Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hányás fóbia
Létrehozva: 2008. július 23. 15:06
Hányás fóbia, angolul emetophobia.....Már csak a szó hallatán is rosszul vagy? Kerülsz mindenkit aki csak picit is rosszul van? Menekülsz a köhögő embertől, mert lehet mindjárt hányni fog? Benned a félelem, hogy a legkedvesebb ember mellől is kiszaladnál a világból, de kénytelen vagy segíteni? Félsz a terhesség okozta hányásoktól?Nem jársz iszogatós bulikba, mert nagy veszélyzóna?.Kinek ismerős? Ki szenved ettől hozzám hasonlóan? Szeretnék beszélgetni olyan emberekkel akiknek vannak tapasztalatai, hogy miként állnak ellent ennek a szörnyű állapotnak......Kislány korom óta jelen van és mindeddig azt hittem, rajtam kivül soha senki által nem hallott fóbiával állok szemben....Sőt, anno egy merész elhatározás után is sikerült egy olyan pszihomókusba buknom, aki azt mondta adok én magácskának egy bogyót ami jól meghánytatja, no para.....jó mi? Van valakinek olyan siker sztorija, hogy sikerült megküzdenie vele anélkül, hogy gyógyszeres kezelése lett volna? Esetleg volt annyira bátor, hogy mert hányni??? Annyi annyi kérdés, várok mindenkit akit érdekel, aki érdekelt a témában......
Üdv az újaknak!!!
Angie!!Hajrá,tök jó, hogy velünk vagy.Akkor biztos rólad írt Alietta,hogy próbálkozol velünk.
Cresence!!!Te leszel akkor előttem a minta,hogy ha Te kibírtad a bukást,akkor menni fog nekem is!!! Azóta egyébként hányt már a gyerkőcöd?Azt is bírtad? Látod, nem kötelező a rosszullét a terhesség alatt!Mondtam én!!
Ymogen! Persze,hogy van férfi,aki megérti és elviseli.Cresence is férjnél van és én is. Így ismertek meg a párjaink,így fogadtak el,így szeretnek.
Én elhiszem,hogy S. jót akar nekünk,de ha fóbiásokkal szeretne foglalkozni,nekik tanácsot adni,kérem nézzen utána jobban a szakirodalomban,mert ez kemény dió!
szia kedves cresence......
bővülünk, bővülünk, üdv neked is köreinkben.....elször is jo volt olvasni, hogy sikerült életet adni egy babának és már a másodikat várod....nagy szükség lesz itt rád, hiszen többen vannak itt a listánkon, akik éppen baba várás elött és bizony félelmekkel tele...hátha tudsz egy kis biztatást adni nekik.....
leveled szomoru része viszont, hogy végigjártál már minden létező lehetőséget és egyedül a kineziologus után lett változás, lásd, bevállaltad a babát.....szerintem akkor neked ezt a vonalat kellene erösitened, erre kell koncentrálnod, s mivel te is irtd, hogy réges rég benne vagy ebben a küzdelemben, szerintem nem 1 éves periodustól várhatunk teljes tisztulást........
tippet adtál a levlistára, leirnád részletesen is, hogy mit kell tenni? Igazábol eddig szerencsére nem tapasztaltunk abszolut rosszindulatu hozzászolást, egyedul S. hozzászolásaival nem értettünk egyet.....meglepett, hogy ő pszichiáter és most elnézést kérek töle, nem sértésnek szánom, de pont ezek teszik be nekem a kaput, hogy ilyen szakemberhez kerülök, aki akár mégrossazb irányba is terelheti a fóbiánkat.....biztos a saját területén ö is toppon van, de hogy ebben nem kompetens, ez minden hozzászolásábol kiderült.....
örülnénk, ha te is irogatnál a forumba, ahogy látom jo kis csapat lettünk, segitjuk egymást ahogy tudjuk.....
kellemes napot
üdv
alietta
Sziasztok Lányok!
