Szabadidő

“Olyan ez, mint a visszafelé főzés” – így készül az ütős filmelőzetes

A filmgyártás külön műfaja az előzeteseké: a pörgős képsorok, a hatásvadász mondatok és a pulzusgyorsító zenék alapvető kellékei a hatásos trailernek, de kíváncsiak voltunk, hogy csinálják ezt a profik. Madarász Istivel az áprilisban érkező Hurok című szerelmes-időkavarós történet forgatókönyvíró-rendezőjével és Varsics Péter trailervágóval beszélgettünk.

 “Szerintünk ez egy szakma, mások szerint nem szakma” – így a válasz, amikor az első kérdésem úgy hangzik, hogy ezek szerint az előzetesek vágása elkülönül a “sima” vágói munkától. Nagy az egyetértés, mivel Madarász Isti is dolgozott ilyen munkakörben. Akinek a rendező neve ismerősen cseng, a Hacktion és a Barátok közt sorozatokból vagy a nagy sikerű Rejtő adaptáció, a Fekete Múmia átka című film stáblistájáról emlékezhet rá.  Most első nagyjátékfilmje, az április 14-én érkező Hurok utómunkálatai közepette szakított időt az NLCafé olvasóira.

 “Jó esetben a trailer gyártásának a költségei bele vannak kalkulálva a produkció költségvetésébe, de a magyar filmek esetében sokszor akarnak ezen spórolni, hiszen – legalábbis a producerek szerint – az a legegyszerűbb megoldás, ha a rendező és a vágó összerakja együtt a trailert is” – magyarázza Isti, akitől megtudtuk, a Hurok esetében külön figyelmet fordítottak az előzetes elkészítésére is. “A Hurok első teaserét még én vágtam, de aztán nagyon örültem, hogy Péterhez került ez a feladat, és nem nekem kellett vele foglalkoznom. Nagyon boldog is voltam, amikor láttam az ő trailerének az első verzióját, jó volt nézni, ahogy valaki más nyúlt hozzá az anyagokhoz, olyasvalaki, aki képes volt külső szemmel nézni a munkánkat.”

Anger Zsolt és Száraz Dénes a Hurok forgatásán (Fotó: Fórum Hungary)
Anger Zsolt és Száraz Dénes a Hurok forgatásán (Fotó: Fórum Hungary)

Pétertől megtudjuk, ez általában a szerencsésebb eset, mivel ha a film alkotói nyúlnak a kész anyaghoz, nem mindig tudják megtartani az ilyenkor szükséges két lépés távolságot.
“Gondolj bele, a rendező és a film vágója több mint egy évig foglalkoznak a filmmel, nekik minden képkocka mást jelent, olyan jelentéstöbbletet hordoz számukra, ami számukra értelmezhető, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a nézőknek is átjön” – tette hozzá Péter. “A nézőknek egy mosoly csak egy mosoly, de az alkotók számára benne van minden, ami az adott szereplőhöz, az adott jelenethez kapcsolódik.”

“Sokszor ráadásul a film készítői leragadnak ott, hogy ez művészet, és csak kevesen látják be, hogy egy filmet el is kell adni, vagyis onnantól, hogy a mozikba kerül, egy termékké kell hogy váljon” – magyarázza Isti.

A filmelőzetest “visszafelé főzik

“Egy nagyjából két perces előzetesnek kell, hogy legyen egy olyan íve, ami mesél a filmről, de nem mond el túl sokat – avat be a kulisszatitkokba Péter. – Ezeket a mondatokat, ezeket a pillanatokat kell először megtalálni a filmben. Én ezt általában úgy csinálom, hogy végignézem a kész filmet, ami alapján lesz egy első benyomásom arról, hogy miről szól a film, és milyen a hangulata. Ezután végignézem, hogy mik a film legfőbb erősségei, mik az erényei, amit a trailer javára fordíthatok.  Ez lehet egy látványosabb történés, vagy erősebb színészi alakítás, jellegzetes mondatok, akciók, zene vagy maga a látvány. Ha ez megvan, általában beindul bennem egy folyamat, aminek a végére a kétórás sztorit két percbe tudom sűríteni. Ehhez teljesen meg kell szűrni a filmet, ki kell belőle válogatnom, hogy mi az ami tényleg lényeges, ami a nézők számára fontos lehet. Kicsit olyan ez, mintha visszafelé főznénk. Képzeljük el a kész filmet úgy, mint egy tortát: ezt a tortát bontjuk az összetevőire. Ehhez kell megtalálnom az alkotóelemeket, esetleg újakat hozzáadnom illetve elvennem, és összefűznöm. Általában a film első felét veszem alapul, és azon gondolkodom, hogy mi az, ami a film első felében fontos a sztoriból, ezt próbálom meg átadni a nézőknek. Persze ez akár félrevezető is lehet – a lényeg, hogy a néző azt gondolja, tudja, hogy miről szól a film, de közben mégsem tudja – ráadásul mindezt úgy, hogy hűnek kell maradni a film történetéhez, stílusához.”

