D. Tóth Kriszta: Paracsidom és matomato

Fotó: Lábady István

Hat és fél évvel fiatalabb öcsém szemantikai szárnypróbálkozásait már sokkal jobban dokumentálta a család. Tőle olyan klasszikusokat őrzünk, mint „irgumburgum”, ami hamburgert jelentett, illetve „pürgeri genye”, ami nem más, mint gesztenyepüré. Az ember tehát azt gondolná, hogy egy olyan huszonegyedik századi gyereknek, mint Lola, a technika változatos eszközeinek segítségével szinte minden lépését rögzítik valamilyen hang vagy/és képhordozóra. Az pedig, hogy hetente közzéteszem közös életünknek egy szeletét, egyenesen kötelezővé tenné számomra, hogy ha nem is digitális hangrögzítővel, de legalábbis egy klasszikus jegyzetfüzettel rohanjak a gyerek után, hátha mond vagy csinál valami említésre (megírásra) méltót. Csakhogy nekem így nem működik. Legfőképpen azért, mert bármennyire is a szívem csücske a Lolával az élet rovat, mi nem azért élünk, hogy aztán írjak róla. Hanem éppen fordítva. Élünk, aztán szerda éjszaka, amikor leülök a laptopom elé, vagy elő tudom rángatni az emlékeket az agyam zegzugaiból, vagy nem. Van, hogy befejezem és elküldöm a szerkesztőnek a darabot, majd aludni térek. Az álom és az ébrenlét között aztán eszembe jut egy poén, egy elszólás, egy eset, amelyet vétek volt kihagyni az a hetiből. De beleírni már nem lehet, mert a határidő, ugye…

Lola, erről már írtam, jó néhány hónapja szövegel. Megállás és gondolkodás nélkül. Mindenről és mindenkiről. Sok-sok kifejezést tanul egyszerre, van, hogy majd’ az egész mondat új neki. Egy hároméves gyerekagyban azonban az a csodás, hogy rögtön hallás után már használja is az új információkat. Mint egy szivacs, amely egyszerre szívja és löki ki magából ugyanazt a vizet. És ha egy szóra nem emlékszik, akkor gyárt helyette másikat. Ami majdnem olyan, mint az eredeti. De sokszor még jobb is. Több ilyen van, de a kedvencünk azért különleges, mert mind magyarul, mind pedig angolul nagyon mókásan rögzült a lányunk agyában. A paradicsomról (angolul: tomato) beszélek. A paradicsom Lola legnagyobb kedvence. A szó pedig mostanság a mi kedvencünk, apáé és anyáé. A paradicsom Lolánál nem paradicsom vagy tomato, kérem szépen, hanem „paracsidom” és „matomato”. Milyen igaza van, ez tényleg sokkal jobban hangzik! Ő természetesen meg van győződve arról, hogy jól is mondja. Mi pedig – ellenkezve a józan ésszel, illetve a világ összes nyelvészével és gyerekpszichológusával – ráhagyjuk, nem javítjuk. Sőt, mondatjuk vele, ahányszor csak tudjuk. Hát ha egyszer olyan helyes…

Aztán ott van a fikusz. Ami, ugye, a háromévesek világában már önmagában egy lenyűgöző jelenség. Ne aggódjanak, nem szándékozom sokat írni róla, de a gyengébb gyomrú és idegzetű olvasókat most inkább átirányítanám Vekerdy tanár úr rovatához néhány percre. Szóval ez a bizonyos fikusz a világ legérdekesebb dolga. Először is az ember orrában található, de ki tudja, honnan jön? Aztán, nagyon remekül lehet onnan mutatóujjal kibányászni. Végül pedig ott van maga a kifejezés. Ez a misztikus szó: fikusz. Igazán nagyon izgalmas! Hát még akkor, ha a kérdéses cikksorozatban szereplő törpe illető háromból kétszer úgy aposztrofálja, hogy „fikszusz”, és állhatatosan próbálja az ujjára ragadt anyagot a bili belseje felé navigálni… de ezt most már tényleg hagyjuk.

Végül, de még véletlenül sem utolsósorban, hadd osszam meg önökkel Lola legfrissebb zsengéjét. A Nők Lapja két héttel ezelőtti címlaphölgyét, a magyar gyermek (és felnőtt) lelkek koronázatlan királynőjét, személyes csodálatom és évtizedes tiszteletem tárgyát, Halász Juditot az én háromévesem szintén átkeresztelte, és nem is akárhogyan. A művésznő koncertje után kipirult arccal újságolta: „Mama! Nagyon jó volt! Halász Nudli énekelt nekünk! A Csiribirit!” Azt hiszem, talán jobb, ha ehhez nem fűzök hozzá semmit.

Még több az e heti Nők Lapjából: • Szulák Andrea: Rozina csodás kiscsaj! » • Mártást a hús mellé! » • Tantrikus szex » • India titkos tanításai – Útravaló egy magyar családnak » • Csak a neved, vagy a sorsod is? » • Ritka betegségek, amikről még alig hallottunk »

 
• Gyerek.lap.hu »
• Nevelés.lap.hu »
• Gyermekkultúra.lap.hu »