A sajtó nap mint nap zúdítja ránk a híreket a horrorinflációról, és a szakértők egy ideig nem is jósolnak enyhülést. Az egyetlen, amit tehetünk egy olyan folyamatban, aminek az alakulására nincsen ráhatásunk, hogy idomulunk hozzá. A mindennapjainkban, akár egy piacozás, egy henteslátogatás során is.
Nyakig az inflációban is ételnek kell kerülnie az asztalunkra, a magyarok ráadásul a legkevésbé szívesen mondanak le a húsfogyasztásról. Számos módon reagálhatunk az elszálló élelmiszerárakra, köztük a húsokéra is. Tervezhetjük az otthoni menüt a nagy üzletláncok aktuálisan leértékelt termékeiből, minden előzőnél tudatosabban kezelhetjük az élelmiszerpazarlás kérdését, kiiktathatjuk az impulzusvásárlásokat (megkívánjuk és gondolkodás nélkül is megvesszük), és a többi. Ahogyan azt a bevezetőnkben is írtuk: egy májusi felmérés szerint a hazai fogyasztók húsdrágulással szembeni 12 pénzmegtakarítási módja közül az egyik legutolsó, a 10. helyen áll a kevesebb hús fogyasztása.
Egy újra előkerülő lélektani fogalom, a reziliencia
Az infláció és a drágulás kérdése átszövi a mindennapjainkat. Még ki sem hevertük a 2020 óta zajló eseményeket, ismét előtérbe kerül egy fogalom, amiről sokan két évvel ezelőtt hallottak először, amikor a feje tetejére állt körülöttünk a világ.
A reziliencia egy pszichológiai alapfogalom, amit röviden úgy határozhatunk meg, mint a felmerülő akadályokra, a külvilágban zajló, akár sokkoló folyamatokra adott alkalmazkodó reakció, rugalmas ellenállóképesség. Miként kerül elő mindez a nagybevásárlás során? A logikus választ talán már mi is alkalmazzuk, legyen az tankolás vagy az otthoni főzés. Hosszú távon berendezkedhetünk arra, hogy az eddig mindennapos vagy rendszeresen fogyasztott élelmiszerek helyére újakat vonjunk be, és változtassunk a bevett vásárlási gyakorlatunkon. Mindezt pedig tanácsos nem folyamatos bosszankodásokkal és borúlátással kísérve tenni, hanem elfogadva, amin nem tudunk változtatni. És módosítani azon szokásainkon, amik felett hatalmunk van.
Mit jelent az inflációérzékelés?
Fogyasztói szempontból a 2021-es év volt a vízválasztó. Már a pandémia legelső hulláma után érzékelhető volt a nagybevásárlások során az élelmiszerár-drágulás, de a tavalyi évben már dermesztő volt a pénzünk elértéktelenedésének érzékelése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben olyan mindennapi élelmiszerek ára ugrott meg, mint a margarin (38 százalékkal), fehér kenyér (33 százalékkal), trappista sajt (31 százalékkal), míg az alapvető zöldségek közül a burgonya 23 százalékkal, a paradicsom rekord mértékben, 42 százalékkal lett drágább egyetlen év leforgása alatt, 2021 és 2022 márciusa között.
A KSH szerdai közlése szerint „átlépte a lélektani határt, és 10,7 százalékra nőtt az éves infláció májusban”. Emlékszünk-e vagy sem, legutoljára több mint húsz évvel ezelőtt, 2001 nyarán volt két számjegyű az infláció, amikor is a pénzromlás 10,8 százalékon tetőzött. Az inflációérzékelés ugyanakkor egy szubjektív jelenség is, hiszen az összesített statisztikákban egyaránt szerepelnek a mindennapi életünket érintő és nem érintő fogyasztások is. Erre mutat rá a G7 és a Reacty Digital által készített év eleji felmérés, amelyből kiderült, hogy a KSH hivatalos 7,4 százalékos inflációs értékével szemben a lakosság átlagosan 26 százalékos áremelkedést érzékelt 2021 és 2022 januárja között.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Érdemes leszögezni, hogy a húsok meredek áremelkedése már az ukrán háborút megelőzően beindult, a jelenlegi helyzet pedig már a megugrott árakat tetézi. Tény, hogy az „átlag” magyar családokban eddig sem szűzpecsenye, hátszín és kacsacomb volt a menü hétfőről keddre. A nemesebb húsrészek elsősorban hétvégente és ünnepek, összejövetelek alkalmával kerülnek asztalra, a legelterjedtebb csirke-, sertés- és marhahúsok közül pedig február elsejétől országosan maximalizált árú a csont és bőr nélküli csirkemellfilé (1600 forint), a csirke far-hát (293 forint) és a sertéscomb (1420 forint) a tavaly októberi árakhoz igazítva.
