Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Lombik- a lelki oldal!
Torolt_felhasznalo_623521
Létrehozva: 2007. július 6. 10:02
Sziasztok!
Ide várok minden lombikost, vagy akik előtte vagy akár utána vannak és már van baba, hogy segítsük egymást , ki hogy "élte-éli" túl a lelki megpróbáltatásokat!Mert egy dolog hogy az ember gyógyszerekkel, pihenéssel, minden feltételt meg akar adni, hogy a baba jöjjön, de mindemögött nehéz lelki folyamatok vannak, amit még a közelebbi család sem ért meg.
Beszéljük meg ezeket, adjunk tanácsokat egymásnak , hogy tudja a kapcsolat sérülés nélkül megúszni ezeket a gondokat!
Minden tapasztalatot, tanácsot, történetet okulásként szívesen várok, gyűljünk ide!
eszembe jutott még valami. Én gyámüggíel fogllakozom és érdemes az örökbe fogadással is próbáloznotok, ha esetleg úgy döntenétek.
Pont most változnak a jogszabályok, ráadásul pozitív irányba, azaz könnyebb lesz gyermeket örökbe adhatóvá nyilvánítani! Ezt a gyámhivatal is nagyon szerencsére szorgalmazza.
Szerintem is sokkal jobb lenne! Ezzel mnidenkinek jót tennénk. Azoknak a pároknak, akik szeretnének gyermeket de valamiért nem lehet sajátjuk és a gyerekeknek meg főleg mert így egyre több kicsi kapna esélyt, hogy jó helyen, szerető családban és ne állami gondozásban nőljön fel!
szia! Szerencsére nem vok érintett. Nagyon nehéz lehet annak, aki igen!
Kitartást kívánok mindenkinek hozzá.
Engem annyira elmszomorított engem ez a mondat Vicca hszében.
Szerencsére tudom, hogy a többség úgy gonodlodik erről, ahogy Te.
Egyébként van nagy előnye is annak, ha 1szerre több baba lesz, mert mindjárt van tesó is és a gyerekek együtt nőnek fel
Sok sikert kívánok Neked is és szép nagy családot
Szia napocska!
Te is érintett vagy a lombikozásban?
Én is biztos ,hogy nem az alapján dönteném el ,ha már végre (!) sikerülne, hogy hányan férünk el a lakásban, de hát mindenkinek szíve joga így dönteni , a lelkiismeretésvel mindenkinek magának kell elszámolnia...
Én konkrétan bármennyi babának örülnék ! (Egynek is, nemhogy háromnak!!)
sziasztok!
Na, ezt végképp nem értem nőként, aki állítólag nagyon vágyik gyerekre és elvileg akkor szeretnie kell a gyereket nem? De nem lehet Neki normálisan, hát küzd érte és mikor a kis ÉLET megfogan, azt egyszerűen megöli, válogat, hogy akkor azt nem, mert nincs energiája, pénze stb a háromra. Olyan okkal, hogy nem férne el a lakásban, na azt peddig nem kommentálomAhol kettő elfér és jut Neki, akkor ott dimán felnő a harmadik is. A gyermekvállalást anyagi kérdéssé tenni, na az ilyet inkább nem minősítem!
Hát nem is tudom, ilyenkor a gyermek jó helyre születik -e? Talán mégis Isten keze, hogy ilyen családba miért nem akar magától beköltözni az az ártatlan kis LÉLEK. Miért csak erőszakkal, orvosi úton lesz ilyen helyen gyerek, ha lest 1általán. Mert mi lesz Vele, ha éppen nem fog telleni miatta pl. új luxuskocsira és emiatt inkább még magzatként megölik vagy ha nagyobb, akkor anyuka fogja majd és intézetbe viszi???
Nem akartam senkit megbántani de ez a gondolokádmód a gyermekvállalásról, számomra érthetetlen és nagyon szélsőséges!
Vagy már ennyire anyagias világban élnénk, hogy valóban csak ez számít, fontosabb a pénz, mint az emberélet, és én egy másik bolygóról jöttem ide???
Jaj lányok, azt hittem hogy már "edződtem" , ésa 2. kudarcot jobban bírom! Hát a mai nap bebizonyosodott,hogy nem. Igaz, nem úgy,hogy egyfolytába bőgök, csak ma "beolvastam" a nővéremnek. Alapállás 3 leány ,én a legkisebb közöttünk 7 és 8 év. Az idősebb nővéremmel vagyunk mindig fasírtba, valahogy nem bírjuk egymás búráját.Nekem meg nagy az igazságérzetem (vagy inkább igazságtalanságérzet) . Röviden elmondtam neki , amit sose mertem, hogy valójában mit gondolok róla , nyersen a szemébe. Hát én már csak ilyen vagyok, bizony nem mindig válik az előnyömre,sőt....
