek gépnél.
Szervusz Zsuzsa!
Örülök a tervnek - napok óta töröm a fejem rajta, de az a baj, hogy saját tapasztalatból nem ismerem ezeket a helyeket. Ugyanis még soha nem töltöttem a hétvégét házon kívül.
A lényeg, hogy leszögeztétek, hogy itt lesz a közelemben és hogy találkozhatunk.
***
Valószínű, hogy kölcsönösen félreértettük egymást, én ugyanis arra utaltam, hogy nehéz volt annyi pénzt kiadni ruhára, virágra, fényképekre, tablóra, tizenvalahány személyes ünnepi ebédre - ajándékot nem is kapott, de így is "rongyrázás" volt a javából. Rossz emlék maradt azért is, mert ugyanakkor a kicsi fiam kórházban volt, és ez a nagyobbik fiam örömére és a miénkre is árnyékot borított. Na tessék, megint eszembe jutott egy epizód és potyognak itt a könnyeim, mert látod, én is szentimentális vagyok, vagy családi szóhasználattal: szentimentolos.
Meghatott, amit a "szemérmes" zenélésről meséltél. Milyen ajándékokat kapott - eddig?
Tudod, ez a sok vonatozás, amelyben az elmúlt közel két évben részem volt, alkalmat adott, hogy közelebbről figyeljem a fiatalokat. Azon kívül, hogy előreláthatóan kommunikációs zavaraik lesznek (az SMS-ek és az FB világát éljük), tulajdonképpen ugyanúgy keresik önmagukat, mint ahogyan fél évszázaddal ezelőtt mi is tettük. Csak drukkolni tudok nekik, hogy meg is találják a helyes, vagy helyesnek vélt utat. Semmivel sem rosszabbak, mint mi voltunk a magunk idejében…
Szépek a virágaid, mint mindig! Hamarosan élőben is láthatom majd őket.
Megszületett a terv a ti környéketek lesz a kétnapos pihenésünk szintere, már néztünk is két helyet a hét végén.
Jó lesz személyesen is beszélgetni.
Biztos félreérthetően fogalmaztam, az érettségi ajándék a mi családunkban nem drága státusz szimbólum, de az fontos lenne, hogy maradandó örömet szerezzen a megajándékozottnak. Egyik unokám sem bőbeszédű, de a középső az kifejezetten szófukar. Rengeteg dolog érdekli, pl a zenélés, de hangszerei már vannak (jól is játszik rajtuk, ma már lehet zenetanár nélkül, internetes oktatóprogram segítségével is elsajátítani egy -egy hangszer kezelési technikáját. a többi meg tehetség kérdése (ami neki van), Szerencsés mert a család kiegyensúlyozott anyagi körülmények között él igy számára az utazás és nyelvtanulás biztosítása sem ajándék. Biciklije van, amivel az elmúlt nyáron körbe kerekezték a Balaton három nap alatt a barátaival, idén is készül túrára.
Más közlekedési eszköz (pl autó) szóba sem jöhet, bár a jogosítvány már kész, sőt nagy bátran utaztam is az általa vezetett kocsiban!
Olyan zárkózott, hogy pénteken úgy hallgattuk (mi nagyszülők) a gyerekek zenélését, hogy nem volt szabad nézni őket, csak a másik szobából hallgatni.
Tehát sok idő kell, hogy olyat találjak neki, ami személyes örömet szerez.
Törhetem a fejem...és töröm is.
Hátrányos helyzetű nagymamaként a nem itthon élő unoka életének nagy eseményeiről rendre lemaradok, de ő is, mert nem szereti a felhajtást és a jó édes anyja sem.
Végül a ma reggeli utolsó "adag" következik: további parti növények a Hecht parkból.
Folytatása következik.
***
Vágjunk neki a napnak, legyen szép, jó, sikeres!
1. - 2. De jó, hogy ott a tábla! Equisetum hyemale, magyarul téli zsurló. Lám-lám, ha keres az ember - talál! Igaz, időbe telik, míg megtalálom a magyar neveket. (Sajnos az árnyékomat is láthatjátok…)
3. Corteeria selloana - Pampas Grass - azaz egyszerűen pampafű!
4. Kár, hogy ezt a növényt nem tudtam beazonosítani.
Eszembe jutott, hogy több mint két évvel ezelőtt az előbbi helyet vizesen is láttam, sőt vízi madarakkal a partján.
