Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Dévényes tapasztalatok
Létrehozva: 2013. január 8. 19:46
sziasztok,
azért indítottam ezt a topic-ot, mert sajnos elég sokan rossz véleménnyel vannak a Dévény módszerről. Épp az előbb olvastam egy koraszülöttes topicban, hoyg valaki felvetette, hogy van-e olyan dévényes, aki azt mondja, hogy felesleges hordani hozzá a babát, mert nincs semmi baj?
mert én ismerek egy iylen dévényest, bár a mi kapcsolatunk is azzal indult, hoyg a kisfiamat kezelte. 3 hónaposan a gyerekorvos feszességet állapított meg nála ( semmi komolyabb jele nem volt, tudott szopizni is), majd elmentünk neurológiára, ahol szintén enyhe feszesség volt a diagnózis. Ezek után jutottunk el a helyi dévénes gyógytornászhoz, aki miután megvizsgálta, elmondta, hogy mennyiben tud segíteni a torna, de természetesen az én döntésem, hoyg akaro-e, max nem lesz élsportoló a gyerek. Ezek után kb 4-5 hónapig jártunk hetente 1xmajd havonta, és már nem is kell mennünk. Kisfiam időben kúszott, majd mászott, 11 hósan magától elindult, most 16 hónaposan teljesen stabilan jár, lépcsőzik, szalad...
Nem éreztem sem kényszernek, sem lehúzásnak a tornát, kezelt engem is a gyógytornász mert a szoptatás alatt beállt a könyököm, 3 alkalom alatt rendbe tette.
Nem mondom, hogy ez a módszer egy csoda, de nagyon hasznos tud lenni bizonyos esetekben. Úgy látom alapvetően azok a szkeptikusok vele szemben, akik személyesen nem tapasztalták meg...
Kiváncsi lennék mások véleményére, tapasztalataira is..
Szia!
Nekem is csak jó tapasztalataim vannak a tornával kapcsolataban.
Az én kislányomnak laza volt az izomtónusa, ez abban nyilvánult meg, hogy már rég másznia kellett volna, de egyszerűen nem tudott. Láttuk, hogy menne, csinálná, erőlködött, de semmi. Négykézlábra állt ugyan, de szétcsúsztak a lábai. Már 9 hónapos volt, amikor felkerestünk egy dévényest, az első alkalom után már másnap az egyik lábával tudta lökni magát előre. A következő kezelés után (egy hét múlva) reggel az volt az első, hogy mászott. Igaz, nem egyszerűek a kezelések, mert szegény babák sírnak, és sokszor nekem is könnyes volt a szemem, de akkor is, amikor láttam a hatalmas javulást, és mászott a gyerek. Miután mászott, rá 3 napra már állt is. Szóval nagyon beindította az elején. Persze aztán később lassabban mentek a dolgok, de hát az izmoknak erősödniük kellett.
Nekünk azt mondta a gyógytornász, hogy addig figyelemmel kísérik a gyereket, míg járni nem kezd. És abban is biztos vagyok, hogy ez nem véletletn, mert látszólag nálunk sem volt nagy baj, de mégis nehezen indult be a járás. 5 havi kezelés után tartottunk egy szünetet, de még nem indult el a kislányom. (akkor volt 13 hónapos) És kellett még az a pár alkalom utána, hogy elinduljon. Így 14 hónaposan kezdett el járni. Azóta semmi baja, tökéletes a mozgása, életvidám kislány.
És igen van olyan is, hogy azt mondja a gyógytornász, hogy nincs szükség a kezelésre. Egy ismerősöm is elvitte a kisfiát ugyan ide, és nekik azt mondta, hogy nem kell menni.
Én lelkiismeretesnek, odaadónak, segítőkésznek ismertem meg a mi gyógytornászunkat, és bátran ajánlom is mindenkinek. Ha lenne másik gyerekem is, rögtön vinném egy konzultációra.
Remélem segítettem.
Szia!
Mi is jártunk Dévény tornára. A kislányom izomzata teljesen asszimetrikusan fejlődött méhen belül egy előző császár után visszamaradt összenövés miatt.
Feje is asszimetrikus volt, a vállizületei is, a lapockái is totál másként állt a kettő. A csípője pedig laza volt, aminek köszönhetően nem birt megállni négykézláb, mert nem birta maga alatt tartani a lábait.
Kezdetben csak somán tornáztattam én 3 hónapos koráig, aztán végre kaptuk beutalót az ortopédiára és neurológiára (elsőre a háziorvostól csak azt kaptam válasznak, hogy ráér még, persze azóta lecseréltük), s ott elküldtek gyógytornászhoz. Aki azt mondta, hogy szerencséje van a gyereknek, hogy tudtam hogyan kell tornáztatni, mert ha most kezdenénk, akkor már régen késő lenne.
Az ortoöpédián javaslatott tettek a dévényesre is, de azt is elmondták, hogy a nem fizetősre esélytelen, hogy bekerüljünk, mert annyi gyerek van. Igy aztán én kerestem rá neten a legközelebb lévőre. S hozzá jártunk hónapokig.
Az eredmény: teljesen szimetrikus lapockák, a megrövidült oldalon lazultakaz izmok, a megnyult oldalon is helyreállt az izomtónus. S még a feje asszimetriája is nagyon sokat javult, mert azt is átmaszirozta neki sokszor. Igaz még én látom, de egy kivülálló nem veszi észre. S az ovodában már kiscsoportosan is nagyon dicsérték, hogy ügyesebben tornázik, mint a nagycsoportosok.
Sajnos a nagyfiammal nem voltam ilyen szerencsés. Vele nem ismertem ezt a dévény tornát, s csak sima fejlesztő tornára jártunk. Neki a megkésett császár miatti oxigénhiány miatt ügyetlen, darabos, merev volt a mozgása. Mozgásfejlődésben a mászást kihagyta.
Bár sokat javitott rajta a sima torna, de még most sem tökéletes. Évekig tartó fejlesztő torna után is ügyetlen tornaórákon, ami nagyon megviseli. Irása katasztrófális, ujjai merevek. Nagyon nezen fejlődik a finommotorikája. S diszlexia gyanus volt.
Amikor elvittem a kicsit a dévényeshez kérdeztem, hogy tud e vele is kezdeni valamit, de csak csecsemőket kezelt, ő már túl nagy volt hozzá. Nagyon nehezen és fájdalmasan talán lehetett volna némi eredményt elérni nála.
Szóval igenis nagyon fontos, hogy kiskorban legyenek fejlesztve, mert nagyon visszahat a tanulásra a mozgás nem megfelelő fejlődése!
S nem buta gyerekek lesznek, csak kis ügyetlenek, s az irásra hat jobban vissza, de akármelyik disfunkció meglehet náluk.
Az én nagyfiam is nagyon okos. Iskola előtt elvittem dislexia prevencióra is, igy gyönyörüen olvas. Sorra nyeri a versenyket. Testnevelés kivételével mindenből 5-ös. De testének mozgásbeli korlátai nagyon megviselik. Hogy hiába szeretné, de nem tudja megcsinálni, hogy az osztálytársai lebénázzák ügyetlen mozgása miatt. Karácsonyra pl. edzőfelszereléseket kért, hogy tudjon erősiteni izmain, s ügyesebb legyen.
Szóval aki teheti az tegyen meg mindent, hogy a gyerek a lehető legjobb fejlesztést kapja meg. S a dévény torna tapasztalatom szerint tényleg csodákra képes. Öröm volt nézni, hogy egy kezelés is milyen sokat javitott a kislányom mozgásán. Pedig mi is nehezen tudtuk megoldani a torna anyagi részét 3 gyerek mellett egy fizetésből + GYES-ből, de megérte!
Ha valaki felvilágositott volna az első gyereknél a módszerről, akkor most nem kellene néznem, hogy mit szenved a hátrányaival a nagyfiam!
Nekünk 100%-ig bevált. Generalis hypotonia miatt kellett egy évig kezelni a gyereket, és így minden mozgást időben és helyesen tanult meg. A II.es női klinikán szültem, ott észre sem vették a hypotoniát, ezért is örülök, hogy a gyógytornász viszont észrevette, és ki is kezelte a gyereket - más okból kerültünk hozzá. Mondjuk nm volt egy szószátyár, ami eléggé zavaró volt, mert lövésünk sem volt az egészről, hogy minek jár hetente 2x, és az egész problémáról sem, (ezt ma úgy gndlom, az egészségügy hiányossága, hogy az ő munkáját értelmezni próbálva jutottunk el egyáltalán pl. a neurológiára...).A gyerek mint a zsizsik, fut, rohangál, mintha csak tudná, hogy az, hogy teljesen természetesen tud járni, nála kivételes eredmény:)
Azt gondolom, áldás az egész módszer.
