Otthon vigyázunk a Földre

A környezetvédők azt mondják: akkor élhetnek majd békében és egészségben dédunokáink is, ha a világ fenntarthatóan fejlődik, vagyis ha az egy év alatt elfogyasztott javak egy év alatt újratermelődnek. Ma ennél sokkal nagyobb lábon élünk – mi, magyarok három-négy évnyit fogyasztunk évente, az Egyesült Államokban közel tízszeres a fogyasztás, de gyors tempóban zárkózik fel Kína és India is. Hihetetlennek tűnik innen a vizekben, erdőkben gazdag Kárpát-medencéből, hogy ezek a kincsek elfogyhatnak, mint ahogy a világ sok országában már súlyos a vízhiány, s az erdők nagy része is eltűnt. Szeptemberi tesztünk alapján mindenki megállapíthatja, mennyire figyel a környezet védelmére a ház körül. Most bemutatunk néhány bevált, megvalósítható praktikát.

Pelenka
Egy baba négy-ötezer pelenkát használ el, míg szobatiszta lesz. Ez közel egy tonna. A mai eldobható nadrágpelenkákban van műanyag, gumi, papír, nedvszívó zselé, egyes alkotóelemeinek lebomlási ideje nyolcvan-száz év. A pelus a kukából a szeméttelepre kerül, ahol a kiszivárgó tartalom és a benne élő sokféle baktérium szennyezheti a talajt, talajvizet –megoldást a teljesen komposztálható pelusok jelentenének, sokfelé próbálkoznak már létrehozásukkal. A jelenleg is kapható, már eldobható, de csak kevés mesterséges anyagot tartalmazó pelenkák nevében általában megjelenik az öko/eco szócska.
A legjobb megoldás a mosható pelenka. Ez már nem a gyerekkorunkból ismerős tetrapelenka a mosásban keményre száradó gumibugyival, hanem mosható kis nadrág vagy kis nadrág mosható betéttel. Egy készlettel akár két gyerek is felnőhet. A születéstől a szobatisztaság eléréséig harminc-negyven darab kell belőle. Elsőre talán riasztóan hangzik az ára, de ha kiszámoljuk, hogy apránként mennyit költünk eldobható pelusra, kiderül, hogy jobban járunk vele. Egy darab eldobható pelenka 40-50 forint, egy mosható nadrágpelenka 3-4000 forint, s ehhez már csak a mosás költségeit kell hozzáadnunk.
Nálunk így volt : A lányom hagyományos pelenkában nőtt fel, egészen a szobatisztaság eléréséig. A pelenkát fertőtlenítős vödörben gyűjtöttük, és ha összegyűlt a megfelelő mennyiség, akkor hatvan fokon mostuk mosógépben. Néhány hónap után már nem voltak hófehérek a pelusok, de nem is voltak csúnyán foltosak – legalábbis a lányom nem panaszkodott miattuk. Eldobható pelust csak táborokban, hosszabb kirándulásokon használtunk.

Babaételek
A szoptatás a leginkább környezetbarát táplálási mód – a szállítás, csomagolás, előállítás nem terheli a környezetet. Ha ez már nem elég, az első zöldségekkel, gyümölcsökkel való ismerkedés időszakában legjobb, ha otthon készítjük a baba ételét is: egy darabka krumpli, répa, alma percek alatt megfő és pépesíthető, ahogy később más zöldségek és gyümölcsök is. Kis fantáziával a felnőtteknek készülő ételek alapanyagaiból a baba is finom ebédet kaphat, ahogy erre lapunkban folyamatosan adunk ötleteket. A nagyobbacska gyerekeket is inkább a változatos ízekhez szoktassuk, ne a gyorséttermek „kínálatához”. Rengeteg felesleges, eldobott csomagolástól és a szállítás során keletkező szennyezéstől kíméljük meg környezetünket, és nem mellékesen: egy életre meghatározzuk, milyen ételeket fog szeretni a gyerekünk.
Nálunk így volt: Óvodás gyerekeimmel elmentünk az egyik gyorsétterembe, és azt rendelhettek, amit csak akartak. Mindketten megpakolt tálcákkal egyensúlyoztak az asztalhoz, és nekifogtak. Miután megették – nagyjából tíz perc alatt –, megnéztük, mi maradt a tálcákon: egy-egy hatalmas halom szemét. Másnapra otthon közösen találtunk ki egy finom ebédet, amiben minden volt: leves, főfogás, édesség. Bevásároltunk minden hozzávalót, a felébe sem került, mint a gyorséttermi ebéd, és közösen elkészítettük.
Évekig nem vágytak gyorsétterembe ez után a hétvége után.

Ruhák
Az első hónapokban a kicsi ruhákat mindössze néhányszor viseli egy gyerek, utána jöhet a következő méret. Használjunk természetes anyagokból készült (így majd elhasználtan könnyen lebomló) ruhácskákat, és ha már nem kellenek, adjuk tovább. Ne szégyelljünk mástól kapott vagy turkálóban vásárolt ruhát adni a gyerekre. Ha nincs kinek továbbadnunk, vigyük el jótékonysági szervezetek gyűjtőibe. A legtöbb hipermarket parkolójában találunk ilyen konténereket.
Nálunk így volt: A gyerekeim körülbelül tízéves korukig örököltek ruhát innen-onnan. Jött ruhaadomány barátoktól, szomszédoktól, játszótársaktól. Ma is továbbadjuk, ami jó állapotban marad.

Játékok
Válasszunk természetes anyagokból készült darabokat. Próbáljuk felmérni, mennyire van szüksége gyerekeinkek, és ne árasszuk el őket feleslegesen. Akkor védjük legjobban környezetünket, ha nem vásárolunk felesleges tárgyakat. A megunt játékokat tegyük el egy időre. Néhány hónap múlva megint örömmel játszik majd velük. A nagyobb ünnepekre szervezzük meg, hogy a családtagok „összedobjanak” egy nagyobb, igényesebb ajándékot, az első években úgyis csak egy-két tárgyra tud igazán figyelni a gyerek. Ha már kinőtt egy játékból, ajándékozzuk el kisebbeknek, semmiképpen ne dobjuk ki, amíg használható.
Nálunk így volt: A legemlékezetesebb karácsonyi ajándék egy asztal üres papírdobozából készült: játszóházat készítettünk belőle karácsonyra. A tetején bele kellett toldani egy kis kartont, hogy megfelelően meredek legyen, ajtót, ablakot vágtunk rá. Nyolc évig játszottak vele a gyerekek, míg végleg ki nem nőtték.

Vegyi anyagok
Az érzékeny bababőrt szeretnénk kímélni a vegyi anyagoktól. Sokszor eszünkbe sem jut, hogy mégis hányféle úton-módon találkozhat ilyesmivel. Az új ruhákban még festékmaradványok és más, az elkészítés során használt vegyszerek fordulhatnak elő, ezért mindig mossuk ki az új darabokat az első használat előtt. De mivel is?
Mosószerből csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk. A közelmúltban nálunk is bevezették az Európában már általánosan használt nagyobb töménységű szereket, olvassuk el a terméken szereplő útmutatót, ne automatikusan adagoljuk a mosóport. Tovább csökkenthetjük a szükséges mosópor mennyiségét, ha mosószódát adunk hozzá. 50 milliliter mosópor és ugyanennyi mosószóda keveréke elegendő egy mosáshoz – ez negyede-harmada a gyártók által ajánlott mennyiségnek. Ha durva szennyezés van a ruhán, gyümölcsfolt, csoki, fű, akkor agresszív szerek helyett bízzuk a folttisztítást az időre: áztassuk be egy órára mosószódás vízbe. Érdemes vízben feloldva mosógépbe tenni a mosóport, mert így jobban hat, kevésbé szennyezi a vizeket, és jobban ki is öblíthető a ruhából.
Az öblítők szép puhává varázsolják a ruhát, de egyúttal be is vonják a textil szálait, így némiképp csökkentik nedvszívó képességét. A leghatásosabb természetes öblítő az ecet. Öntsünk a tartályba kétszeresére hígított tízszázalékos ecetet. Ha illatos ruhát szeretnénk, cseppentsünk bele néhány csepp tiszta, jó minőségű illóolajat, ez nem hagy foltot. Az ecet semlegesíti a maradék mosóport, puhává teszi a ruhát. A szaga legkésőbb a szárításkor elpárolog.
Nálunk így volt: Soha nem mostam külön a babaholmikat, mert rájöttem, hogy sokszor csak félig töltve tudnám elindítani a mosógépet. Az egész család ruháit csoportosítva (fehér, színes) mostam együtt, egy idő után az átöblített pelusokat is a fehérneművel, 60 fokon.