Nagyon kényes folyamatról van szó, hiszen nem szabad lelőni a poént a nézők előtt, ugyanakkor – főleg Hollywoodban – szem előtt kell tartani a marketinges csapat igényeit is.

“Óvatosan kell bánni a dologgal, mert ez nem egy egyszerű alkotási folyamat, mivel itt újraalkotjuk a kész művet – magyarázta Péter. – Nagyképűen hangzik, de egy trailert összevágni olyan, mintha újrarendezhetnénk a filmet. Önmagában meg kell állnia, ugyanakkor nem szabad, hogy meghazudtolja a kész alkotást, de nem is árulhat el róla túl sokat. Ezt a törékeny egyensúlyt nem szabad felborítani.”

“A tavalyi Terminátor-film trailere például lelőtte a film poénját – hoz példát Isti. – Ha egy ilyen elemet be kell rakni az előzetesbe, akkor a marketingesek vagy nem végzik jól a dolgukat, vagy egyszerűen az van, hogy nem pörgött fel rendesen a film körüli hype, ezért így kell becsábítani a nézőket a mozikba.”

Pétertől megtudom, hogy a filmelőzetesnek ugyanolyan, klasszikus szerkezete van, mint egy teljes filmnek: az elején rövid intro után a felvezetésben a néző megismeri a főbb szereplőket, a második “felvonásban” kibomlik a konfliktus, vagyis hogy mi a filmben a központi probléma, illetve mi erre a megoldás.

“Az utolsó szakasz egyfajta best of válogatás a film legjobb pillanataiból – teszi hozzá Péter. – De emellett szükség van olyan elemekre, mint a kontextuson kívül is jól működő képek (a Hurok előzeteséből ilyenek a drónos városképek vagy például a pisztoly felhúzása), azok a mondatok, amelyek érdekesen hangzanak – nem feltétlenül a film kulcsmondatai, de felkeltik a néző figyelmét. Ha ezek megvannak, újra végignézem mindet, és még egyszer megszűröm, hogy mi az, ami a legjobb ezek közül.”

A trailer stílusa függ a vágó munkamódszerétől is, Péter azzal kezdi a munkát, hogy létrehozza az előzetes zenei struktúráját. A fenti példával élve ez a “tortalap”, ami a kész mű vázát adja. A struktúra meghatározza a trailer ívét, hosszát és azt, hogy milyen jellegű jelenetekkel lehet kitölteni a rendelkezésre álló időt.

“A munka kezdetén megbeszéltük, hogy a Hurok előzetese két perc lesz, Péter átküldött nyolc ilyen két perces zenei struktúrát és bár még egyetlen képkockát sem láttam az egészből, a zenék alapján könnyen ki tudtam választani, hogy milyen legyen a hangulat” – mondta Isti.
Aki azt hinné, hogy az előzetes hangulatát a filmben elhangzó zenék határozzák meg, nagyot téved. Mint Istitől és Pétertől megtudtam, ez egy elég gyakori hiba, amikor csak a filmzenét használják az előzeteshez.

“Persze, amikor a film erősségeit keresem, abban benne lehet a zene is, ha ismert zenéket használnak, illetve lehet egy kiinduló pont a munkához – mondta a trailervágó szakember. – De általában kell valamilyen külső zene is. Ez a válogatás a teljes munkaidőnek akár a felét is elviheti, arról nem beszélve, hogy a nézők sokszor azt gondolják, a zene egy adott dolog, de azt is szerkeszteni és vágni kell, hogy tökéletesen illeszkedjen az előzeteshez. Az sajnos nagyon ritka, hogy a zene úgy van kész két percben, ahogy nekünk szükségünk van rá. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen az, amikor a film zenéje egyáltalán nem alkalmas az előzeteshez,  vagy nincs arra keret, hogy másikat vegyünk.”

