Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pártalálás - tényleg.....
Torolt_felhasznalo_479599
Létrehozva: 2004. szeptember 23. 10:34
PÁRTALÁLÁS, TÉNYLEG ILYEN NEHÉZ??
A véleményetekre lennék kíváncsi.
(én hála istennek már megtaláltam a páromat, ha nem lenne "Ő", nem is tudom, h. fognék a "témához".)
Kolléganőm (nevezzük Évának) velem egyidős, tehát 29 éves. 1 éve ért vége egy komoly 5 éves párkapcsolata. Azóta semmi. Kezdemények így is, úgy is (még a netes társkeresést is megpróbálta) voltak, de csak nyámnyila, sérült, frusztrált, önbizalomhiányos, vagy éppen holt erőszakos férfiakkal akadt össze. Most is egyedül van. Nem értem ezt, mert Éva helyes, kedves, értelmes, ráadásul alkalmazkodó lány.
A környezetemben nagyon sok pártalan (fiatal) nőt látok (érdekes ffit nem nagyon...), de már a szinglijelenséggel tele van a hócipőm. Nem a probléma megoldását várom (az úgysem menne) csak véleményeket a jelenséggel kapcsolatban!
A véleményetekre lennék kíváncsi.
(én hála istennek már megtaláltam a páromat, ha nem lenne "Ő", nem is tudom, h. fognék a "témához".)
Kolléganőm (nevezzük Évának) velem egyidős, tehát 29 éves. 1 éve ért vége egy komoly 5 éves párkapcsolata. Azóta semmi. Kezdemények így is, úgy is (még a netes társkeresést is megpróbálta) voltak, de csak nyámnyila, sérült, frusztrált, önbizalomhiányos, vagy éppen holt erőszakos férfiakkal akadt össze. Most is egyedül van. Nem értem ezt, mert Éva helyes, kedves, értelmes, ráadásul alkalmazkodó lány.
A környezetemben nagyon sok pártalan (fiatal) nőt látok (érdekes ffit nem nagyon...), de már a szinglijelenséggel tele van a hócipőm. Nem a probléma megoldását várom (az úgysem menne) csak véleményeket a jelenséggel kapcsolatban!
Sorrel ezt írta: "nem, őszintén, nem álltam volna szóba vele. Mert tudom, hogy nem lenne közös témánk. Mint ahogy nincs is. "
És ezen van a hangsúly (ill. ez a lényeg), nem a papír maga.
Olyannyira nem, hogy gyerekem van tőle. Így már elég meggyőző?
De ahogy Sorrel is írta, az ember mivel a társát keresi, így magához hasonlót keres. És ez így van rendjén. Hiszen a közmondás is úgy szól: zsák a foltját.
És ugye azt is mindannyian tudjuk (szerintem legtöbbünk ráadásul saját tapsztalatból), hogy "az ellentétek vonzzák egymást" közel sem fedi a valóságot.
Így nincs min csodálkozni, és nincs min megsértődni.
Nem hiszem, hogy ez szerelem a részedről, inkább az lehet, amit írtál, hogy a kedvesség, a "szép" szavak vesznek le a lábadról. Ezért kell óvatosnak lenni, hogy ne téveszd össze a szezont a . . .
Persze nehéz dönteni, és főleg lépni, ha "olyan" döntést hoztál, de szenvedni egy nem jól működő kapcsolatban még rosszabb.
Gondolt át, hogy NEKED mi a legjobb. A szívedre (és ne ránk) hallgass.
szerintem ilyenkor az embert elgyöngíti az ha szeretik. . . mert nem akarod megbántani a másikat, mert azt látod hogy odavan érted te viszont nem érzel hasonlóan, lelkiismeretfurdalásod van ami miatt elhagyod (legalábbis valszínű). Csak azt ne felejtsd el, hogy ő hozta magát ilyen helyzetbe azzal, hogy nem mondott neked igazat.
Jaj, mit csináljak, már megint szerelmes üzikkel bombáz :-( Olyan rossz, hogy én már kiábrándultam belőle, pedig annyira hittem neki:-( Mintha érezné, hogy meginogtam és nem akar időt hagyni a gondolkodásra, döntésre. Még azért kétesélyes a dolog, csak félek, ha levesz a lábamról, később fogok szenvedni a gyengeségem miatt :-(
Vajon ilyenkor az ember tényleg szerelmes, vagy az gyöngíti el, hogy szeretik?
Még valami: az miért van, hogy SMS-ben olyan költői, kedves, érzelmes, élőben meg valahogy nem jön ennyire mindez át. Néha taktikázásnak érzem, hogy becipeljen végre az ágyába :-( Lehet, hogy győztes csatának könyvelné el egy újabb nagyratörő meghódítását :-)))
Na nem nyivákolok itt Nektek tovább :-))
Egy pasiban igen is fontos, hogy határozott, magabiztos legyen. Persze nem árt, ha ápolt. No és igenis legyen értelmes, hiszen a nap 24 óráját nem csak az ágyban töltjük.
De azt hiszem ezek a kritériumok megjelennek a másik oldalon is. Hiszen egy pasinak is fontosan ugyan ezek a dolgok. Vagy nem jól gondolom?
És mint tudjuk "elfajzottak" mindkét táborban vannak.
Nem helyes, ha egy csajszinak az autó, a mérce, mint ahogy egy pasi fenék vagy mell forma alapján választ.
Nem az a gond főleg, hogy önmagában ennyi, hanem hogy állandóan a külföldi utazásaival dicsekszik, azokból az élményeiből él. Kérdem én, hol telt volna neki drága utakra, ha nem a sokszor szidott és karrieristának bélyegzett, nála sokkal jobban kereső exbarátnő fizetéséből? Ilyen értelemben erkölcstelennek tartom, hogy felvág. Mert nincs mire.