Először is bocsi, de másodnick… Túl sokan ismernek az eredetivel, akik nem tudják rólam. Hát igen, én is „emet” vagyok. Ismerem azokat az angol nyelvű oldalakat is, amikről Alietta írt, és rendszeresen körbekeresem a netet sorstársakért, de ezidáig nem találtam. Nagyon örülök a topiknak!
Mióta az eszemet tudom, rettegek a hányástól. Attól, hogy én fogok, attól, hogy más fog, bármitől… Ugyanazok a tüneteim, mint nektek. Félelem a részegektől, a terhességtől, az altatástól, a gyomorinfluenzától, szóval mindentől, ami csak kapcsolatba hozható a dologgal. Voltak már kényszeres tüneteim (rituálékat ismételgettem, amikről azt hittem, megvédhetnek a hányástól), anorexiás tüneteim (inkább nem ettem, így nem volt mit kihányni), és pánik tüneteim.
Ne küldjön senki kívülálló pszichiáterhez, vagy pszichológushoz, mert már jártam vagy hatnál, de senki nem segített. Szerintem a létező összes gyógyszert beszedették velem (seropran, seroxat, zoloft, prozac, anafranil, remeron, xanax, rivotril, rudotel, melipramin) de soha semelyik nem használt. Na jó, talán egy kicsit a remeron, de attól meg felkaptam 12 kilót… Pszichológushoz is jártam nem egyhez. Beszélgettünk. Igen, anyukám elég kemény asszony, és apukámnak is vannak negatív tulajdonságai. Ezeket mind tudtam, ettől függetlenül nem lettem jobban. Mondták a pszichológusok, hogy a hányás a pszichológiában annak a szimbóluma, hogy valamit nem tudunk megemészteni, valamit ki kell adnunk magunkból. Hát én ennek hatására elkezdtem a konfliktusaimat tisztázni, semmit nem őrizgettem magamban, jópáran be is rágtak rám, de nem lettem jobban.
Aztán megismerkedtem a mostani férjemmel, totál beleszerettem, és gyereket szerettünk volna. De nem mertem. Tudjátok, a reggeli rosszullétek miatt. Aztán a férj unszolására elmentem egy kineziológushoz, aki mindenféle kuruzslásnak tűnő dolgot csinált velem. Több hónap után egyszercsak azt vettem észre, hogy meg akarom, sőt, meg MEREM próbálni a teherbeesést. És sikerült is. Nem akarom azt mondani, hogy elfújták a fóbiát, mert azért amikor a terhesteszt pozitív lett két dolog miatt is sírtam, örömömben, és félelmemben, hogy mi lesz velem, innentől nem vagyok ura a helyzetnek, akármikor hányhatok. Iszonyat módon rettegtem, de megúsztam. Aztán amikor sokat bukott a kisfiam, az nem zavart. Most a másodikat tervezzük, és megint félek. De talán értitek, amikor azt írom, hogy az is nagy dolog,hogy egyáltalán bele merek vágni!!!
Semiramis egyébként pszichiáter. Szerintem most viszont melléfog. Egy emetofóbiás SOHA nem fog belemenni egy viselkedésterápiába. Ha képes lenne rá, egyszerűen elmenne péntek este egy rosszabb kinézetű kocsmába. De nem vagyunk képesek rá. Én soha nem egyeznék bele olyan terápiába, ahol hányhatok. Az előző életbe visszavezető hipnoterápiát sem vállalnám, ha benne van a pakliban, hogy újra át kell élnem egy hányást.
Nem gondoltam, hogy ilyen sokan összejövünk! Mit szólnátok esetleg egy levlistához??? Az ember sokkal őszintébb tud lenni, ha nem kell a „mit rinyáltok” típusú hozzászólókkal küzdeni. A másik, esetleg egy őszintébb, intenzívebb beszélgetés során megtalálhatnánk, hogy van-e valami közös pont, amire visszavezethetnénk a fóbiánk kialakulását! Nekem a sajátomat illetően tippem sincs. De nekem ne mondja senki, hogy nem akarok megszabadulni tőle, mert már a létező összes gyógymódot kipróbáltam. És még mindig nem adtam fel. A kineziológus segítségével eljutottam egy olyan szintre, hogy most már nem ez az első gondolatom...
