Egyik korszakban sem könnyű megoldani a nyári szünetet, és általában egy zsák pénzbe is kerül, ha nincs egy nagyszülő vidéken, ahova le tudnánk adni a gyereket az intézmények bezárásának heteiben. A bölcsis, kiscsoportos korszak annyiból nehezebb, mint az iskolás, hogy ebben az életkorban még nem táborérett a gyerek – és nem is nagyon léteznek táborok ennek a korosztálynak -, így a dolgozó szülőknek kevesebb lehetőségük van arra, hogy a szünet alatti felügyeletet megoldják. Két anya mesélt arról, ők hogyan készülnek a nyárra a bölcsis és gyerekekkel, munka mellett, családi segítség nélkül.
„Mit csináljak a bölcsis gyerekemmel a nyári szünetben, ha egyszer dolgozni kell? Nincs nagymama, egy szál nagypapa van az egész családban, de rá sajnos nem lehet bízni a gyereket, mert alkoholista – meséli az egyik anya. – A kislányunk most kétéves, egyéves kora óta jár bölcsibe, mert nekem muszáj volt visszamenni dolgozni ahhoz, hogy meg tudjunk élni. Nyáron öt hétre zár be a bölcsi, és bár van ügyeletes bölcsi kijelölve, de bevallom őszintén, fel sem merült bennem, hogy oda beadjam a szünetben. Nincs semmi bajom azzal a bölcsivel vagy az ott dolgozókkal, de annyira nehezen szoktattuk be a saját bölcsijébe a kislányunkat, hogy biztos óriási balhé lenne minden reggel, ha idegenekhez akarnám bevinni abban az öt hétben, az idegeim nincsenek erre felkészülve.
Mi azt bírtuk kitalálni, hogy a férjemmel felváltva veszünk ki szabadságot, két hetet engednek egyben kivenni a munkahelyünkön, így lefedünk egymás után négy hét szünetet.
Kibérlünk egy kis házat vidéken erre az időre, és majd váltjuk egymást a párommal a gyerek mellett, meg hétvégente együtt tudunk ott lenni. Így legalább nem fogunk a lakásban aszalódni Pesten. Az utolsó hétre pedig megbeszéltük az egyik bölcsis gondozónővel, hogy egy kis pénzért elvállalja a bébiszitteri feladatot egyszerre több gyereknél is a csoportból, a saját otthonában. Más lehetőséget nem találtunk. Ahogy nézem, ez így is marad még pár évig, hogy nem tudunk majd elmenni együtt, családilag nyaralni, mert külön kell kivenni a szabadságunkat ahhoz, hogy fedezzük a bölcsis, aztán az ovis nyári szüneteket.”
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Egy másik anya két kicsivel próbál felkészülni a nyári szünetre, az egyik már középsős, a kicsi bölcsődés. „A mi esetünk sem egyszerű, mert bár a középsős fiamnak való igaz, hogy ott lenne a nyári szünetre az ügyeletes ovi lehetősége, de annyi rosszat hallottam arról az oviról már a többi anyukától, hogy inkább nem kockáztatom meg – mondja az anya. – Még szerencse, hogy az óvodában csak három hét lesz a szünet, de a bölcsiben nekünk is öt hetet kell megoldani, pedig magánbölcsi, azt hittem, itt azért fizetünk annyit, hogy ne zárjanak be ilyen hosszú időre.
Nézegettem a tábori lehetőségeket, lenne már négy-ötéves kortól tábor, de nem szívesen bíznám vadidegenekre a gyerekemet, amúgy is kis bátortalan, nem akarom kitenni ilyen stressznek.
Nagyszülő van, de dolgozik, tud elszabadulni öt hétre a munkahelyéről, egy hetet tud vállalni, szóval ment az agyalás rendesen, hogy mi lesz a nyári szünettel. Azt az opciót elvetettem, hogy külön vegyünk ki szabadságot, mert a férjemmel együtt akarok nyaralni, ebből nem akartam engedni. Végül az lett a megoldás, hogy összefogtunk három ismerős anyukával, és felváltva fogunk egymás gyerekeire vigyázni, csináltunk egy beosztást és úgy intéztük, hogy egyszerre veszünk ki szabdaságot is, hogy ne maradjon gyerek a közös felügyelet nélkül. De ez tudom, hogy nem mindenkinek jó megoldás, mert nem mindenkinek jut ilyen összetartó anyacsapat, mint a miénk, nagyon szerencsések vagyunk, hogy így sikerült összehozni.”
A helyzet mélyen érinti az egyszülős családokat is, ahol egyedül kell anyának vagy apának kitalálni, mihez kezdjen a gyerekkel a nyári szünetben. Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségek vannak az elvált szülők gyerekeinek nyáron.
„A nyári szünet általában nagy gondot jelent azokban a családokban, ahol egyetlen szülő van – mondta el Nagy Anna. – Nemcsak a kicsikkel, de éveken keresztül. Többféle megoldás is létezhet: részben az egyszülősség nem biztos, hogy feltétlenül egyetlen szülőt jelent. Különvált szülők esetében – ha a különélő szülő is aktívan része a gyerek életének -, a nyári szüneteket is megosztják a szülők, ez pedig nagy könnyebbség a gyereket nevelő szülőnek. Ovikban/bölcsikben még nincs tábor, de ügyeletes óvodák/bölcsődék vannak, ahova azokban az időszakokban is el lehet vinni a gyereket, amikor a saját bezár.
Szinte senkinek nem olyan fontos, hogy szociális/baráti háló legyen körülötte, mint egy egyedül nevelő szülőnek.
Az egyedül megoldhatatlan feladatokat, időszakokat sokszor csak úgy lehet megoldani, ha besegít a család, a barátok, ha a család anyagi helyzete megengedi, van néni/egyetemista, aki néha vigyáz a gyerekre, ha pedig nem engedi meg, akkor van olyan közeg, olyan kör, ahol meg lehet osztani ezeket a feladatokat (például más egyszülős anyukákkal/apukákkal). Ezért is rendkívül fontos az Egyszülős Központban a közösségépítés. Az egyszülős családok legnagyobb nehézsége az elszigetelődés, ezekben a helyzetekben viszont rendkívül sokat tud segíteni, ha összekapaszkodva, egy közösség részeként tudnak megoldást találni.”