Amúgy egzisztenciálisan sem lehet támaszkodni rá. Igaz, nem is akarok. Az se jó, ha a férfi jóval többet keres, mert akkor azt hiszi, ő diktálhatja a feltételeket otthon. Ebben is volt mrá részem. Nekem hallgass volt a nevem GYES alatt.
De ha a pasi családot akar alapítani, akár velem, hogy fog minket eltartani, ha az ő gyerekével leszek esetleg GYES-en? Ilyen értelemben is el kéne gondolkodni a keresetek arányán. Nem sértésképpen.
Ne értsétek félre, nem az a bajom, hogy nem mindenki diplomás. Van sok kedves, intelligens, gyengéd férfi szakmunkás vagy érettségizett, aki felvállalja önmagát.
A gond az, ha valaki szidja a szerinte törtetőket, miközben magát is a reglapján oda sorolja, aztán kiderül, mégse volt annyi akaratereje, hogy megvalósítsa a vágyait. Akkor miért hazudik? Ez a valódi probléma. Ne akarjon arra felvágni, ami nincs neki. Se végzettsége, se jó keresete. De ha adta volna csak önmagát, találna egy olyan lányt, akinek ő így kell, mindenestül. Így viszont becsapott mindkettőnket, engem is és önmagát is, hamis reményekkel.
Szerintem Sorrel is csak arról írt, amikor ez gondot okoz (nincs meg a közös hullámhossz), no meg a hazugság sem elhanyagolható szempont!
De vannak olyanak esetek is (mint említettük páran), amikor a pasi nem tud megbékélni azzal, hogy ő "kevesebb", és ez okozza a kapcsolat végét.
egy. . na jó kettő példa. . .
- legyen charmos hódító őrületesen jó testű de egyben hűséges is aki lerázza a női tekinteteket mert neki csak Te vagy
- Legyen gyengéd, figyelmes, türelmes, házias, de legyen egyben bátor, vezető, karizmatikus, adjon egy pofont annak a pincérnek aki kinézi a ciciket a kosárból. . . stb
- Legyen udvarias figyelmes, szelíd de egyben határozott fellépésű tántoríthatatlan. . . .
- Legyen nagyon okos de ne legyen tudálékos. . . .
folytathatnám. . . . .
anno amikor párt kerestem az egyik legszebb gyöngyszem az volt hogy a hölgy ránézett az autómra és megkérdezte. . . . "csak Corsád van ?" köpni nyelni nem tudtam. . . . most én vagyok érdekes vagy az autó ?. . a lelkem nem adom el 30 ezüstpénzért és egy tál lencséért sem :)) a válaszom egyébként az volt, hogy igen de ez sem az enyém. . . . :))))))))
Nektek hölgyeknek el kellene dönteni hogy prioritásban mi az ami egyénileg fontos számotokra. . . .
Nézd nekem nincs diplomám. . . a páromnak is - felsőfokú végzettség - ilyen igényei lehettek volna anno a párkeresésnél. . . Neki van. . . még nem panaszkodott. . . szerintem egyébként nem papír kérdése ez. . pl nagyapám gumiszerelő kisiparos volt. . . szeretnék egyszer én is 4 nyelven folyékonyan beszélni mint ő. . . . bár erre egyre kevesebb a reményem. . . DE nem papír kérdése az intelligencia. . .
szerintem. . . .
Eh, megrázom magam és finoman elköszönök tőle. Ebben jó vagyok. Nem akarom megbántani azzal, hogy a végzettségére utalok, botrányt se akarok, hogy becsapott. Inkább hagyom halódni a dolgot, betegség stb, miatt nem randizom vele, aztán rájövök, hogy annyira más a gondolkodásunk, meg hogy a gyerek miatt nem is akarok komoly partnert. Majd kitalálok valamit.
Volt egyszer a randivonalról egy nyomozó barátom. Az mondta mindig, hogy nyomasztja az intelligenciám, ő a szabadszájú, buta nőket szereti, mégis ragaszkodott hozzám. De aztán csúnya vége lett, még ő volt megsértődve, hogy elküldtem, amikor sokadik randi után se tudta, hová üljünk be egy kávéra és mindig csak önmagával volt elfoglalva.
Megyek, iszok is egy kávét. Egyedül. Az automatából.
Múltkor pocsék kedvem volt, úgy döntöttem, beülök egyedül a cukiba, isteni forró csokit ittam és mellé egy sütit ettem. Olyan jól esett csak úgy beülni. Épp egy link alakkal való randi után voltam.
Most leállok egy időre a kereséssel. Inkább egyedül, mint örökös kompromisszumokkal. Na meg nem akar jönni az a bizonyos szikra, bizsergés. . . Annyi szexpartnerem lehetne, amennyit akarok, csöpög a nyáluk utánam a férfiaknak, hgoy idézzem egyiküket, de ez marhára nem elég, hogy kívánnak. Ennél sokkal többet szeretnék tőlük. A lelküket, az intelligenciájukat, az egyéniségüket :-( Ez már túl sok.
Most kávé aztán munka. Jók legyetek :-)
Egy ember megismerése, nem pár órás feladat. Ahhoz, hogy eldönthesse, hogy alkalmas-e párjának és beleszeressen, hosszú idő kell. Ha minden jöttment kukaturkáló megismerésével heteket tölt el, akkor azzal, aki tényleg neki való, nem jut ideje találkozni . . .