Előfordul az is, hogy az előzeteshez egy korábban már jól bevált zenét használnak fel, ilyen például a Rekviem egy álomért című filmből ismert Lux Aeterna, ami több előzetesben is elhangzott már.

“Az például egy olyan zene, ami nagyon alkalmas egy trailerhez – mondta Isti. – De persze nem jó, ha már agyonhallgatták az emberek.”

Mostoha trailersors

Isti hozzáteszi, hogy Magyarországon sokszor az a baj, hogy egyáltalán nem szánnak erőforrásokat az előzetes elkészítésére.

“A trailert szinte mindig egyfajta szükséges rosszként tüntetik fel – tette hozzá a filmes. – Nem ritka, hogy a film bemutatója előtti hetekben kezdenek el kapkodni, mert akkor jönnek rá, hogy kész a film, de előzetes még nem készült, viszont a költségvetésben sincs már neki hely. De még ha van is, a logisztika miatt sokszor sokkal később vonják csak be a trailer készítőjét a munkafolyamatba, mint szükséges lenne. Sokat javulna a helyzet, ha a producerek már előre úgy terveznének, hogy időben és pénzben is számolnának a trailerrel.”

A rendező azt is elmondta, Magyarországon ritkaságszámba megy, hogy egy filmhez teljes marketingstratégiát dolgoz ki a gyártó vagy a forgalmazó cég.

“A legtöbb magyar filmnél a bemutató előtt 7-10 nappal kidobják az előzetest és ennyi – mondta Isti. – Nekünk nagy szerencsénk volt a forgalmazónkkal, mert van egy olyan stratégiánk, ami a legtöbb magyar produkciónál hiányzik: mi már decemberben kihoztuk a teasert, nemrég kijött a teljes előzetes és a bemutatóig még van pár ütőkártyánk. Magyarországon még csak mostanában ismerik fel, hogy egy filmet eseménnyé kell tenni – persze, amelyiknél lehetséges –, hogy a nézők már tűkön üljenek, hogy mikor mehetnek el a moziba megnézni. Ehhez annyi kell, hogy csak egy kicsivel nyújtson többet az alkotás egy sima filmnél. Az amerikai filmeknél sokszor az is elég, ha egy-egy képkockát kidobnak a netre, és megőrülnek tőle a rajongók. A magyar filmekben viszont nagyon sok közelit használnak, ami semmit sem mond a nézőknek kontextus nélkül. Hollywoodban ehhez képest megtehetik azt is, hogy a stúdió akár 4-5 cégnek is kiadja az előzetest gyártásra, és csak a legjobban sikerült változatot használják fel. A Mission Impossible 5 jó példa ilyen szempontból: legalább ötféle előzetest csináltak, amik teljesen eltérő hangulatúak, van ami az akcióra koncentrál, van olyan, ami arra, hogy mennyire szexi vagy romantikus a film története és ezeket mind-mind más célcsoportnak adják el, pedig ugyanabból a filmből készültek.”

A rendező azt is elmondta, hogy az interneten sok régi film újravágott előzetesét is megtalálhatjuk, például a Ragyogásból is van vagy nyolc verzió, amelyben romantikus filmnek vagy családi drámának állítják be a thrillert: ez sokszor csak annyit jelent, hogy lecserélik a narrációt és a zenét és máris teljesen más hangulata lesz tőle az egésznek.

“De visszatérve a stratégiára: a Csillagok háborúja nyolcadik részét még csak most kezdték el forgatni, a film csak két év múlva lesz kész, de az első forgatási napon készült anyagból kivettek két snittet, alávágták a zenét, kitették a netre, és máris tűkön ül mindenki, pedig még csak most mutatták be a VII. epizódot – tette hozzá Madarász Isti. – Nem kell ehhez sok minden, csak egy picit előre kell gondolkodni.”

További cikkek filmelőzetesekről az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése