Egy eredeti 'Weinsupn' recept: borleves a sváb konyhából

Pecsétes papíron, kézírással maradt fent az a borleves recept, amit ez a mondat kísért: „Drága nagymamám süteményes könyvében találtam egy megsárgult lapot, ő így készítette Fejér megyében!”

A Sváb receptek Facebook-csoportba feltöltött képen a régi kézírás tökéletesen olvasható, a recept pedig egyszerűségében is magával ragadó. Puszta Józsefné (Endrődi Magdolna) sorait lejegyzeteltük:

„1 l borhoz 1 pohár víz, 4 egész tojást hidegen beleütni, egy kis citromhéj, szegfűszeg és két kávéskanál liszt, még hidegen jó habosra verni, utána forrósítani, állandóan verni, míg egész magasra föl nem jön az edényben.”

A képet Sárközi Tímea Éva készítette nagymamája, Puszta Józsefné (Endrődi Magdolna) receptjéről

A borleves sváb jövevény a magyar konyhában, és leginkább karácsonykor kerül az asztalra. Sok családban szilveszterkor is szokás készíteni, ekkor inkább pezsgős borleves formájában. (Borbás Marcsi pezsgős borleves receptjében például 4 deci félszáraz fehérbor mellett 4 deci félszáraz pezsgő szerepel.)

Felkerestük a képen szereplő receptet lejegyző nagymama unokáját, aki készséggel megosztott néhány emléket a XX. századi sváb karácsonyi szokásokról.

„A borleves autentikus sváb étel. Karácsonykor egészen az éjféli miséig nem fogyasztottak a sváb házaknál családok húst. A mise előtt hagyományosan borleves és mákos guba vagy kalács volt a menü. Az éjféli mise után következett az igazi, nagy vacsora. Régi szokás szerint december 23-án disznót vágtak, így friss hurka és kolbász mindig került az asztalra. Többféle ételt főztek még ezenkívül: a disznótoros mellé készítettek mindig valamilyen szószt is, ezenkívül hagymát, zsemlét, toros káposztát tálaltak. Gazdagabb családoknál halászlevet is főztek, és a rántott hal is az ünnepi étkezés része volt. A svábok nem bejglit sütöttek, hanem diós és mákos kalácsot. A másik hagyományos karácsonyi süteményük a perckedli volt, ami egy egyszerű linzertészta – lekvár nélkül –, a tetején dióval, és a tésztáját eredetileg sertészsírral gyúrták.”

Igazán ritka egyébként, hogy ennyire változatlan maradjon egy népi étel receptje, de az NLC-n egy majdnem ugyanilyen recept szerepel. A különbség, hogy nem egész tojás és fahéj szerepel benne.

Köszönet Sárközi Tímea Évának, aki megosztotta a családi emléket, nagymamája, Puszta Józsefné (Endrődi Magdolna) receptjét. (*Megjegyzés: elképzelhető, hogy a cukor kimaradt belőle. A receptet feltöltő Sárközi Tímea Éva is édeskés levesre emlékszik a nagymama konyhájából.)