De a végén ő bőgött mint az ovis , és nem és, kissé fájt neki az igazság, de ettől még énse érzem jól magam....
na sziasztok!
Elen,tudom milyen ez az időszak, éppen én is ma találkoztam egy csajjal aki alattam járt, szépen gömbölyödik a pocija, nekem meg ez markolt a szívembe....majdnem elbőgtem magam.... asszem kinéz egy találkozó egy szakemberrel....
Üdvözlet!
Lombikosként csatlakoznék. Férfioldalról kérdeztél, azzal kezdeném. Nálunk ott bibi. Szegénykém 2* is végigszenvedte a herevisszérműtétet. Maximálisan mellettem áll, támogat ... és nagyon bizakodó. 2 stimus és fagyis beültetésem volt eddig. Sajnos még hiányzik a babakocsi a nevem mellől, nem sikerültek
Sokat olvastam a témában, és én most sajnos a legrosszabb periódust élem, hiperérzékeny vagyok, bármikor tudnék bőgni. Önkéntelenül bámulom a kisbabákat, és a pocakos nőket. Az irigység nem jó szó, de zakatol a fejemben, hogy nekem miért nem? Ráadásul természetesen lassan én vagyok az egyetlen aki még nem anya a barátnőim közül, a rokonságban. Mi igazán kevés embert avattunk be, h miért késik a trónörökös, mert nem bírnám elviselni, ha még x emberrel kéne a kudarcélményeimet megosztani, és hallgatni a jótanácsokat ..... ezt már végképp nem bírnám.
Egy dolog fáj még nagyon, az eü hozzáállása. Miért nyomják mindenhol, h megelőzés, vizsgáltasd ki magad ... amikor a háziorvos, belgy. nőgyógy. nem hajlandó elküldeni vizsgálatokra, mert drága, mert nem teheti, mert nincs kedve, és különben is ha majd a férjedet rendberakták gyere vissza... és sorolhatnám a kifogásokat. Nehezen, magánúton sikerült kideríteni, hogy inzulinrezisztenciám van és lehet, h emiatt nem tapad meg a baba. Erre kaptam gyógyszert, de ha pl. egy tanyán élek, és nincs netem v. nem értek a szgéphez, és vakon bízok a dokimban, és esetleg nincs lehetőségem utánaolvasni a témában, akkor senki nem világosít fel. És várom a csodát.
Hétfőn lesz laparo-és hysteroscopiám, mert a doki szerint szét kell nézni, van-e vmilyen gond. Bízom benne h semmi megoldhatatlan nem merül fel.
Szerencsére most olyan dokim van, akiben megbízom és érzem, h segíteni akar. De rögös volt az út, amíg ide eljutottam.
Vki kérdezte, h mennyire nyomja rá a bélyegét az együttlétekre a teljesítménykényszer. Hát nálunk egyáltalán nem, mivel papírunk van róla, h spontán babánk nem lehet. Így élünk az élvezetnek, és az lenne a legnagyobb boldogság ha egyszer mégis megcáfolhatnánk azt a fránya papírt.
Végül, egy nőt mindig jobban meg fog viselni, mert neked kell megszámlálhatatlan vizsgálatra menni, szúrkálni magad, hormonokat szedni, várni h vérezz, aztán hogy ne, lógni, mellébeszélni a melóban ......
További szép napot, és babát mindenkinek!
Visszajöttem, bocsánat, csak nem bírom már a délutáni alvás nélkül...
Sharan: Urbancsek volt a dokim végig,amíg 6 hetesen ki nem dobott, mondván, most már olyan vagyok, mit a többi, normális terhes. Te is SOTE-ra jársz?
Drosera: Nem szóltam bele, hogy hányat ültetnek vissza , a dokik remélem tudják, mit csinálnak. Mikor visszatették őket, aznap ünnepeltem a 29. szülinapomat.
A másik kérdésedre meg a válaszom, hogy de, megbántam, hogy nem pihentem. Bár ha mind a 3 babó megmaradt volna, akkor is csak kettőt tartottunk volna meg belőle. Tudom, nem szép Istent játszani, de másképp nem tudtunk volna elférni a lakásban...
én péntek 13-án születtem,
és hááát, egy kicsit sem vagyok szerencsétlen !!!!!!!!!!!!!!!!!!!
és nagy gratula neked.
szép a pocid!!! még most nézegesd
SIKERÜLNI FOG !!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Egy kis időre én is lépek,este még benézek, addig is várom a hozzászólásokat a témában, meg mindenkit aki eddig is itt volt!
m.
Megyek én is, örülök, hogy összejöttünk itt páran. Most elmegyünk egy kicsit pihenni, nem leszek internet közelben, kedden benézek.
Én is mindig, minden apróságot megkérdeztem, sőt, ha valami utólag jutott eszembe, még fel is hívtam, vagy ha csak vérvételre mentem, akkor is "elkaptam" a folyosón kérdésekkel, ha éppen megláttam. Így kell ezt, nem vagyunk orvosok, nem tudhatunk mindent.