Szép színhúst ne várjunk, de házias kedvencek sorát alkothatjuk meg az alábbi húsrészekből és belsőségekből
A legkönnyebben kezelhető húsok, mint a sertéskaraj, tarja, szűzpecsenye kilónkénti ára 2000 forintnál indul, bizonyos egészségesebbnek tartott húsok ára pedig már valóban indokolja, hogy csak kiemelt alkalmakkor kerüljön elő. A sovány fehér húst adó nyúl combja 4500 forint, a nyúlgerinc 5500 forint felett alakul, a kacsacomb 3000 forint, míg a kacsamell 4200 forint alatt nem elérhető (hacsak nem várunk ki egy jelentősebb akciót).
Értelemszerűen a nyesedékhúsok és a belsőségek árképzése a legkedvezőbb, ezek közül számos alapanyag méltatlanul hanyagolt a modern konyhákban. Egy kis kedvcsináló az alábbi csemegékhez!
Csirkemáj
Csirkemáj saláta gránátalmával (fotó: Kárai Dávid/Nosalty)
A kortárs magyar konyhában leggyakrabban és legsokoldalúbban használt belsőség a csirkemáj. Bár jelentősen megugrott az ára ennek a terméknek is, még mindig beszerezhető 800-1000 forint közötti kilónkénti áron.
Megnézem a konfitált hagymás csirkemáj receptjét.
Sertésvese
Csábítóan kedvező áron, már kilónként 450 forintért vásárolhatunk vesét, és hogy micsoda ínyencség kihozható belőle, jól mutatja Varju Viktor séf ételének elnevezése: pirított sertésvese vörösborban buggyantott tojással és rukkolalevelekkel.
Megnézem a pirított sertésvese receptjét.
Pecsenyekacsa far és hát
Fantasztikus húslevest lehet főzni belőle! Az íze és a színe is teltebb, mélyebb, a kacsától elvárhatóan erőteljesebb. Egy új dimenziót adhatunk vele a húslevesfőzésnek. Kilója 700 forint körül már kapható.
Szalontüdő
Szalontüdő zsemlegombóccal (Fotó: Nosalty)
Egy újrafelfedezett klasszikus, aminek kilóját már 500-700 forint körül beszerezhetjük. „Ha otthon akarjuk megfőzni, és nem jutunk borjúhoz, sertéstüdőből is el lehet készíteni, de a marhát senkinek sem ajánlja” – hangzik el az alábbi receptben is.
Megnézem Rosenstein Tibor séf, a Rosenstein Vendéglő tulajdonosának receptjét.
Pulykaszárny
Kilogrammja már 900 és 1000 forint már kapható, és aki szereti a csontról leeszegetni a húsrészeket, jobban is jár vele, mint a drágább csirkeszárnnyal, hiszen méretéből adódóan több rajta a hús. Készülhet pácolva, mázasan vagy sütőben káposztával sütve, a ropogós bőre igazán élvezetes.
Sertésköröm
„Rántani, pörköltnek, torosnak, kocsonyának” – ajánlja egy hentesüzlet, ahol kapható a népi kedvenc. A vajpuhára főzött, cupákos körömpörkölt a legnépszerűbb étel sertéskörömből, és valóságos kollagénbomba. 400-600 forint között már kapható.
Megnézem a körömpörkölt receptjét.
Sertésmáj
Sertésmáj (Fotó: Getty Images)
A kommersz májaskonzervet mindenki ismeri, de kevesebben veszik meg egészben, nyersben. Az ára igen kedvező, már 600 forintért kapható kilója, és semmivel sem kevésbé ízletesen elkészíthető, mint a duplaennyiért kapható marhamáj.
Megnézem Varju Viktor séf sertésmáj “saltimbocca” receptjét.
Pulykaaprólék
900 és 1000 forint közötti áron már kapható, és kiváló húsleves főzhető belőle. A csontos, porcos részeknek köszönhetően teltebb, gazdagabb lesz a húslé, a kis színhúsrészeken kívül sokan ezeket is szívesen elszopogatják.
Sertésszív
Áll a mondás, hogy míg nem kóstoltuk, ne ítélkezzünk. A sokkal gyakrabban felhasznált (például húslevesben) csirkeszívhez képest igazán méretes belsőség, amely még mindig 800 forint körüli kilós áron elérhető.
A szívből isteni vadast is lehet készíteni: megnézem a receptjét. A piemonti rustidába kerülő négyféle hús közül kettő a filléres költséget jelentő sertésszív és sertéstüdő. Megnézem a rustida receptjét.
Pulykaalsócomb
Már 800 forint körüli áron kapható kilója, a drágább pulykafelsőcombhoz képest igen kedvező ajánlatként, a csirkealsócombhoz képest pedig igazán méretes dobverőként. Ránthatjuk, süthetjük, íme egy recept is hozzá.