Jöjjön egy kis retro (2012. április) ugyanarról a patakpartról. Csak a szemléltetés kedvéért.
Érdekességként még megemlíteném, hogy a Lotem patak forrása az Anyák kertjében van, ahol Alsórákosi-Marikáékkal is jártunk, a Kármel központban, tehát a város területén, és forrásától a tengerbe érkezéséig mindössze két és fél kilométer hosszú.
1. - 2. Még két szépen nyíló példány - indiai kannavirág.
3. - 4. Ez a Lotem patak medre, a téli hónapokban hömpölyög benne a víz, de ilyenkor "szünetel". A Kármelen ered, többnyire föld alatti csatornarendszerbe kényszerítik, itt jön felszínre, majd néhány méterrel odébb beleömlik a tengerbe, már amikor víz is van benne.
Jó reggelt!
Sajnos a helyzet még mindig változatlan, ezért - másokhoz hasonlóan - folytatom a megkezdett tennivalókat, miután az este elég csúfosan kidőltem. A sok-sok szerdai képet és a velük kapcsolatos információkat szépen felosztom a következő napokra. Egy hét múlva remélem, hogy Tanaria is visszatér közénk.
***
1. Már a Hecht parkban vagyunk, a tenger egészen közel van, a parttól csupán a vasút választ el.
(A parkot tehát a vasút és a műút között alakították ki, 2008-ban, mintegy másfél kilométer hosszú és változó szélességű sávon, és ez az a hely, ahol az ember feje teljesen kiürül a gondoktól. Nem először tapasztalom. Nem mellékesen: mini botanikus kert, jellegzetes parti növényekkel és fákkal, okos játszóterekkel, sok füves területtel, amire rá szabad lépni, pihenőhelyekkel, sétányokkal és rengeteg paddal. A Hecht-család vagyonát múzeumokra és zöldövezetekre költi a város vezetősége, illetve az alapítvány kuratóriuma.)
2. - 3. Egy jól öltözött úriember leült egy padra, táskájából kivett egy laptopot és egy kisebb szerkentyűt, utóbbit feldobta, majd lázasan irányította a hangosan zúgó kis repülő tárgyat. Olyan sebesen haladt, hogy alig tudtam lencsevégre kapni - ott van a felhők között. Hogy mik vannak!
4. Bár többnyire felfelé néztem, azért észrevettem a kis táblát a szépséges virág mellett: Canna indica, vagyis indiai kannavirág.
1. Az élet diadala - a temető kerítése mögött.
2. - 3. Az autóbuszra várva egy kedves mátyásmadárral szemeztem.
4. Az út mentén is frangipáni vagy pluméria. (Mindig Alsórákosi-Marika jut róla eszembe, aki egy afrikai országban találkozott az illatával és a virággal - jól emlékszem?)
Jó estét, jó éjszakát - nem tudok aludni.
Rengeteget vacakoltam ma a képekkel. Közben fél szemmel a tévét nézem - megint egy egész ország aggódik a három fiatal sorsáért. Erről majd más alkalommal. Annyi ilyen-olyan spekuláció van, minden csatorna ezzel foglalkozik. Közben itt-ott rakéták is hullnak - erről sem akarok most beszélni.
***
Inkább nézzük a képeket, egy békés szerda délután képeit, a tengerpart közelében, nagy részük a Hecht parkban készült - erről már írtam régebben, de talán holnap újra megismételem a lényeges tudnivalókat.
1. - 2. Ezt a két képet az autóbuszból fényképeztem, szépséges korallvirágú akáciákról, a másodikban ismét érdekes tükröződéseket vélek látni.
3. Nyílik a frangipáni.
4. Útszéli szépségek.
Szia Mary!
Én is tudtam valamit, vagyis inkább következtettem, de megvártam, amíg jelentkezel - Magdus mondta, hogy majd hívni fogsz. Én pedig nagyon türelmes ember vagyok és a számat sem jártatom potyára, ahogyan a barátaid sem tették! De nem is ez a lényeg, hanem hogy boldog anyukája vagy a Te kis Borostyánodnak és hogy Tal is nagyon boldog lehet.