Persze,tudom en hogy sokan vagyunk...
Amugy elvileg eddig Torok doki foglalkozott velem,illetve hat ugye eddig meg csak 1x voltam nala vizsgalaton utana csak verveteleken.Aztan legutobb mikor az osszesitesre mentunk pont nem volt sajnos,de remelem hogy a tovabbiakban is vele leszunk kapcsolatban.Sok jot hallottam mar rola.
Widor, ez jellemző. 1., 2., 3, szabály: mindig mindenre kérdezz rá. maguktól nem közlékenyek. ettől függetlenül elégedett vagyok velük, állítólag máshol sem nagyon jobb a helyzet. annyian vagyunk, hogy olyan mintha futószalagon menne az egész.
melyik dokihoz fogsz járni?
Akkor cserélünk? Nekem ha nem sikerül a 3. akkor megyek a Győrből Tapolcára ? Azért orvost nem szivesen váltanék, és azért ott már sikerült egy kis "ismertségre" is szert tenni, nehéz lenne új helyen,ismeretlenül újrakezdeni...
Az előző hozzászólónak: én meg 27 évesen már elképzelem,hogy sose lehet gyerekem meg ilyeneken agyalok., de a történeted nagyon bíztató! Te hova jársz egyébként? Bp? És a 12 petesejt tényleg kiemelkedően jó szerintem ennyi évesen!
Akkor mostmár nem sokáig vagy "egyben" , a szüléshez is sok kitartást, és örömet kívánok!
m.
Igen, már én is gondolkodtam, hogy jo lenne váltani, de én annyira elégedett vagyok az orvosommal, meg az intézettel, hogy nem vinne rá a lélek.
De ha megteheted, szerintem jo váltani - vagy legalábbis egyet máshol kiprobálni.
Én is lombikos vagyok, még pedig 40 felett. Nekem három stimulácóm és négy beültetésem volt, és ma töltöttem be a 39. hetet. Szóval azért jó példát tudok mutatni.
Eddig szerencsére gond nélküli ez a babavárásom.
Azért mondom így, mert az előző, ami megtapadt, sajnos nekem is elhalt a 9. héten. De ez nem csak a lombikosokkal fordul elő, sőt! Az ismerősi körömben két huszonéves spontán babásnak is ekkor halt el a babája. Az biztos, hogy ez azért van, mert a babó nem volt egészséges.
Egyébként én folyamatos fejlődést mutattam, az első stimulációnál 6 petesejtem volt, 5 megtermékenyült, s mivel már ekkor elmúltam 42 éves, mindet visszaültették. No ebből semmi sem mozdult meg. 0 bétaHCG. Három hónap szünet után folytattuk, de protokollt váltott a doki, és ekkor 9 petesejtem lett, nyolc megtermékenyült. Négyet visszaültettek, négyet lefagyasztottak. Ekkor megindult valami, mert a bétaHCG már jelzett terhességet, de sajnos az UH már nem mutatott semmit. Újabb 3 hónap szünet után a fagyibabákat kaptam vissza. Mind a négy szépen felébredt és tovább osztódott, s egy meg is tapadt. Ez volt az, amelyik 9. héten elhalt. Ezt volt a legnehezebb feldolgozni, de én nagyon szerencsés vagyok a párommal, mert mindig mellettem állt, sőt valahányszor a meddőségi centrumba kellett menni, mindig jött ő is. Persze ehhez kellett a nagyon szerencsés munkahely is (együtt dolgozunk), ahol szintén teljes mellszélességgel támogatnak minket. Nem volt gond a hiányzás.
Ez tavaly március végén volt, és nyárra terveztük a folytatást. Sajnos azonban a páromnak lett egy csúnya vírusfertőzése, aztán a doki ment szabira, s így csak tavaly szeptemberben kezdtük a 3. stimut. Ez is jól sikerült, mármint a stimu, hisz 12 petesejtet tudtak leszívni, ebből 9 volt érett. De sajna a spermák gyengesége miatt csak 6 termékenyült meg és 4 osztódott aztán rendesen tovább. Ezeket visszaültették, s meg is tapadt belőle legalább egy. Azért írom így, mert a bétaHCG érték valószínűleg ikrekre utalt, de aztán az UH már csak egy babót mutatott. Ő viszont hál'Istennek meg is maradt, s most itt virgonckodik a pocakomban. S egyelőre nem mutatja, hogy ki akarna jönni, bár július 13-ra (Péntekre
Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, de a történetem már csak ilyen. Ja, és májusban töltöttem a 44 évet, tehát arra is van példa, hogy negyven felett is sikerülhet!
szuke 39+0
Én az intézményhez nem ragaszkodom túlzottan, viszont orvost nem szívesen váltanék.