Igenis kijár nekünk a depi – de mellette egy jó tanulság is

Egy elég hullámzó időszakot megélve különösen jogunk van hozzá úgy gondolom: egy hete még itt ültem a gépem előtt epres desszertet zabálva, lenőtt, töredezett hajjal fodrász híján és kb 5 kilót hízva az elmúlt két hónap hatására (a hajam megcsinálva, az 5 kg pluszom még megvan, hihi) hisz óvoda és egyéb, tartós gyerekfelügyelet híján egyelőre semmi idő olyan úri huncutságokra, mint a heti két reggeli edzés (ismét egy nem örökzöld cikk, de több, mint két hónap izoláció után fontosnak éreztem összeszednem a gondolataimat és hogy magamon mit figyeltem meg, jelenleg mit is érzek, hogyan is érzem magam. Korábban azt írtam le, a korlátozásoknak milyen pozitívumai vannak és hogy ezt a gondolatot követve a személyünkre, életünkre szabva lehet és KELL IS megküzdési stratégiát felállítani ) 

Ám minden korábbi gondolatomat tartva mielőtt azzal jössz, hogy “de hát csak akarni kell, gyerek mellett is lehet edzeni, stb.” akkor nagyon sajnálom, hogy nem találták még fel azt az üzenetküldési módot, ahol a másiknak instant nyomhatok egy képernyőből kinyúló, húsvér kezet, ami jól pofán csapja.

Ha érdekel a folytatás, olvasd el a Caféblogon!