Alig várom, hogy jelentkezz, de csak akkor, amikor az időd engedi.
Még egyszer: jó egészséget és sok-sok örömötök legyen a kis jövevényben - igazán megérdemlitek.
A képeket meglesem, jó?
Koszonom a jo kivansagokat :)
Sigal majd hivlak meselek ha lesz egy kis idom ...
Az itteni baratok tudtak ...igy Panni anyukaja is :) sot volt aki meg korabban tudta ( Panni JOnathan lanya ) de nem pletykalt.
Kepet nem tudok feltolteni de van a facebookon ......
puszi
Mary
Szép estét kívánok!
Részemről természetesen, minden mennyiségben és köszönöm.
Szia Zsuzsa!
A ballagás témájával kapcsolatosan csak annyit, hogy a nagy fiamé egy évvel az alijázásunk előtt maga volt az anyagi leégés - és azt hiszem, hogy ez manapság is megterhelő a középszintű és átlagkeresetű családok számára, hogy a szegényebb rétegekről ne is beszéljünk.
Itt is volt záróünnepség, utána emlékszem, hogy vendéglőbe mentünk a gyerekekkel 1989-ben, a nagyobbik lányom érettségije előtt. Ami viszont nagyon tetszett, hogy a végzős osztályok tanulói képes albumot jelentettek meg abban az évben, amelyben bizony könnyes búcsú is volt, a sok kedves történet és a még több humor mellett. Néha elő is vesszük és nosztalgiával nézegetjük.
A nagy felhajtást itt Izraelben a bar- és a bátmicvá jelenti, ezek itt is kimerítik az erőn felüli rongyrázás minden jellemzőjét. Ráadásul 12 és 13 éves korban történik, és felérnek egy-egy nagyobb esküvővel. (A miénk például sokkal szerényebb volt, mármint a házasságkötésünk.)
A szentimentális zsidók itt is szentimentálisak, csak máskor és másképpen, például a katonai eskü vagy előléptetések esetében. Vagy amikor diplomaosztásra kerül sor. Más világ ez.
Most például az elrabolt fiú keresését célzó hadműveletet megható módon, vagy akár szentimentálisan így nevezik: "Térjetek vissza testvérek". Héberül csak két rövid szó. Jó, tudom, ez másfajta szentimentalizmus. Szóval ez a címe annak a műveletnek, amely azt jelenti, hogy a katonaság és a biztonsági alakulatok minden négyzetcentimétert átkutatnak az úgynevezett Nyugati parton, másképpen a Palesztin Autonómia területén.
(Közben Abu Mázen, vagy más néven Mahmud Abbasz feleségét izraeli kórházban műtötték meg - sikeresen. Elképzelhető lenne, hogy mondjuk Putyin feleségét Kievben műtsék ezekben az időkben? Ráadásul a hírt a jelentéktelenek között említették. Most jut eszembe, hogy még egyszer sem írtam: itt, az északi kórházakban - például Cfáton - több szíriai civil sebesültet kezelnek, gyermekeket is. Erről se beszélnek sokat, esetleg röviden megemlítik.)
Akartok még képeket? Sokat fotóztam szerdán. Ismét érdekes helyen jártam.
A fiatalság is hiányzik, de a baba dajkálás leginkább! Saját dajkálási igényemet "pótunokák" ölelgetésével elégítem ki, csak ők is gyorsan megnőnek, de remek látni, hogy a környezetemben az elmúlt három évben sok pici gyerek lett!
Ha már az unokáknál tartunk, a legfiatalabb is péntek délután nagy örömmel hagyta ott az általános iskolát, hogy jövőre a gimnazisták "keserű kenyerét" egye. Egy drámatagozatos iskolába jár majd, hiszen 2 éves kora óta amatőr színjátszó, szépen énekel és meglepően ügyesen, jól táncol, ami egy két centi híján kétméteres, 47-es lábú kamasztól csodálatos teljesítmény!
Jövőre is lesz a családban ballagás, igaz, akkor gimnáziumi, ahonnan a hogyan tovább sokkal nagyobb tétben megy majd. És az ajándék... amit majd megveszek komoly fejtörést jelent majd nekem.
