Szabadidő

Egy nőstény zsiráf diktálta a divatot a forradalom előtti Franciaországban

A kis Flaubert odáig volt érte, Balzac egy novellájában emlékezett meg róla, érkezése pedig évekig tartó divatőrületet váltott ki Párizsban.

Az első francia zsiráf diplomáciai ajándékként érkezett a marseille-i kikötőbe 1826. október 23-án. A csodás állat megjelenése igen nagy szenzációt okozott, hisz ilyesmit akkor láttak legutoljára Európában, amikor Lorenzo de’ Medici kapott egyet az egyiptomi szultántól 1487-ben, jó három évszázaddal korábban, így azóta számos generáció nőtt fel egy tökéletesen zsiráftalan kontinensen, ami igen lehangoló. A legújabb (egyébként nőstény) példányt Mohamed Ali, Egyiptom kormányzója küldte X. Károly francia királynak (vagyis küldött még egyet-egyet az angol IV. Györgynek, illetve II. Ferenc osztrák császárnak és magyar királynak, de azok nem lettek olyan híresek), hogy ezzel a gáláns és egzotikus ajándékkal ösztönözze az uralkodót arra, hogy az lehetőleg ne támogassa a görögök függetlenségi háborúját.

A zsiráf és kísérete Jacques Raymond Brascassat korabeli festményén

Az alig egyéves, ám máris ilyen komoly diplomáciai feladattal megbízott szavannai párosujjú patás még áttelelt Marseille-ben, majd megindult a francia főváros felé, természetesen méltóságához illő fényes kíséret élén, amely néhány tehénből, két szudáni állatgondozóból és egy Étienne Geoffroy Saint-Hilaire nevű francia természettudósból állt – meg azokból a francia polgárokból és alattvalókból, akik menet közben csapódtak hozzájuk. A zsiráfot egy győztes hadvezérnek kijáró lelkesedéssel és tisztelettel fogadták már az úton is, Lyonban például 30.000-en vonultak ki megcsodálni a le bel animal du roi-t, azaz a király gyönyörű állatát, ami végül 41 nap alatt tette meg a Marseille–Párizs távot. Az igazi őrület persze csak a fővárosban kezdődött.

A többnyire csak Belle Africaine-nak hívott állat előbb kegyesen rózsaszirmot fogyasztott a király kezéből, majd ünnepélyesen elfoglalta helyét a Jardin des Plantesban, Franciaország legnagyobb botanikus kertjében, ahol olyan tumultuózus jelenetek főszereplője lett, amilyenek legutoljára talán a Bastille ostroma alatt játszódtak le Párizsban. A zsiráfot az első fél év alatt körülbelül 600.000-en tekintették meg, többek közt a 19. század egyik legnagyobb francia írója, az akkor még csupán 6 év körüli Gustave Flaubert, vagy a még befutás előtt álló Balzac, aki egy szatirikus novellájában is megemlékezett a nevezetes állatról.

A zsiráf és gondozója Nicolas Huet festményén (1827)

De az emberek nem elégedtek meg azzal, hogy csak bámulják az Afrikai Szépséget: hamarosan valóságos zsiráfmániában lángolt az egész ország (vagy legalábbis Párizs), és a la mode à la girafe lett az új sikk. Az újságírók és egyéb literátus emberek gyakorlatilag napi rendszerességgel gyártották a zsiráfos cikkeket, híreket, pamfleteket, humoros vagy rajongó írásokat, a nők két kis szarvba csavarva hordták a hajukat, illetve pöttyös, zsiráfsárga ruhában jártak, és ellepték a  piacot  a zsiráfos, zsiráfszerű, zsiráfalakú vagy zsiráfot idéző szobadíszek, festmények, tapéták, porcelánok,  ajándéktárgyak, textilek, játékok, ékszerek, kiegészítők és egyebek; ugyan a 18. században már kétszer is lezajlott valami hasonló a divat fővárosában (előbb az orrszarvúmánia, majd a zebramánia), ilyen vad hullámokat azok a hóbortok sem vetettek.

A nők körében hódított a zsiráfruha és -frizura

Pár év múlva aztán, ahogy az a divatokkal lenni szokott, lassan lecsillapodott a zsiráfőrület, majd teljesen el is halt. 1830-ban kitört a júliusi forradalom, X. Károlyt lemondatták, fia, Lajos Antal pedig nagyjából 20 percig ült a trónon, és a tömegeket már jobban lekötötték a történelem szökőárjai, mint az előkelő afrikai vendég. A zsiráfot (amire egy húsz évvel ezelőtti könyv és egy 2012-es rajzfilm miatt ma Zarafaként is szokás hivatkozni) gyakorlatilag teljesen ejtették, bár ez őt magát vélhetően nem különösebben foglalkoztatta, és még 15 teljes évig élt a Jardin des Plantesban, csendes, zavartalan nyugalomban. Delacroix, a júliusi forradalom legismertebb megörökítője azt írta róla, hogy olyan tökéletes ismeretlenségben halt meg, mint amilyen pompás volt a belépője ebbe a világba. Kitömött tetemét ma a La Rochelle-i Természettudományi Múzeumban lehet megtekinteni.      

Zarafa a La Rochelle-i Természettudományi Múzeumban

A zsiráf búcsúversben búcsúzik szülfődjétől

A zsiráf érkezése Párizsba

Zsiráfos kerámiatál

Zsiráfos legyező

Zsiráfos kárpit

Zsiráfos teáskancsó

képek: Wikimedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése