Szabadidő

Soha ne mondd, hogy soha

Könnyed, vérbeli komédia, amely részletesen taglalja a szerelem útvesztõit. Nem magyaráz, hanem kacagtat, könnyedén beszél komoly dolgokról, ugyanakkor banalitásokról teljes komolysággal.

Szerelmi leckék haladóknak

1830-as években járunk, a helyszín Párizs. Valentin (Jean Dujardin) a szerencsejáték és a nők szerelmese, habzsolja az élvezeteket, törzshelye a bordély. Szajhák között éli mindennapjait, könnyedén csábítja a nőket, éppen ezért nem hisz hűségükben. Vele ellentétben Cécile (Mélanie Doutey) az igaz szerelem megszállottja, elhivatottan keresi élete párját, sorra kosarazza ki nemes kérőit, mert még nem találta meg a vágyott szerelmet.

Találkozásuk nem a véletlen számlájára írható, hanem a pénz- és hírnévhajhász Van Buck (Gérard Jugnot), Valentin nagybátyja köt egyezséget Cécile anyjával, hogy vagyont és rangot a két fiatal házasságával egyesítsenek. A mérnöki tervezés azonban nem jellemző a sorsra, a szerelem akkor talál meg minket és úgy, amikor éppen nem volt tervbe véve. Valentin nemcsak Cécilnek állít csapdát, hanem önmagának is.

Örök konfliktus

Hiába telt el majdnem kétszáz év, az érzések, a vágyak, a félelmek, valamint a cinizmus ugyanaz, csak a „díszlet” változott: nem hintón járunk, hanem gyors autókon, kalapot sem hordunk, inkább farmert. Romantikusan vágyjuk az igaz szerelmet, miközben kiábrándultságunkban el is utasítjuk azt. Szeretni és szeretve lenni a vágyunk, közben szívünk túl kemény.

Szinte mindegyik romantikus vígjáték ezt a kettészakadt, meghasonlott érzelemvilágot dolgozza fel, viszont a Soha ne mondd, hogy soha csak címében használ (mára) elcsépelt frázisokat, egyébként üdítően rafinált, néhol kellemesen pikáns és hihetetlenül bölcs. Kellemes film, ami éppen olyan jólesik a monoton, beszürkülő hétköznapokban, mint forró nyári délutánon egy édes limonádé. Nem karcol vagy éget, mint egy nemesebb ital, egyszerűen csak oltja a szomjat és felüdít.

Egy híres szerelem

A film Alfred De Musset 1836-os színdarabjának adaptációja és talán nem járunk messze a valóságtól, ha Valentinben egy kicsit az íróra ismerünk. Musset volt a legboldogtalanabb a francia romantikusok között. Egyszerre mardosta az idealista álmodozás és a cinizmus, álma a nagy hűség és odaadás, közben csapodárságával gyötörte szerelmeit. 1833-ban szerettek egymásba George Sanddal, és ez a szerelem a XIX. század leghíresebb szerelmi kapcsolata.
A film eredeti címe:
• Il ne faut jurer de rien

Rendező:
• Eric Civanyan

Szereplők:
• Gerard Jugnot,
• Jean Dujardin
• Melanie Doutey
• Maria-France Santon,
• Arno Chevrier


 

 

 

 Fotók:

Paradigma Film

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top