Ha egy cég márkaneve átkerül a köznyelvbe, az biztos jele annak, hogy valamit jól csinál. Ma már teljesen hétköznapi szleng a „Netflix & Chill”, ami rövid úton a filmnézéssel egybekötött randi szinonimájává vált – angol nyelvterületen. Magyar megfelelő azonban még nincs rá, hiszen a filmeket és sorozatokat a nappalinkba (vagy akár az okostelefonunkra) elhozó Netflixnek eddig nem volt magyar felülete, felirat és szinkron pedig csak elvétve akadt a műsorokhoz.
A hangsúly az eddigen van, 2019. október 4-én, 0 óra 01 perckor ugyanis elérhetővé vált a magyar nyelvű weboldal, ezzel együtt pedig a szolgáltató gigantikus kínálatának egy része is mostantól elérhető lesz magyar szinkronnal, illetve felirattal. A nagy esemény kapcsán Székely Dorottyával, a Netflix európai, közel-keleti és afrikai marketingért felelős vezetőjével és Henning Dorstewitz-cel, a német nyelvterület, valamint Közép-Kelet Európa kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Henning Dorstweitz és Székely Dorottya felügyelték a magyar nyelvű Netflix indulását (Fotó: Netflix)
„Kilenc hónapja dolgozom a Netflixnél, elsősorban a tartalmi marketinggel foglalkozom, de például olyan apróságokkal is, amik a különféle régiókra jellemzők: például, hol népszerűek a dokumentumfilmek, hol néznek inkább szinkronos, hol inkább feliratos tartalmakat, de a saját tartalmaink esetében a címek kitalálásának folyamatában is részt veszek” – mondta Székely Dorottya.
Bár sokak számára meglepő lehet, a Netflix már 1997-ben elindult, igaz, akkor még DVD-lemezek értékesítésével és kölcsönzésével foglalkoztak. 2010-ben indult el a streaming szolgáltatásuk, amely az első, komolyan vehető, globális szolgáltatássá nőtt (a valódi elsőség a Hulu nevű szolgáltatóé, amely 2007-ben kezdte a streaminget, de ők a mai napig is főleg az Egyesült Államokban működnek).
Csak 5 országban nincs Netflix
A streaming szolgáltatás már egy ideje hazánkban is elérhető volt, eddig azonban csak angol nyelvű weboldallal és főleg angol nyelvű tartalmakkal találkozhattak a felhasználók (illetve természetesen más idegen nyelvű filmekkel is, amelyekhez viszont csak angol feliratot lehetett igénybe venni). Az október 4-i indulással azonban már kijelenthető, hogy a Netflix 190 országban és 32 nyelven elérhető.
„Henninggel Amszterdamban dolgozunk, ott a cég európai központja, ahol ki van írva, hogy 32 nyelven beszélünk az irodában, nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ebbe már a magyar is beletartozik” – tette hozzá Székely Dorottya.
A szakember elárulta, hogy a szolgáltatás magyar nyelvű elindításával egyetemben hatalmas mennyiségű tartalom is elérhetővé válik a szinkront vagy magyar feliratot kereső felhasználók számára. Egyelőre csak bizonyos műsorokat lehet így megnézni: a Netflix nem saját tartalmainak jelentős részéhez mától elérhető a magyar felirat, míg a szinkronizálásnál épp a saját gyártású filmek és sorozatok közül kerülnek ki a szinkronizált változatok.
A Netflix weboldalát naponta több mint 450 millió változatban hozzák létre (Fotó: Getty Images)
„A magyar piaccal kapcsolatban sok eszmecserénk volt házon belül, hogy eldőljön, inkább »szinkronos« vagy inkább »feliratos« ország vagyunk-e – magyarázta a szakember. – Sok emberrel beszéltünk, teszteltünk, végül az jött ki, hogy inkább a szinkron felé hajlanak a magyar nézők.”
Székely Dorottya elárulta, hogy a szinkron esetében a már említett saját gyártású tartalmak csaknem fele lesz elérhető magyar szinkronnal október 4-től. Természetesen ez idővel bővül majd, azonban így is „egy kisebb falunyi ember dolgozott a magyar Netflix indulásán”.
Jöhetnek a magyar filmek a Netflixre!
