Mennyi vöröshúst ehetünk az orvosok szerint?

A vöröshús – köztük is mindenek előtt a sertés – annyira fontos alapanyag a hagyományos hazai konyhában, hogy egy tájékozatlanabb turistának könnyen támadhat az az érzése, hogy a magyaroknál mindennap disznótor van. Néha talán tényleg túlzásba visszük a vörös húsok élvezetét, de ettől még közel sem tartozunk a legnagyobb húsfogyasztó nemzetek közé (egy jó étvágyú ausztrál például másfélszer annyi húst eszik, mint az átlagos magyar), sőt még az élmezőny közelében sem vagyunk az évi 64,4 kilós egy főre eső mennyiséggel. Hogy ez sok vagy kevés, csak nézőpont kérdése: a húsimádok szerint cseppet sem túlzás, a táplálkozáskutatók jelen álláspontja szerint viszont egyértelműen sok. A legfrissebb hivatalos ajánlás alapján (amelyet Okostányér® néven a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával dolgozott ki) ugyanis napi 10 dkg hús kielégíti egy átlagos szervezet fehérjeigényeit. Ehhez mérten a statisztika szerinti magyar fogyasztás – amely időarányosan, napokra leosztva több mint 17 és fél dkg – 75 százalékkal több, mint a javasolt mennyiség. Ráadásul a fehérjeigényünket nem kizárólag hússal kéne kielégíteni az ajánlás szerint, hanem hallal, tejtermékekekkel és tojással is, így tiszta húsnak hetente csak néhány alkalommal kéne a tányérunkra kerülnie.  

A sertéshús a legkedveltebb húsfélék közé tartozik nálunk

Nem mindegy, milyen húst eszel

Abban a közel 65 kiló húsban, amit 12 hónap alatt ténylegesen megeszünk, nagyjából egyforma arányban szerepel a sertés és a baromfi, és csak elenyésző részét (egy 2016-os KSH adat szerint mindössze két kilót) teszi ki a marhahús. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül 34 kilogramm vöröshús csúszik le a torkunkon, ha hihetünk a statisztikáknak. A vöröshúsok – a marha, a sertés, a birka vagy mondjuk a strucc – azonban nem egyformák, hiszen különbözik a tápértékük, az ásványianyag- és vitamintartalmuk (a sertéshús például B1-vitaminból ötször annyit tartalmaz, mint bármely más hús), no és persze az ízük is. De ezek a tulajdonságok még az egyes húsfajtákon belül is változnak: gondolj csak arra, mennyire más a karaj, a szalonna és a sonka, pedig mind ugyanattól az állattól származnak. A szalonna például sokkal zsírosabb, mint a sonka, ezért ha állandóan ebből eszel, akkor előbb-utóbb látványosan megnőhet a koleszterinszinted vagy a nadrágméreted. Ezzel szemben ha például csak sonkát eszel, akkor jóval kevesebb zsírt viszel a szervezetedbe, és az egészségedet nem teszed ki felesleges terhelésnek. Ebben a húsban ugyanis mindössze 4-5 százalék a zsírtartalom, ami még a fehérhús kategóriába tartozó csirkénél is kevesebb, mivel az a bőrrel együtt 17,5 százaléknyi zsírt tartalmaz.

Több sonkát eszem, ez baj?

Valójában nem az elfogyasztott hús mennyiségével kell foglalkoznod, hanem azzal, hogy milyen változatos és rendszeres az étkezésed, és hogy mennyit mozogsz, alszol és stresszelsz nap mint nap. Egy mozgásszegény, ám zaklatott életmód mellett ugyanis még a hivatalos ajánlásnál jóval kevesebb hús fogyasztása is vezethet problémás elhízáshoz és ezen keresztül egészségügyi panaszokhoz, de ha sportosan élsz, hagysz legalább 8 órát alvásra, és napközben sem idegesíted magad minden apróságon, akkor a már említett napi 8 dkg vöröshúsmennyiségnél sokkal többet is megehetsz.