Szia alietta!
Teljesen igazad van, hogy szembesülni kell a fóbiát kiváltó okkal, mert úgy hallottam, hogy más fóbiáknál is azt alkalmazzák a gyógyulásnál, hogy fokozatosan szembesítik az embert a félelmével. Addig, amíg a félelem elmúlik.
Nem tudom, hogy menni fog-e?
Könnyebbnek bizonyulna mondjuk egy tériszony, de nyilván azért, mert az nekem nincs.
Szia Ymogena....
én is csak udvözölni akartalak.....az eset ugyanezt, nekem is a legdurvább változata, eredete nekem is egy gyerekkori kocsis élmény.....biztos elolvastad már a hozzászolásokat, én is sok véleményt irtam, néha kicsit szomorubban, de az esetek többségében bizakodoan...mert én is hiszem, hogy van kiut.....amit olvashattál a lányoktol a képes szado mazo, én is alkalmazom, minden reggel mostmár 3ik napja beiktatom programnak, hogy hányos képeket nézegetek....az mindig nagyon fontos hogy ha te is belevágnál biztosits minden lehetö legnyugottabb légkört magadnak, nekem az segit ha egyedul vagyok, kütyafüle zenét hallgat, kinek, hogy, a lényeg, hogy ne rohanásban legyél, utána legyen idöd "beszélgetni magaddal", hogy lám, lám, nézegetem és nem tör ki a pánikom.....én biztatlak erre, biztos elsö lépése a gyógyulásnak....szembesulni és "megbarátkozni" a szornnyel......
hajrááá!!!
Szia!
Én is próbálkozok vele
Hát mit ne mondjak először borzasztó volt látni!
De már odáig merészkettem,hogy picibe megnéztem az összeset! hát vannak durvák! Nekem az egyik kedvencem
amikor a csaj copfját fogja egy pali...........tovább nem írom
Sziasztok!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra, mert szintén hasonló fóbiában szenvedek sok éve.
Senkinek nem tudok erről beszélni, mert rajtam kívül senkit nem ismerek, aki ebben szenvedne.
Egyszer anyunak elmondtam, hogy mi a gondom, de nem érti. Nem tudja átérezni, hogy mi lehet ez, viszont megértő.
Megérti, hogy miért vagyok borzasztóan vékony, mert egy macska is többet eszik nálam. Rettenetes, hogy én sem eszem sehol, csak a magam főztjét (ill. anyuét) eszem meg, nehogy romlott legyen az étteremben vagy máshol. A kollégáim sem tudják, hogy mi van velem, csak azt látják, hogy nagyon keveset eszek.
Sajnos nálam is a gyerekkori rossz emlékek lehetnek a kiváltó okok, bár egy alkalomra "emlékszem" és az akkor nem volt sokkoló. Viszont történt egy olyan eset, amikor anyuval el kellett mennünk a hugomért és a barátnőjéért a lakhelyünktől 50 km-re kocsival, mert nyaralni voltak. Nagyon korán indultunk és ott, mielőtt vissza indultunk volna megkínáltak kávéval. Éhgyomorra megittam és olyan rosszul lettem tőle hazafelé, hogy 10 méterenként meg kellett állni, de hányni nem tudtam csak borzasztó hányingerem volt. 30-al jöttünk hazáig. Ez olyan sokkoló volt számomra, hogy azóta már odáig fajult ez a félelmem ( autó, hányinger...), hogy csak a saját autómmal külön egyedül tudok utazni, csak ha én vezetek.
Szóval sokat vagyok rosszul, az idén a munkahelyemen többször. Volt, hogy hetente a wc-nél sétálgattam egy órát
. Nyugtatót szedek én is. Pánikolok, hogy nehogy újra roszul legyek.
A magánéletemre is kihat ez az állapot. Nem tudom, hogy volna-e olyan férfi, aki ezt elfogadná? Nincs párom, mert senkinek nem merek erről beszélni.
Pszichiáternél voltam már, de csak nyugtatókat írt fel.
Szia Sylvie!!
Üdbözlünk körünkben!Igen,sokan vagyunk,akik ebben szenvedünk.Amit elmondtál,az dettó igaz rám is.Annyi plusszal,hogy én rászóltam a férjemre,hogy ha elmegy bulizni és berúg,inkább ne jöjjön haza,aludjon a barátainál.
Ha van kedved,csatlakozz az önsegítő tevékenységünkhöz. Aliettával és még írta,hogy van valaki,kitaláltuk, hogy egy külföldi módszert próbálunk mi is követni. Fokozatosan hozzászoktatni magunk a hányáshoz. Hogy bírjuk látni,hogy el merjünk menni ilyen helyekre,stb.Mi most ott tartunk, hogy képeket nézegetünk róla.Ha ezeket megszokjuk,akkor jöhetnek a filmek.Eleinte csak lightosabb,kis képernyőn,hang nélkül.Aztán nagy képernyőn,végül hanggal. Ha elérjük majd ezt,megnézünk egyre durvábbakat.Ha ezek nem váltanak ki pánikot,stb,akkor léphetünk tovább.De idáig is hosszú az út. A férjem már a hétvégén töltött le filmeket.Szolidabbakat,pl egy összeállítást gyerekek hányásáról,stb. Ha van kedved írd meg,és azonnal küldöm a képeket,amiket elkezdhetsz nézegetni. Nekem is"sürgős" lenne a dolog,mert mi már próbálkozunk összehozni egy babát,és addigra,mire megszületik kell eredmény. Szóval legkevesebb 9 hónapom még van,de ennél csak több lehet,és ez hosszú idő munkája lesz. És ezen ne görcsölj!!Nem törvényszerűen okoz a terhesség hányást. Volt kolléganőm,aki egyszer sem lett rosszul.És vannak arra is vitaminok,stb.Szóval ne emiatt ne vágj bele!!!!
Szia!
Nem konkrétan Neked akartam írni Angie.Így bocs,hogy válaszként léptem be. Én konkrétan a hányás mizériával voltam pszicho dokinál.Ő gyógyszer párti,de erre az nem megoldás.Én sem kaptam.Nálam meditációs,koncentrációs izével próbálkozott úgy fél évig.Semmi sem változott. Voltam természetgyógyásznál,több módszert is próbáltunk és semmi. Épp most akasztott ki a kolléganőm,mikor meséltem neki a fórumról és közölte,hogy az egész fejben dől el,és ha ki akarod bírni a hányást,akkor kibirod.Így beszél az,akinek nincs fóbiája.
Semiramis. A gyakorlati módszer,amit leírtam Suzannak nem legyőzni segít a fóbiát,hanem megakadályozni a hányást. Magyarországon én sem tudok olyan dokit,aki kellő szakértelemmel fordulna ehhez a kérdéshez. Lásd az enyémet elismertnek tartják ilyen téren,és Pestről is járnak hozzá,azért ajánlották.De mégsem tudott segíteni. Mi meg akarunk gyógyulni hidd el!!!!De nem gyógyszerekkel gyógyítasz egy fóbiát.Gondold csak át, ha valaki elájul a vér látványától.Mit csinálsz vele??Bedrogozod,hogy ne vérnek,hanem málnalének lássa?Vagy mit? Nem!!!!!!Ha valaki fél a mélységtől,azt lelököd (jajj nem tudom hogy írják) bunge jumpingolni?Ott hal meg. Nem.Fokozatosan rászoktatod. De ehhez idő kell, olyan ember,aki megnézi neked a képet,filmet,hogy fokozatosan szokhass hozzá a rettegés tárgyához. És ilyen kevés van. Én konkrétan a férjemtől kértem ezt,és ő is olyan nehézkesen teszi meg.
Sziasztok! Meglepő látni, hogy ez, amiben én is szenvedek, betegség. Eddig azt hittem, hogy túlérzékeny vagyok, ugyanis én is mindent megteszek, hogy még véletlenül se hányjak. Ásványvíz, citromlé, ha idegességtől jön a hányinger, akkor xanax a befutó. Naponta utatozom távolsági járattal dolgozni, és jó előre megnézem, nehogy veszélyforrás közelébe üljek, ha csak egy mód van rá, egyedül ülök. Szórakozóhely és egyéb alkoholos fesztiválok kizárva, csak nehezen járok ilyen helyekre. Páromra ráparancsoltam, ha kicsit többet iszik, vételtenül sem alhat velem még egy szobában sem. Borzasztó érzés ez, nem? Gyereket szeretnénk és félek a terhességgel járó hányingertől, meg attól is, hogy nem leszek képes a gyerekem után feltakarítani. Pár éve hánytam egyszer gyógyszertől, de már a tudattól, hogy nincs mese, hányni kell, leizzadtam, remegett mindenem, szóval teljesen kikészültem.
Ja és az én dokim gyógyszerellenes! Én direkt ilyet kerestem! Én azon az elven vagyok,hogy inkább 2 hónappal tovább szenvedek,de engem ne tömjenek gyógyókkal!Ki gyógyulok magamtól!!!
Na most már tényleg befejeztem!
Szia!
De hogyan???? Szerintem egyikünk se élvezi ezt az állapotot!Itt mindenki ki akar mászni ebböl a"szarból"és tényleg igazán akarunk!Én járok pszichológushoz(más problémák miatt is,amibe érzem a változást),természetgyógyászhoz,mindent csinálok(kineziológia),egyszóval mindent elkövetek annak érdekébe,hogy kimásszak ebböl a hányás mizériából!
Talán ragaszkodnék ehez a félelemhez?Nem hiszem!
Hozzateszem: KUtyafüle gyakorlati tippjei maximalisan hasznalhatok.
Meg egyszer: gyogyszer ES VISELKEDESTERAPIA. MInimum 1 even at, heti legalabb 1x1 ora.
Megismetlem: ha ki akarsz belöle maszni, ki tudsz. Ezzel szemben, ha nem akarsz, nemhogy egy pszichiater/terapeuta, de maga Isten sem tud belöle kihozni.
Tudom, mit beszelek. EZ A SZAKMAM.
Kedves suzanna83 !
Nekem ugyan ez volt szombaton,mikor Balcsin voltunk párommal és persze össze-vissza ettem mindent
Nagyon kész voltam
Az összes pániktünetem előjött,még azok is amit más dolgokba,helyzetekbe érzek(éreztem)Most már egyre ritkábban.Ne félj gondolj ránk,hogy veled,melletted vagyunk!!! nekem ez segített!
Kedves Vaju!
Én is csatlakozom Aliettához,és szerintem is neked idegi alapú a problémád. Pánikbetegség, ami a gyomrodat érinti.Sajnos tudom,mert volt(van?) nekem is és a pszicho doki elmagyarázta, hogy 3 típusa van.1.Akinél a fejet támádja és migrénes fájdalom,szédülés jelentkezik. 2. Van,akinek a szivet.Ilyenkor légzési nehézség, zsibbadás,hőhullám,szívdobogás,halálfélelem jelentkezik(nálam ez van-volt).3.Akinek a gyomrát.Émelygés,hányás,hasmenés. Persze a tünetek keveredhetnek is. És a rossz élmény miatt elkezd a páciens rettegni a helyektől,ahol ezek rátörtek.Ezt idejében kezelni kell,és ezt lehet méghozzá gyógyszeresen,mert súlyosabb tüneteket,köztük fóbiákat válthat ki.A legsúlyosabb az agorafóbia,és akkor a páciens szociálisan is ellehetetlenül.Lásd nem mer kimozdulni otthonról-ergo nem tud dolgozni.Fordulj orvoshoz.Ne izgulj,tud és fog is segíteni!!!!
Semiramis! Valóban nem értem én se mit keresel itt. És az ilyen tanácsokat légyszíves ne nekünk add,mert ha csak beleolvasol a fórum hozzászólásaiba,megérted,hogy mi a gondunk.Bár,lehet,hogy nem...
Suzanna! Ha jön a rosszullét,próbáld meg ezt: 1.Tegyél fel valami kellemes zenét,vagy egy nagyon klassz filmet,amit bármikor szívesen megnézel!2.Nyisd ki az ablakot,próbálj némi huzatot csinálni!A friss és a hideg levegő is segít mulasztani a hányingert. 3.Igyál kortyonként vagy hideg tejet ha bírod(ezt Te érzed,hogy a gyomrod mit bír),vagy hideg szénsavas ásványvizet! A szénsav egy kicsit elkezdi a gyomrod piszkálni és bocsi,de nem tudom máshogy írni
büfögtetni fog,és az is nyugtatja a gyomrod. És szerintem tök jó,hogy leírod ide,mégha lehet,hogy senki sem tud válaszolni,de legalább kiídod a félelmet és utólag úgyis írunk Neked. Próbáld ki.Én is útálok hányni+nekem a (víz és tej nélkül) a pánikrohamnál is segített a figyelemelterelés és a hideg levegő.
Bocsi,hogy hosszú voltam!
kedves Vaju,,,
Én is ugy gondolom, hogy nálad ez valoban idegi alapon van....neked nincs az a félelmed, hogy inkább meghalok, mint hányok, mert sajnos "gyakorlott" vagy....inkább a kellemetlen görcs okozta félelmed tünete a hányinger.....és van egy sanda gyanum, hogy akárcsak én, bármilyen stressz nem a torokgomboc, izgatott állapotot produkálja, hanem hányingert eredményez......a busz esete pedig arra asszociál, hogy emeberek a buszon rosszul lehetnek, nincs a bármikor letudok szállni érzés, ez is stressz forrás és látod hányingerbe torkollik......te még szerintem az elején vagy, most lenne jo elkapni egy szakember segitségét....és gondold azt is végig, hogy vannak e olyan esetek a mindennapjaidban ami most nem remekel éppen.......mi már elkéstünk, tulságosan fixálodott a félelem, a kezelés évekig tarthat, de szerintem nálad ez könnyebb eset lesz
szoritok neked
Semiramis!
Kössz a hozzászolást, de tényleg osztom suzanna üzenetét, hogy fogalmad sincs mirol beszélsz...örülj neki ....és bár nem látok a sorok mögé, hogy pusztán joindulatu segélyüzenetet szántál, vagy inkább amolyan óó, ugyan már mit rinyáltok ennyit tipusut.....biztos van sok olyan forum, ahol a határozott, tuti tippek receptje segitségul szolgál, de itt sokkal inkább használ a megértő, segitő szándék.....méghogy ilyenkor nincs a gép elött az ember!!!! uggyan már, te biztos nem voltál otthon egyedul pánikrohamban, amikor az ember olyan gyengének érzi magát, hogy a forumba lép segitségért...mindegy kitöl, mindegy honna, csak megértö szavakra találjon.......
Ennyi...nem füzök hozzá többet, remélem megértettél.....
kellemes napot neked.....
Szia!
Nekem konkrétan nem ilyen a problémám,de hasonló jellegű!Én 11 éves koromtól nem hánytam egyáltalán,majd kb. 3 éve egy nagyon görcsös menstruáció miatt hánytam,pedig én is görcsösen féltem a hányástól.Azóta folyamatosan,ha esetleg nem veszem be időbe a gyógyszerem a menseskor,akkor annyira begörcsölök,hogy hányok.Ha nagyon ideges leszek,rögtön hányingerem lesz.Tesóm szerint ez pszichésen jelentkezik nálam.De annyira vadul előjött ez nálam kb. 2 hete,hogy egyik átsírt éjszaka után reggel arra keltem,hogy hánynom kell,később ittam ásványvizet és az is kijött belőlem.Már ott tartok,hogy buszon is rámjön a hányinger sokszor.Pedig soha nem voltam hányós.Lehet,hogy a szervezetem így próbálja legyőzni a bennem felgyülemlett bosszúságokat?:(