A te nevedet is elviszi a NASA a Nap felszínére!

A NASA 2018 nyarán indítja majd útnak a Parker Solar Probe űrszondát, amelynek célja, hogy a Nap atmoszféráján átrepülve adatokat gyűjtsön az égitestről.

„Az űrszonda egy olyan régióba jut majd el, amelyet az emberiség még nem vizsgált meg közelebbről – mondta Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos küldetéseket felügyelő osztályának igazgatóhelyettese. – Ez a küldetés olyan kérdésekre ad majd választ, amelyeket több mint hat évtizede tettek fel a tudósok.”

Ha nincs a NASA, ma nincs láthatatlan fogszabályzó sem

A Nap működése alapvetően befolyásolja a körülötte keringő bolygókét is, a csillag vizsgálata ezért létfontosságú lehet a Föld szempontjából. Az autó méretű Parker űrszonda körülbelül 6,5 millió kilométerre közelíti majd meg a Nap felszínét. Ez kozmikus léptékkel nézve rendkívüli közelséget jelent. Az elsődleges cél, hogy felmérjék, hogyan tör a felszínre a Napból az energia, különös tekintettel a hőenergiára, emellett pedig azt vizsgálják majd a szonda adatai segítségével, hogy a napszél hogyan gyorsítja fel a világűrbe kilökődő részecskéket. Az űrjármű szenzorai emellett a mágneses mezőket és a Napból kitörő plazmát is megvizsgálják majd.

Így néz ki egy napkitörés (Fotó: NASA)

Ahhoz, hogy a szerkezet kibírja a több mint 1300 Celsius-fokos hőséget, speciális védelemre lesz szüksége. Ezt egy közel 12 centiméter vastag szénszálas műanyag hőpajzs teszi majd lehetővé. Az űrszonda elképesztő sebességet fog elérni: óránként több mint 692 000 kilométert tesz majd meg. Ekkora sebességgel a Tokió és Washington D.C. közti távot kevesebb mint egy perc alatt lehetne megtenni.

Élő legendáról kapta a nevét

A Parker űrszondát a NASA történetében először, rendhagyó módon egy élő emberről, a most 90 éves Eugene Parker asztrofizikusról nevezték el. A University of Chicago csillagászati tanszékének professzora az ötvenes években vázolta fel elméletét arról, hogy a Nap miként adja le az energiát. Parker már akkor megalkotott egy teóriát, amely megmagyarázta, hogy a Nap atmoszférája hogyan lehet forróbb az égitest felszínénél. A tudós személyesen is meglátogatta a nevét viselő űrszondát.

Eugene Parker professzor (középen) és a nevét viselő Parker Solar Probe (Fotó: NASA/Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory)

Az űrkutatási hivatal a hasonló tudományos küldetések rajongói számára most is lehetővé teszi, hogy a nevük a szonda fedélzetén eljusson a világűrbe. Április 27-ig lehet jelentkezni a virtuális utasok közé a NASA weboldalán. A jelentkezők az űrlap kitöltését követően letölthetik digitális „beszállókártyájukat” is a weboldalról.