Sajnos engem sosem kezelt a gyógytornász hölgy, pedig elviseltem volna, a hátam az emelgetéstől még évekig fájt
. Egyébként az övé is, ha nem tudott jönni, mindig attól volt, hogy beállt a dereka.
Végülis hordhattuk volna-ha meg tudtuk volna oldani - az Ó utcába a gyerektornára, amit a Dévényesek csinálnak, ami jó lett vlna, mert most tanul írni, és kicsit macskakaparás a betűinek a külalakja - mi nem csinálunk ebből problémát, de a finommozgásokat tudták volna fejleszteni még, és akkor ez sem lenne.
Egyetértek Veled!
Sok örömed legyen a kislányodban!
Minden jobbításnak, változtatásnak az emberi testen / ben - ami nem olyan, mint amilyennek kéne lennie - fájdalom az ára. Mindegy, hogy felnőttről, vagy gyermekről van szó. A felnőtt megérti, a csecsemő meg nem, és úgy ordít, ahogy a felnőttnek is kedve lenne tulajdonképpen a kezelés következtében.
így van ez...Sziasztok!
A kislányom már 16 hónapos, eleven, nagydumás és pörgős csajszika.
Sajnos 3 hónapos korában a védőnőnk azt vette észre, hogy a bal oldalát nem igazán használja megfelelően.
Elmentünk egy Dévényes szakemberhez... aki kezelni (masszírozni) kezdte. Rettenetes volt, mert szegénynek bal oldali izomletapadása volt végig, és nagyon fájt, ahogy lazították fel az izmokat (nyaktól a lábujjakig). Az ellenségemnek se kívánom azt, amit ott átéltem, ahogy a kislányomat fogtam és ő izzadt a fájdalomtól - é snagyon nagyon sírt.
DE: a negyedik alkalom után már átfordult hátról hasra és vissza. Utána már kúsztunk, ültünk, másztunk és 1 éves korától jár-szalad az én rosszcsont kislányom!!!Összesen kb. 10 kezelés volt (miután megfordult ritkábban), és minden rendben ment... az elején sokat sírtam a kislányommal együtt :) De hálát adok az égnek, hogy vannak ilyen szakemberek, mert nem is tudom, hogy mi lett volna. KÖSZÖNJÜK!!!!
Én személy szerint csak ajánlani tudom ezt a módszert
Köszönöm, hogy ilyen sokan írtatok, megosztottátok a tapasztalataitokat. Igazság szerint én is körbejártam akkor a Pető-a Katona és a Dévény módszer előnyeit, hátrányait. A Pető nekem másfajta fejlesztésnek tűnik, a Katona egyszerűen nem volt szimpatikus, mert napoonta többször kellett volna tornáztatni a babát. Nekünk bejött a dévény módszer, köszönhetően a gyógytornászunknak:)
jinx: Biztos, hogy a Dévényes torna okozta ezeket? Igen, vannak olyan betegségek, tünetek, amiket nagyon nehéz beazonosítani, de egy orvostól nagyon felelőtlen magatartásnak tartom, hogy ha én nem tudom mi ez, akkor inkább vagdalkozunk - talán ettől van, mert nem tudok jobban..
De ha valaki egy hallomáson, hiedelmen alapuló vádat tényként kezel, azt meg inkább nem kommentálom.
Igen, szerintem ez a terápia rengeteg gyereknek segített, sok ember élhet emiatt teljes, vagy teljesebb életet, a közvetlen környezetbemben is ismerek ilyen gyerekeket, a nagyobbik fiamat is kezelék, igaz, nála csak apró probléma volt, de nagyon korrekten hozzáállást tapasztaltunk, ezt egymástól függetlenül több gyerekorvos, még neurológus is igazolta - szakvéleményben, és nem 'én azt hiszem, hogy talán' kijelentéssel.:(
nekem azt mondta a neurológus, hogy az ökölben kéz csecsemőreflex és pont a tornát javasolta, hogy ne úgy tartsa.
Sziasztok! Nem szoktam NLC-n fórumozni, de ehhez a témához hozzá szeretnék szólni. Persze mindenki maga dönti el, hogy mit tart legjobbnak a gyereke számára, de le szeretném írni az én történetemet, örök hálával tartozom Panni néninek, és a négy gyógytornászomnak, akik 2 éves koromtól kamaszkorom végéig foglalkoztak velem.
Most 26 éves vagyok, és teljes életet élhetek. Születésemkor (normál terhesség, 9 hónapra születtem) enyhe fokú agyvérzést kaptam, amit akkor nem vettek észre, csak később derült ki. A szüleim jöttek rá, hogy valami nincs rendben, mikor elkezdtem járni. Gyakorlatilag részben lebénult a bal felem, sorvadtak az izmaim. Az orvosok nem sok jóval bíztatták szüleimet. Volt egy műtétem, és elég későn, 2 évesen kerültem Panni nénihez. Hosszas kezelés vette kezdetét, ami valóban nem volt kellemes, de megérte. Most alíg látszik valami, sokaknak fel sem tűnik. Gyengébbek a végtagjaim valamivel, és valóban nem lettem élsportoló, de teljesen normális életet élek, autót vezetek, és majdnem mindent meg tudok csinálni, amit egy átlagos egészséges ember. Biztos vagyok benne, ha korábban kerülök hozzá, akkor még ennél is jobb eredményeket érünk el.
Már rég nem hibáztatunk senkit, örülünk, hogy ennyivel megúsztam. Sok tragédiát láttunk orvosoknál, kezeléseken, tisztában vagyok vele, hogy rosszabbul is járhattam volna.
Ha egy ilyen eset megtörténik egy családban, akkor máshogy állsz a dolgokhoz. Ha baba született, (unokatesókra gondolok) akkor természetes volt, hogy megnézte a gyógytornászom, hogy minden rendben van-e vele. Nem nagy kiadás, de nagyon sok mindent meg lehet vele előzni. Persze nem arról van szó, hogy minden új családtagot úgy kezeltünk, hogy biztos valami baja van. Ha lesz saját gyerekem, biztos vagyok benne, hogy őt is meg fogom mutatni.
Hosszúra sikerült a hozzászólásom, elnézést érte.
Nem reklámozni, agitálni szerettem volna, ez csak egy történet a sok közül. Tudom, hogy van, aki a Pethő módszerre esküszik, vagy valami másra, ezt mindenkinek magának kell eldönteni.
A barátnőm kislánya (kétéves) időnként elájul, másrészt sokszor van ökölben a keze. Az orvosok szerint a Dévényes torna miatt lehet. Nem akarok senkit megijeszteni, lehet a dokik csak találgatnak, ezért írtam hogy jól körbe kell járni a témát.
Szerintem utólag, ha nem vitte volna el akislányát azzal több kárt okozhatott volna mint ezekkel a most előjövő dolgokkal.
"Van, akit nem zavar, ha úgy marad a gyereke, végülis rossz tanulóknak is lennie kell az iskolában..."
Ez nagyon rosszindulatú megjegyzés volt.
Amúgy meg: nem csak azért lehet egy gyerek rossz tanuló, ha nem jár Dévényes tornára, akár szüksége van rá, akár nem és ha egy szülő nem tudja megfizetni, pedig szüksége lenne rá a gyerekének, attól még nem fix, hogy rossz tanuló gyereke lesz. Másik: bármilyen hihetetlen, ők sem egyformák, mint mi sem. Tehát abszolút érdektelen, hogy te mit hiszel mindegyikről.
Maximálisan egyetértek! Van, akit nem zavar, ha úgy marad a gyereke, végülis rossz tanulóknak is lennie kell az iskolában...
Amúgy meg kevés gyógytornász van és sok gyerek, akinek szüksége van rá, az összes Dévényesnél tömött sorokban állnak a babák, eszük ágában sincs azt mondani potyára, hogy szükséges a kezelés. Sőt felénk is csak a legterheltebbeknek tud nagy nehezen időt szakítani.
Nekem jó tapasztalatom van a Dévénnyel. Mindkét gyerekkel jártunk, az egyik kötött volt, a másik hypotón. A lányomnál, aki kötött volt, a háziorvos már kengyelt akart rátetetni a kötött csipője miatt, de végül nem került rá sor a Dévény-tornának köszönhetően.
Ezzel szemben a fiam hypotón volt, ő ezért nem mozgott megfelelően. Egyik gyerek esetén sem az orvosunk küldött Dévényeshez. A lányomnál én vettem észre, hogy valami nem stimmel és én kerestem a Dévényes gyógytornászt. Ő megnézte, mondta, hogy kötött és nem ártana neki a fejlesztés, de azt is elmondta, hogy a Dévényt nem a kötöttségre alkalmazzák elsősorban. Ő abban is segített, hogy térítésmentesen tudjunk járni. Egy vizsgálóbizottság (konduktor) megnézte és javaslatot tett a fejlesztésre. Még fél évig sem jártunk, mikor a gyógytornász azt mondta miután a lányom felállt, hogy most hagyjunk ki néhány hónapot, hogy lássuk magától hogyan fejlődik tovább. Miután önállóan járni kezdett, akkor még egyszer megnézte és azt mondta, hogy most már rá nincs szükség. Szóval nálunk nagyon korrekt volt a gyógytornász.
A fiammal már egyenesen hozzá fordultam, mert semmit nem csinált 8-9 hetesen sem. Ugyanúgy mentünk a vizsgálóbizottsághoz, kaptunk javaslatot a fejlesztésre és néhány hónapig jártunk, Mikor a nagymozgások már rendesen beindultak, akkor újra elbúcsúztunk. De bármikor felhívhatnám, ha úgy érezném, hogy valamelyik gyerek mozgásával gond van.
Hosszúra nyúltam, de a lényeg, hogy én egy nagyon korrekt gyógytornászt "fogtam ki" és abszolút meg vagyok/voltam vele elégedve.
Szerintem -úgy tudom- a Dévény módszer a beteg és valóban kezelésre szoruló emberek, gyermekek számára találódott ki.
És nagyon-nagyon sok ember életszínvonalát emelte fel akár tolószékből a teljes értékű életig.
De... manapság orrba-szájba azt hallom, hogy minden babát elvisznek "dévényeshez, mert kissé feszes, kissé laza meg így tartja a fejét, meg úgy mászik... Százan, ezren, millióan nőttünk úgy fel és élünk egészséges testben, hogy a 2000-es évekig rá se sz@rt senki, hogy hogy feszes-e vagy laza az izomzatunk vagy, hogy 6 hónaposan kezdtünk-e mászni vagy 1 évesen.
Ez mára divattá, a baromi igényes szülők heppjévé vált, a lelkes gyógytornászok meg persze rámondják, hogy igen a kezelés ajánlott (persze, hogy az 5000 ft/alkalom tarifán!).
Na így jártam én is a nagyobbik lányommal és frankón biztos vagyok benne, hogy soha többé nem esek ebbe a hibába, hogy kidobjak az ablakon 30 e ft-ot. Abból a pénzből vehettem volna bármi valóban szükséges dolgot, a teljesen egészséges gyermekemnek.
(Előzmény: elvittem a Dévény Alapítványhoz, megvizsgálták, mondták, hogy kissé laza. Elmentem a gyógytornászhoz, mondta, hogy picit feszes. Akkor már furcsáltam, de persze elvittem, mert "jajj a gyerek 10,5 hós és nem mászik, hű most mi lesz"... semmire nem mentünk, 6 alkalom után abbahagytuk a masszázs, mert semmi nem történt. Aztán az 1 éves szülinapja előtt 1 héttel négykézlábra ugrott és mászott, mint a gép. 15 hósan elkezdett járni, azóta meg sem áll :)) most 4 éves, erős, izmos, elképesztően okos és valahgyon nem tartom valószínűnek, hogy a masszázstól, amit anno kapott :))
Érthető, ha kíváncsi vagy véleményekre.
De minek ahhoz topik, hogy tudd,
1. ez a gyógytorna egy LEHETŐSÉG a gyerek képességeinek fejlesztésére, amit -úgy tudom, ingyen- igénybevehet a szülő.
2. úgy tudom, a Dévény-módszernek nagyonis vannak dokumentált eredményei, bár lehetséges, hogy nem a kis kezeltek 100%-a javul, hiszen
3. bármilyen kezelésben előre tudható, hogy SENKI sem tud teljes garanciát adni a tökéletes javulásra/gyógyulásra.
Ha meg így van, az a szülő teszi jól, tesz meg mindent a gyerekéért, aki az összes elérhető segítséget -itt a Dévény-gyógytornát- igénybeveszi, a gyereke fejlesztéséhez!
Aki nem teszi, az a felelőtlen szülő, szerintem.