Nem tudom, hogy ez a szép szokás miért nincs Izraelben, ott minden olyan praktikus, semmi szép ruha, könnyes búcsú... hát a szentimentális zsidók, mind az óhazában maradtak??
Már saját "hírügynökségem" elpletykálta az örömhírt, jóval korábban.
Legyen sok örömötök a pici lányban, majd ha lehet megmutatod képen?
Drága Merinka-Mary!
Nagy-nagy örömmel gratulálok Nektek és sok boldogságot kívánok mindhármatoknak. Gyönyörű nevet kapott a pici lányod!
(Borostyánt jelent magyarul, ezt a többieknek mondom. Mary, ugyanezen a napon született az édesanyám is, még a múlt század elején!)
Köszönöm, hogy gondoltál ránk és remélem, hogy mesélsz majd a mindennapjaitokról - hiányzik egy kis fiatalság, no nem mintha mi olyan öregek lennénk! Sok puszi és ölelés!
Kedves Forum ,
szeretnem megosztani az orom hirt , Megszulett kislanyunk Inbar aprilis 16-an
Hársfavirág illatos estét kívánok!
Be lengi nálunk az egész környéket, és lehetne takarítani a járdát, de rajtam kívül senki nem lát ebben a kis házban. Talán szívesen ki is vágatnák a fákat.
Nagyon sokat dolgoztál miattam, de igérem, hosszú távon nem lesz semmi.
Köszönöm szépen
.
(Pedig már azon töröm a fejem, hogy mikor mehetnék vissza
!)
Pillants rá a sólymokra, a kérlek szavazzatokra, megérkezett az utánpótlás házaspár!
Könyvhét, 2014. június 13, Budapest, III.
1. Középen Lendvai Ildikó.
2. (Ennél nem találtam szöveget.)
Mindenképpen, a hangulat tökéletesen "átjött", Tanaria kifejezésével élve!
***
3. Továbbá: Óriáskerék az Erzsébet téren és
4. Az utolsó kép a Nyugati pályaudvar jobb oldali területe.
***
Köszönöm, Marika, jó volt Veled a Vörösmarty téren járkálni…
Könyvhét, 2014. június 13, Budapest, II.
1. Itt pedig Csókay András agysebész dedikált. Nagyon megtörte a gyereke elvesztése.
2. Itt pedig Moldova György, az árnyékban.
3. Nagy Bandó András.
4. Profil, Pomogáts Béláról.
Most pedig Alsórákosi-Marika képei következnek.
Könyvhét, 2014. június 13, Budapest, I.
1. A helyszín.
2. A NORAN kiadó standja.
3. Ünnepi Könyvhét. Bal oldalon Olivia Carino, Bitó László
felesége. Hosszan elbeszélgettünk, a minap volt a rádióban egy órás
beszélgetés vele.
4. Itt dedikált Heller Ágnes.
Szép napot!
Annyi minden lenne most terítéken, de a legfontosabb, hogy a könyvhét tegnap képeken megörökített eseményeit megmutassam.
Aztán én is elhallgatok.
***
Szóval, tegnap, pénteken és tizenharmadikán, amikor ritka egybeesésként éppen telihold is volt (legutóbb 2000. október tizenharmadikán, legközelebb 2049 augusztus 13-án, amikor 104 éves leszek!
), no, szóval éppen a tegnap olyan magyar nyelvű könyvritkaság került a kezembe, itt, Haifán, hogy mindenkinek leesett volna az álla.
Az enyém is leesett, olyannyira, hogy mindent kijegyzeteltem róla, de lányos zavaromban azt elfelejtettem, hogy fényképezőgép, sőt mobiltelefon is van a világon - de majd visszamegyek a tett színhelyére!
Képzeljétek, hogy egy haifai antikvárius elém helyezett egy nagyméretű albumot, amelyen szépséges magyar betűkkel ez áll:
ARANY JÁNOS BALLADÁI
ZICHY MIHÁLY RAJZAIVAL
Kiadja Ráth Mór
Budapest 1896
A belső borítólapon pedig ez olvasható:
E kiadásban úgy a képek, mint a balladák szövege, melyet Zichy Mihály saját kezével írt le, az eredetinek vonásról vonásra hű (fac-simile) hasonmásai.
Gyönyörű szénrajzok kíséretében ezeket a balladákat olvashattam eredeti, megható, korhű helyesírással:
* ÁGNES ASSZONY
* ÖTÖDIK LÁSZLÓ
* TETEMRE HÍVÁS
* MÁTYÁS ANYJA
* BOR VITÉZ
* A WALESI BÁRDOK
Felért ötven lottó nyereménnyel! Például.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XXVI.
1. Épülő szállodakomplexum Ramsar és Chalus között a Kaszpi tenger partján.
2. Ez sem stadion!
3. Szálloda, Ramsar-Chalus között, valahol a Kaszpi tenger partján.
4. Az Alborz 5610 m magas hegység lejtője, a csúcsokon itt-ott még hó volt.
Tehranból Ramsarba 6 órás volt az út a szerpentinek miatt. A buszban
megszólított Irán súlyemelő világbajnoka (Ő az első - én meg a legutolsó
ülésen "ültem", keleti kényelemben). Többször járt Magyarországon, legutóbb
Mátraházán a sportcentrumban.
Mellettem a két ülésen egy most végzett orvos házaspár ült. Nászúton voltak
3 napig! (új munkahely nincs szabi!) A havi fizetésük 2000$. Dr. Abo-nak
havi 5000$ a fizetése.
Ezek után haza tértem:-), és befejeződött a történet!
***
Marikának köszönhetően igazán egzotikus tájakon járhattunk és ismét tanulhattunk egy-két dolgot. Köszönjük!
És most egyik kedvenc színészemet idézve: elvonulok összes termeimbe!
Jó éjszakát!
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XXV.
1. Ramsar, a Nazia hotel családos nyaralói.
2. Ínycsiklandó sütemények? Kemény volt mint a beton!
3. Ramsar, körforgalom.
4. Rizsföldek Ramsar és Chalus között, az autópálya mellett.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XXIV.
1. Ramsar, a Kaszpi tengernél, a Nazia Hotel másik épülete.
2. Ramsar, Kaszpi tengerpart. Magyarország 1979-ben csatlakozott az élő vizek
védelméről kötött szerződéshez. Jelenleg 28 magyarországi hely tartozik
hatálya alá.
3. Ramsar, a Kaszpi tenger partja.
4. Ramsar, Kaszpi tenger, vízi sportolók.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XXIII.
1. Tehran, AZADI emlékmű, (Szabadság torony) 50.000 m2-es téren áll.
A Perzsa birodalom 2500. évfordulójára készült márványból, 1971-ben. Csak
taxikból láttam többször, messze van a belvárostól.
2. Tehran, út széle.
3. Úton Tehranból az ALBORZ hegységen keresztül, Ramsar-ba.
4. RAMSAR, a NAZIA hotel előcsarnoka
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XXII.
1. A Golestan palota egyik oldala.
2. Tehran, Golestan palota.
3. Tehran, részlet a Golestan palota parkjából.
4. Tehran, Golestan palota, márvány emelvény.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XXI.
1. Tehran, a Golestan palotához vezető út, jobb oldalon laktanya! Későn
vettem észre a fényképezni tilos táblát, bár a katonák kiabáltak valamit!2. Tehran, épülő új bazár, nem stadion! A régi bazár lefelé legalább 4 szint
volt. Bőröndöt kellett vegyek, mert valamelyik légitársaság csomagkezelője
sámlinak használta és szinte tönkre ment. Egy pasas elkísért a
"szakosztályhoz", egy másik kivezetett a labirintusból, mert még most is
keresném a kivezető utat!
3. Tehran, a híres GOLESTAN PALOTA. A hírekben gyakran előfordult Reza
Pahlavi idejében. Itt fogadták a sahok a külföldi államfőket.
4. Golestan Palota tükörtermének bejárata kívülről fotózva, belül tilos!
***
Hű, nagyon örülök az legújabb Marika-képeknek, de a ma és Budapesten készítetteket holnapra hagyom. Ugye nem baj? Arról már nem is szólok, hogy nálam is szépen gyűlnek a legutóbbi napok élményei, beleértve egy nagyon különlegest is, amit szintén holnap mesélek el.
Jó estét!