A magyar nyelvű szolgáltatás azonban nem merül ki a magyarul is elérhető weboldalban és a szinkronizált vagy feliratozott tartalmakban. A cég ugyanis a sokak által hiányolt magyar tartalmakat is be fogja vezetni a kínálatába. Egyelőre ezt még nem fogják megtalálni az érdeklődők, november közepe felé azonban már elkezdenek feltűnni a magyar alkotások is a Netflix felületén.
„Most az a célunk, hogy év végéig 50 magyar filmet el tudjunk hozni a felhasználóknak – mondta Székely Dorottya. – Az már biztos, hogy látható lesz majd nálunk az Oscar-díjas Saul fia és a Ruben Brandt, a gyűjtő, de lesznek független filmek is, mint az Állampolgár vagy a Virágvölgy. Természetesen a magyar kasszasikerek, közönségkedvencek sem maradhatnak ki, így érkezik majd például a Csak szex és más semmi, a Kojot és a Kaméleon is.”
Ráadásul a magyar filmek között lesznek olyanok is, amelyeket nemcsak a hazai közönség láthat, de a nemzetközi felhasználók is. A Ruben Brandt, a gyűjtő például köztük lesz, mivel a többek között az idei Magyar Filmdíj animációs kategóriáját megnyerő alkotás nagyon népszerűnek bizonyult a külföldi fesztiválok közönségénél is. Emellett például Topolánszky Tamás tavaly bemutatott Curtiz című, a többek között a Casablancát is rendező Kertész Mihály (Michael Curtiz) életét bemutató dráma is eljut majd a külföldi közönséghez.
„Ami még különlegesség Magyarország esetében, hogy egy ideje már itt is forgatunk saját gyártású produkciókat, például a The Witcher, a The Spy és az Alienist című sorozatokat, illetve a Robert Pattinson és Timothée Chalamet főszereplésével készült The King című filmet is” – tette hozzá Székely Dorottya.
Tizenhárom millió évnyi sorozatot nézünk
A cégnek jelenleg 151 millió előfizetője van világszerte, a nézők száma azonban ennek a háromszorosa: 450 millió nézővel számolnak – hiszen egy előfizetést egy egész család is használhat – akik évente elképesztő, 115 milliárd (!) órát töltenek a képernyők előtt. Ez átszámítva több mint 13 millió évet jelent – évente.
Legalább ennyire érdekes, hogy, a szolgáltatást hányféle módon használják a nézők: ha azt mondjuk, hogy globálisan a nézők 67 százaléka tévéképernyőn, 19 százalék okostelefonon és táblagépen, 14 százalék pedig asztali gépen vagy laptopon nézi a tartalmakat, még nem mondtunk különösebben meglepő dolgot. Az már érdekesebb, hogy a Netflix 1600 különféle készüléken érhető el az okostévéktől a videójáték-konzolokig.
Piaca válogatja, hogy milyen képernyőn fogyasztjuk a tartalmakat (Fotó: Getty Images)
„Országokra lebontva egészen eltérő képet mutatnak ezek a statisztikák – mondta Székely Dorottya. – Például Indiában a telefon a legfőbb tartalomfogyasztási eszköz, így ott ez a szegmens a legerősebb, míg Dél-Afrikában inkább a tévét preferálják a felhasználók. Van jó néhány együttműködésünk mobil- és kábelszolgáltatókkal, tévétársaságokkal, így onnan is rengeteg információnk van a nézői szokásokról. Ettől függetlenül azonban mi úgy gondoljuk, mindenki döntse el maga, hogyan és mikor szereti nézni a tartalmainkat.”
A Netflix weboldalának 450 millió változata van
Az online szolgáltatásoknál már megszokhattuk, hogy a felhasználók saját ízlése, felhasználói szokásaik alapján ajánlanak a figyelmükbe tartalmakat. A Netflixnél ezt csúcsra járatták, a nyitóoldalt ugyanis naponta több mint 450 millió változatban hozza létre a háttérben dolgozó algoritmus. Ez azt jelenti, hogy egy család összes tagja másféle kínálatot fog látni, korábbi preferenciáinak megfelelően.
„Erre szoktuk azt mondani, hogy az én Netflixem nem a te Netflixed – magyarázta Székely Dorottya. – A csapatunkban dolgoznak olyan kollégák, akiknek az a feladata, hogy a tartalmakat megtekintsék és különféle címkékkel lássák el azokat, a rendszer pedig ezek alapján tágabb kategóriákba, úgynevezett ízlésközösségekbe sorolja a filmeket, sorozatokat. Ezeknek általában valamilyen viccesebb nevet adunk: például az 561-es sorszámú ilyen „cluster” a „drámai diszfunkció”, ide olyan címek tartoznak, mint a Breaking Bad, a Shameless vagy a Mindhunter. De említhetném a 403-as számút is, amely a „fiatal felnőttek szembenéznek a sötétebb oldalukkal” nevet kapta, ide olyanok kerülnek, mint például az Orange is the New Black vagy a Gossip Girl.”
Mivel az egyes tartalmakhoz több címke is tartozik, ezek más-más kategóriákban is feltűnhetnek. Akadnak időnként meglepetések is, például a David Attenborough nevével fémjelzett Our Planet című netflixes sorozat adott esetben megjelenhet a sorozatgyilkosokról szóló dokumentumfilmek között is, ha utóbbi műfaj rajongóinál átfedést látnak a természetfilmes tartalmakkal.
„Amikor egy felhasználó regisztrál, még semmit sem tudunk róla, ilyenkor megkérjük, hogy válasszon ki néhány őt érdeklő tartalmat – mondta Székely Dorottya. – Ez lesz a kiindulópontunk, ami segít abban, hogy vonatkozó tartalmakat tudjunk ajánlani.”
„Érdekes megfigyelni a nézői szokások változását is – tette hozzá Henning Dorstewitz. – Mindannyiunknak vannak különböző korszakai, lehet, hogy eleinte egy bizonyos kategóriába tartozol, idővel azonban át fogsz kerülni egy másikba, ahogy más és más tartalmakat kezdesz nézni.”
Látványos görbén mutatják be a nézettségi adatok alakulását is: bár ösztönösen arra gondolna az ember, hogy a friss tartalmak iránt eleinte megugró érdeklődés idővel lanyhul, a netflixesek statisztikái szerint ennek épp az ellenkezője igaz. Rendkívül népszerű saját sorozatuk, a Stranger Things harmadik évadának július 4-i bemutatója után 5 nappal már több mint 18 millióan végig is nézték a teljes sorozatot. A nézettségi adatok növekedése azonban nem áll meg, hanem, bár kevésbé meredeken, de továbbra is felfelé ível, ahogy új és új „ízlésközösségek” fedezik fel maguknak az epizódokat.
David Harbour, a Stranger Things sztárja is a streaming-szolgáltatónak köszönheti a sikert (Fotó: Getty Images)
Fél másodperce van egy sorozatnak
A gigantikus tartalomtárban nem nehéz elveszni, itt jutnak fontos szerephez azok a képek és grafikák, amelyek az egyes sorozatokhoz, filmekhez készülnek. Az oldalon sorjázó dobozokba kerülő fotók jelentik az elsődleges útvonalat az újabb tartalmakhoz: a Netflix saját statisztikája szerint az új néznivalók 74 százalékát így fedezik fel.
„Mindössze fél másodperc alatt dől el, hogy a felhasználó rákattint-e a képre, így ezekre a dobozokra elképesztő nyomás helyeződik – magyarázta Székely Dorottya. – Nagyon fontos, hogy ezeknek a képeknek nem szabad félrevezetőnek lenniük, nem lehet »clickbait«, mert akkor a nézők csalódni fognak. Ehelyett minden műsorhoz rengetegféle kreatívot gyártunk, aszerint, hogy milyen kategóriákban jelenhet meg. Például ugyanahhoz a sorozathoz, műfajtól függetlenül készül olyan képanyag, ami mondjuk a drámák rajongóinál tarthat számot az érdeklődésre, de olyan is, ami a romantikát vagy épp az önfejlesztést kedvelőket ragadhatja meg.”
A cég komoly adatelemzést is folytat a grafikai elemekkel és más kreatívokkal kapcsolatban és bár vannak olyanok, amelyek kevésbé „sikeresek”, a Netflixnél nincs „rossz válasz” ezen a téren. A sokféleséget talán az az adat mutatja a legjobban, amely szerint minden egyes saját gyártású filmhez vagy sorozathoz több mint 2500 különféle grafikai elemet gyártanak le, ezeket pedig a már említett 32 nyelven „lokalizálják” is.
„A Narcos című sorozatunkhoz is rengeteg ilyen kreatívot készítettünk és ebből kiderült, hogy míg a legnépszerűbb változatra több mint 30 százalék kattintott, addig a legkevésbé népszerűre csupán 0,47 százalék – mondta Székely Dorottya. – Ez azonban még mindig rengeteg, hiszen 151 millió felhasználó 0,47 százaléka így is több mint hétmillió embert jelent.”
A cég Los Gatos-i technológiai központjában eközben gőzerővel dolgoznak az elemzők és fejlesztők, hogy a felhasználói élményt folyamatosan csiszolják. Mindent tesztelnek, a már említett grafikáktól a címeken át egészen odáig, hogy valódi előzetest vagy az adott alkotásból kiemelt jelenetet látnak-e a felhasználók, ha kiválasztják valamelyik képet a kezdőoldalukon. Bizonyos tartalmakhoz többféle előzetest is készítenek, de akad olyan is, amikor egy-egy jól kiválasztott jelenettel hatékonyabban „el lehet adni” az adott filmet vagy sorozatot.
Pornó nem lesz, innováció annál inkább
A Netflix, globális cégként olyan országokban is jelen van, ahol bizonyos tartalmakra érzékenyebben reagálhatnak a felhasználók – vagy épp az adott országok kormányai. Bár a politizálástól határozottan elzárkóznak, a cég képviselői annyit elárultak, hogy bizonyos esetekben kénytelenek igazodni az adott ország törvényeihez.
„Nagy-Britanniában például a szabályozás tiltja, hogy olyan kreatív jelenjen meg, amin valakire fegyvert fognak – magyarázta Székely Dorottya. – A fegyver önmagában nem probléma, de nem foghatják rá egy másik emberre.”
„Az érzékeny tartalmakat eseti alapon vizsgáljuk meg – tette hozzá Henning Dorstewitz. – Elképzelhető, hogy korhatár-korlátozást kell rátennünk, ilyenkor a felhasználó egy PIN-kóddal nézheti meg. Ez általában elég a helyi kormányoknak, de előfordult már olyan, hogy bírósági ítéletet hoztak, aminek természetesen eleget tettünk. Persze ez nem gyakori, de volt már rá példa.”
„Itt kell megemlítenem a Szaúd-Arábiában dolgozó csapatunkat, ők fantasztikus munkát végeznek ezen a téren – folytatta Székely. – A lényeg az, hogy figyelmesnek kell lennünk más kultúrákkal szemben.”
Will Smith és Ted Sarandos a Bright című Netflix-mozi bemutatóján (Fotó: Getty Images)
Mivel alapvetően digitális cégről van szó, az innováció is hatalmas szerephez jut, ezzel már találkozhattak azok, akik tavaly év végén megnézték a Black Mirror antológiasorozat különleges, Bandersnatch című interaktív epizódját, amelyben a nézők a történet bizonyos pontjain eldönthették, hogy milyen irányba folytatódjon a sztori. A kísérlet sikeres volt, így további interaktív filmek és tartalmak is érkeznek majd a platformra.
„Az én egyik kedvenc példám a Love, Death & Robots, ahol az epizódok sorrendjét a felhasználói szokások alapján alakította ki a rendszer – folytatta Székely Dorottya. – De említhetném a The Irishman című filmünket is, amelyben Martin Scorsese egy speciális új »fiatalító« digitális effekthez előkészített kamerát használt. Ennek köszönhetően Robert De Nirónak nem kellett mindenféle maszkot viselnie, csupán néhány pöttyöt helyeztek el az arcán és így digitálisan meg lehetett fiatalítani, hogy az általa játszott karakter életének különböző időszakait bemutathassák.”
Adná magát a kérdés, hogy ha a Netflix ilyen sok embert elér világszerte, emellett pedig a korhatár-korlátozás is megoldható a platformon, akkor várható-e a felnőtt tartalmak megjelenése a szolgáltatónál. Henning Dorstewitz erre egészen határozott választ adott.
„Egyértelműen nem – mondta a szakember. – Bár hatalmas piac, illetve a Netflix tartalmai között is akadnak olyanok, amelyek idősebb korosztálynak szólnak, a márka arculatával ez nem lenne összeegyeztethető, így a felnőtt tartalmakról lemondunk.”
A magyar nyelvű felület, a szinkron és a feliratok megjelenésével a hazai piac alighanem komoly bővülés előtt áll, nem beszélve a magyar filmek és sorozatok megjelenéséről.
