Interjú a Mese a barátságról című film rendezőjével

Két pár, akik régóta ismerik egymást, és rendszeresen összejárnak. A négyesfogatból Léa a legcsendesebb, legszerényebb figura, aki egy áruházi ruhaüzlet eladójaként dolgozik, és a saját legjobb barátai sem nézik ki belőle, hogy képes ennél többre. Amikor bejelenti, hogy könyvet ír, majdhogynem körberöhögik. Az első hidegzuhany azután éri őket, amikor a nőre felfigyel egy sikeres író, a második akkor, amikor kiadót talál a könyvéhez, a harmadik pedig akkor, amikor a könyvből nemzetközi bestseller válik. A két barát, Francis és Karine egyszerűen nem hiszi el, amit lát, míg Léa pasija, Marc kisebbrendűségi komplexussal kezd küzdeni a kapcsolatban. Korábban ő volt kettejük között a sikeresebb, ő keresett több pénzt, és amikor hirtelen megváltoznak az erőviszonyok, azt nem nagyon tudja kezelni.

Jelenetfotó a Mese a barátságról című filmből (fotó: Cirko Film)

Francis és Karine pedig úgy gondolja, hogyha a szürke kis Léa-nak is ment, akkor bennük is ott rejlik valahol egy elismert művész, csak valahogy ki kell hozniuk önmagukból. Karine is könyvet próbál írni, csak Léa-val ellentétben neki nincs mondanivalója a világról, pusztán csak azért ír, hogy megmutassa: bármikor felül tud kerekedni rajta. A barátok közti versengés és irigység lenyűgözően áll össze egy klasszikusan franciás, jó pohár vörösborok mellett nagyokat beszélgetős filmben, a Mese a barátságról-ban, amiben olyan kiváló színészek láthatók, mint az ezúttal teljesen új arcát mutató Vincent Cassel, valamint A némafilmesből ismert Bérénice Bejo. A szellemes, a barátságok dinamikáját izgalmasan bemutató film rendezőjével, Daniel Cohennel egy Zoom kerekasztal-beszélgetés formájában tehettem fel néhány kérdést.

A forgatókönyvet a közösségi média egyre nagyobb szerepe inspirálta?

A forgatókönyvet már öt éve írtam, és a közösségi média már akkor is jelen volt az életünkben, de talán nem ilyen mértékben. Karine karakterével már erre reagáltam: ő leginkább azáltal határozza meg magát, ahogyan a külvilág látja őt. A film elején még egy listát is ír arról, hogy miket ért el az életben: szép gyerekek, nagy ház, csodás férj… Mintha mindig is csak a külső elvárásoknak próbált volna megfelelni. Bármit csinál, minden azt szolgálja, hogy megkapja az emberek elismerését.

Ha egy művész filmet csinál a művészetről és a sikerről, felmerül a kérdés: mennyire önéletrajzi ihletésű?

A film számos önéletrajzi elemet tartalmaz. Tízéves korom óta rajzolok, megpróbálkoztam már a szobrászattal, írtam verseket és mindegyikben egész tűrhetően teljesítettem. Semmi extra, de rendben volt, amit csináltam. Amikor ezeket a karaktereket írtam, általuk egy kicsit magamat is kiröhögtem, mivel ők is hozzám hasonlóan hajszolták a sikert.

Vincent Cassel egy kicsinyes, szürke, irigy kisembert alakít a filmben, ami nem épp a megszokott szerepköre…

Vincent Cassellel egészen régi barátok vagyunk, és már régóta beszéltünk arról, hogy kéne egyszer egy közös filmet csinálnunk. Amikor elkészültem a Mese a barátságról forgatókönyvével, ragaszkodott, hogy küldjem el neki, hogy elolvashassa, pedig én mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy talál benne hozzáillő szerepet. Annyira tetszett neki a forgatókönyv, hogy el akarta játszani Marcot, vagyis valójában ő választott engem, és nem én választottam őt. A többi színész csak utána érkezett, és nagyon elégedett vagyok a szereposztással. Vincent a filmben a színészi érzékenysége olyan oldalát tudta megmutatni, ami csak ritkán kerül reflektorfénybe.

Jelenetkép a Mese a barátságról című filmből (Fotó: Cirko Film)

Az irigység a legrosszabbat képes kihozni az emberekből. Volt már olyan szinten irigy, ahogy azt a filmben láthattuk, netán vannak irigyei?

Mind a négy karakteremmel tudok azonosulni. Biztos előfordult már velem olyan, hogy akartam valamit, ami másnak megvan, de azt is megtapasztaltam már, hogy más meg azt szerette volna, ami nekem van meg. Ezek általános emberi érzések, ezért mindenki kötődni tud hozzájuk.

A Bérénice Bejo által játszott Léa a siker hatására sem változik meg különösebben, míg az ő sikerére éhes barátai valósággal kifordulnak önmagukból. Ezzel azt üzeni, hogy nem a siker változtat meg, hanem az irigység?

Igen, szerintem az irigység jobban megváltoztat a sikernél. Léa sikere után a saját teljesítményüket már mindig az övéhez mérik, a saját sikereikkel mindig az ő sikereit próbálják felülmúlni. Azt viszont nem állítanám, hogy Léa egyáltalán nem változik: rájön, hogy az emberek irigyek a sikereire, és megtanulja magát hatékonyabban megvédeni az emiatt belőlük kitörő agressziótól. Megkeményedik a siker hatására, még ha ez a változás nem is annyira látványos, mint a többieké.

A Mese a barátságról december 23-tól látható a mozik műsorán.