Ebben a kicsi országban mindig van amiért izgulni. Újabb drámai helyzet adódott, mert lehet, hogy elraboltak három fiút - egyelőre keresik őket.
Majd lesz róla szó a magyar sajtóban is.
***
Most elindítom Marika további képeit.
Nagyon-nagyon-nagyon drukkolunk, Margaret-Marika, hogy minden sikerüljön és nagyon köszönöm, hogy értesítettél - most teljes intenzitással Rátok gondolunk.
Sok szerencsét, sok sikert, mielőbbi gyógyulást kívánunk a férjednek, Neked pedig erőt, türelmet és még egyszer erőt!
Sziasztok!
Olvasom a topikot sajnos nem sok idom volt az utolso honapokban irasra.
Szigal, mi is szerencses napra szamitunk. Delutan mutet ferjemnek.
Most en is elzugok,udvozlet Mindenkinek!
Ugyan már, Marika! Nem volt az áldozat, hanem öröm!
Várom a híreket. És köszönöm!
Szerencsés nap lesz ma, meglátod!
Most elzúgok. Majd jövök.
Jó reggelt!
Nem, nincsenek ám véletlenek, és erre most ismételten rá kellett döbbennem. Megnéztem ugyanis a mai nap jelentősebb eseményeit, és semmi különös, azon kívül, hogy 2009 óta a mai nap a magyar feltalálók napja. (Akiknek jelentős százaléka zsidó volt, legalábbis Czeizel Endre szerint, aki ugye nem zsidó.)
Visszatérve a véletlenekre, látom, hogy ma Anett napja van, és enyhe lelkiismeret-furdalással a mi kislányunk, Fenci jutott eszembe, illetve az ő kislánya és máris belefelejtkeztem a blogjába! Hogy ott mik vannak!
Így szereztem tudomást arról, hogy a mi fiatalabb világjárónk a földgolyó másik távoli részébe repült, így most együtt van Anettel, akinek nagyon boldog névnapot kívánok és további sikereket.
Anyukájának és testvérének pedig gazdag élményeket!
Reméljük, hogy majd Fenci is jelentkezik - amint teheti.
Jó reggelt kívánok!
Köszönöm szépen, feláldoztad a fél éjszakai alvást miattam
.
Este beszámolok a látottakról és még képeket is szándékozok hozni róla.
Legyen szerencsés a péntek 13, egy hónappal ezelőtt nekem nagyon jóra sikerült, hála Dr. Abo-nak
!
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XX.
1. Úton Kashanból Tehránba. Fóliasátrak sokasága.
2. A Mami kérésére kellett Őt megörökíteni. A vezető mögött ültem, Ő a másik
oldalon és ahogy leültem már adta is a kezembe a magvakat. Az út során
folyamatosan mobilozott! A baloldali fiatal ember a mitfahrer: megállt a
busz egyik péknél, megvette a barbari kenyeret, megkente sajtkrémmel és már
adta is a kezembe, egyek. Finom volt, utána teával kínált, ilyenek a perzsa
emberek!
3. Tehran, déli busz pályaudvar. Hasonló falfestménnyel gyakran taláékoztam a
szürke beton helyett.
4. A másik oldalon is. Észre vettétek milyen tisztaság van mindenütt? A
perzsák nem arabok, és sokat adnak a környezetükre.
***
Mára be is fejezem, már "dél" is elmúlt! Jó éjszakát, szép álmokat!
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XIX.
1. Kashan, hagyományos iráni nyilvános fürdőház a 16. századból.
A legenda szerint Kashanból indultak a napkeleti bölcsek Betlehembe.
2. Kashan, a fürdő ház teteje, a kupolák kerek ablakai világítják meg a belső
helységeket. A szörnyű magas lépcsőkön ide is felmásztam. Itt találkoztam
egy olasz csoporttal, akik igen elcsodálkoztak az egy szem magyar utazón.
3. Kashan, a fürdőház egyik helyisége. Falfestmények, ólomüveg ablakok.
4. Kashan, ugyancsak a fürdőház.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XVIII.
1. - 2. - 3. Iszfahán, busz pályaudvari belső részletek. Mindegyik el van zárva az
utazóközönség elől, csak nézni lehet.4. Ez már Kashan, esküvői autók, rózsaszín párnával díszítve!