Öltözködjünk

Öltöztessük-e a gyereket “felnőttnek”?

Mi az első gondolatunk, ha meglátunk egy kétéves kisfiút rombuszmintás pulóverben és sildes sapkában, vagy egy hatéves kislányt peplumszoknyában, piros rúzzsal az ajkán? Az előbbi esetben talán még azt jut először eszünkbe, milyen aranyos ez a nagypapának öltöztetett gyerek, az utóbbiban viszont valószínűleg nem értjük, miért csinált ebből a kedves kislányból felnőtt nőt az anyukája.

Egészen eltérő véleményekkel találkozhatunk akár az utcán, akár az ismerőseink körében is. Vannak, akik kifejezetten szofisztikált dolognak tartják a gyerekek felnőttruhába öltöztetését, míg mások azt vallják, ne vegyük el a kicsiktől a gyerekkorukat, igenis kapják meg a vonat- meg kiskacsa-figurákkal díszített ruhákat, ráérnek a felnőtteskedéssel később is.

Öltöztessük-e a gyereket felnőttnek?

 

Jó néhány éve megfigyelhető az apróságok felnőttesítésének trendje a nagyvilágban is. A tervezők jól szabott ruhácskákkal és miniatűr férfizakókkal árasztották el a gyermeküzleteket, így a divatos anyukák elkezdtek összeöltözni gyerekeikkel. A magazinokból az ötéves Suri Cruise magas sarkú cipőben és sötét rúzzsal a száján mosolygott vissza ránk, az amerikai tévéműsorokban nyolcéves lányaik arcába botoxot injekciózó szülők jelentek meg, sokan pedig teljesen természetesnek vették, hogy gyerekeikből saját miniatűr másaikat faragják.

Öltöztessük-e a gyereket felnőttnek?

 
Szeretünk azzal védekezni, hogy a világ felgyorsult, hogy a technikai haladás következtében apró gyerekeink már interneteznek, mobiljukkal játszanak, és mindenhol a felnőttek világa veszi körül őket. Ráadásul kortársaik is azt az elvárást támasztják feléjük, hogy kövessék a trendeket, ma már nem menő habos ruhában iskolába járni. Azt egyik szülő sem szeretné, ha kislánya vagy kisfia azért jönne haza szomorúan az óvodából, mert a többiek kicikizték gyerekes öltözködése miatt. A mi felelősségünk megadni nekik a gyerekkort, ugyanakkor megvédeni őket az esetleges sérülésektől is.

Öltöztessük-e a gyereket felnőttnek?

 

A megoldást itt is az egyensúly jelenti. Hiszen az természetes, hogy kislányunk már egészen kicsi korában elkezd élénken érdeklődni a sminkes készletünk iránt, és bármit szívesen kölcsönvesz – akár megkérdezés nélkül is – a szekrényünkből, kisfiunk pedig az apukáját vagy a nagyokat utánozva sportcipőt és napszemüveget követel magának. A lényeg, hogy ne essünk túlzásokba, ne tekintsük gyerekeinket apró képmásainknak. Szerintünk elég széles választékban kaphatók divatos, kornak megfelelő gyerekruhák itthon is – és nem feltétlenül kell mindegyiken hatalmas Mickey Mouse-nak vigyorognia. Ti mit gondoltok? Szabad a gyereket kis felnőttnek öltöztetni?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top