Bánk bán

A két legnagyobb, legyőzésre váró probléma: feloldani az ellentétet a film és az opera alapvető különbségei között, és hitelesen megjeleníteni a XIII. században játszódó történetet (1213). A film forgatására 36 napot szántak, és lesz olyan forgatási nap is, amikor 5 kamerát használnak majd egyszerre. A munkát már el is kezdték. A filmhez kapcsolódóan már készül hivatalos honlapja is, ami néhány héten belül elérhető lesz a www.bankbanfilm.hu címen, a zenei anyagot tartalmazó cd pedig ősszel a boltokba kerül.

A film stábja pedig valóban méltó a műhöz: az operatőr Zsigmond Vilmos, a rendező Káel Csaba. A szereplők pedig: Gertrúd: Marton Éva, Melinda: Rost Andrea, Bánk Bán: Kiss B. Attila, Petúr: Sólyom Nagy Sándor, Ottó: Gulyás Dénes, Tiborc: Miller Lajos, II. Endre: Kováts Kolos, Biberach: Réti Attila, Sohlom: Asztalos Bence. A film állandó stábja 86 fő, de összesen körülbelül 550 ember dolgozik a művön.

A Bánk Bánt egyébként egyedülállóvá teszi hangszerelése, és ez a feldolgozás talán abban is segít majd, hogy külföldön is ismertebbé váljon a mű, hiszen határainkon kívül a magyar operák közül szinte csak a Kékszakállú herceg vára szerepel az operaházak műsorán.

A helyszínek kiválasztásakor is fontos szempont volt a hitelesség. Igyekeztek eredeti helyszíneket találni, de a cél a korhangulat megidézése, nem pedig dokumentumfilm készítése volt. A megoldás az lett, hogy több helyen is forgattak, Esztergomban, Ócsán, Visegrádon, vagy a Vajdahunyadvárában. Az esztergomi várkápolnában akár meg is fordulhattak a szereplők, bár a mai bazilika helyén akkor a Szent Adalbert bazilika állt, amit 1189-ben szenteltek fel.

Mivel ez az épület nem maradt fönn, más helyszíneket kellett találni, hogy azokat a filmen egy helyszínné „gyúrják össze”. A legnagyobb munka a világi helyszínek (azaz a palota) megteremtésével volt. A XIII. században épült ócsai református templomot például egészen átvarázsolták. A bent eredetileg hófehér falakat, a fényviszonyok miatt átfestették homok színűre. Az orgonát és a szószéket eltakarták, az oltárral szemben pedig galériát építettek. Maga az oltár sem látszik, mert elé került a trón. Természetesen a padsorok is kikerültek a forgatás idejére.

„A Magyar Millenium Zenekara” is erre a produkcióra állt össze, Pál Tamás (zenekari szervező, karmester) válogatta össze a legjobb magyar zenészekből. Pál Tamás, Mészöly Gábor (forgatókönyvíró) és Káel Csaba már több, mint egy éve dolgoznak a produkción. A forgatókönyvvel adódott gondokat az okozta, hogy az opera eredeti szövegkönyve helyenként kissé „döcögősre” sikerült.

Most viszont szem előtt kellett tartani, hogy a film sokkal inkább realista műfaj, mint az opera, így apró ötletek beiktatásával küszöbölt ki néhány logikai bukfencet, vagy Katona szövegének, vagy önálló ötletnek az alkalmazásával.

Fotók: Ritter Doron