Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Baba

10 mondat, amit a nagycsaládos anyukák nem szeretnek hallani

Három gyerekkel kihívás az élet. Egyről kettő gyerekre váltani is nagy lépés – de nagycsaládossá válni olyan változás, amely alapvetően alakítja át az ember életét. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a gyerekek a legfárasztóbbak ebben az egyenletben, hiszen ők cserébe annyi örömet adnak, hogy az mindent feledtet. Ám az emberek az utcán korántsem ilyen örömteli társaság – és úgy tűnik, hogy a három csemetémet látva mindenkinek kedve támad kommentelni az életünket. Íme hát az a tíz mondat, amit a leggyakrabban hallok (noha nem örülök neki), és azok a válaszok, amelyeket szívesen odamondanék ilyenkor (de nem teszem.)

1. Ez mind saját gyerek?

Most komolyan, mind szőke, mind rám hasonlít – ráadásul ki az az őrült, aki vasárnap reggel 9-kor egy csapat kölcsöngyerekkel megy le a sarki közértbe vásárolni???

2. Látom, a végére összejött a fiú is!

Persze, csak ezért csináltuk az egészet. Félre ne értsetek, imádom a fiam, de akkor is szeretném a harmadikat, ha lány lenne. Nem érzem, hogy egy lánygyerek ciki lenne, és egy fiú dicső trófea, és kikérem magamnak, ha bárhol, bármikor ezt akarják velem elhitetni.

3. És mégis, hogyan lett ennyi?

Öööö… tényleg magyarázzam el? Könnyítésképp elárulom, hogy nem a gólya hozta őket, de a részletekbe talán most nem mennék bele.

10 mondat, amit a nagycsaládos anyukák nem szeretnek hallani

4. És milyen az élet három gyerekkel?

Milyen lenne, hát olyan, amilyennek most látsz minket. Nehéz, zajos, zsúfolt. De közben meg jó, izgalmas, szeretetteli, remélem,ez is látszik. Minden nap más. De őszintén, ki tudná elmondani az életét pár mondatban? Arról nem is beszélve, hogy a te életed a te férjeddel és a te gyerekeiddel tök másmilyen lesz, ha egyszer te is rászánod magad arra, hogy bevállald a harmadikat.

5. És mikor jön a következő?

Most komolyan, ez a három nem elég? Így is messze túlteljesítettem a hazai 1,5-es átlagot. Persze ha a kérdés igazából az, hogy szeretnénk-e még egyet, akkor közlöm, hogy ez magánügy, senkinek semmi köze hozzá. Ha a kérdés viszont arra vonatkozik, hogy szoktunk-e még szexelni három gyerek mellett, akkor a válasz ugyanaz.

6. Te nem értheted meg, mennyire aggódom az én egyetlen gyerekemért, hiszen neked három is van.

Hát mi ez a három gyerek? Teáscsésze? Nem baj, ha eltörik egy, mert van még kettő másik tartalékban? Vagy azt gondolod, hogy akinek három gyereke van, az csak harmadannyira szereti az egyes gyerekeit, és a te szereteted nagyobb, mert neked egy van?

 

7. Milyen fáradtnak tűnsz!

Köszi, ma reggel éppen erre volt szükségem. Igen, három gyerek valóban háromszoros esély arra, hogy az ember egy kósza hányós vírus miatt egész éjjel fenn virrasszon, és három gyerek reggelijének elkészítése éppen háromszor annyi időbe kerül, mint ha egynek főz az ember. Szóval igen, a magamra fordítható időből elég kevés van, így nyilván fáradtabb és lerobbantabb vagyok néha, mint szeretnék lenni. Örülök, hogy észrevetted, jó fej vagy, hogy el is mondtad.

8. És így terveztétek?

Olyan 14 éves korom óta tudom, hogyan születik a kisbaba, és bizony biológiaórán még azt is megtanultuk, mit kell tenni, ha nem akarok gyereket. Természetesen így terveztük, így akartuk – de ha “lyukas gumi” lenne az egyiknek a titkos beceneve, azt se kötném senki orrára.

10 mondat, amit a nagycsaládos anyukák nem szeretnek hallani

9. Soha nem is dolgoztál?

Ezt az egyik kedvenc kérdésem. Egyrészt, mert feltételezi, hogy három gyerek, az nem munka. Az valami móka, kacagás és láblógatás egész nap. Másrészt meg azt feltételezi, hogy Magyarországon három gyerekkel jobb, ha elássa magát az ember, mert nincs olyan munkaadó, aki felvenné. Hát kérem, van, és bizony a háromgyerekes anyukák is dolgoznak. Otthon is és a munkahelyen is.

10. És apuka is megvan még?

Nem, a gyerekek születése után Mexikóba menekült, és csak akkor jön majd haza, ha nincs több pelenka a házban. Naná, hogy megvan! Miért ne lenne? Miért feltételezi bárki, hogy a férfiak nem szeretnek családban élni, és azonnal lelépnek egy fiatal szőkével, amint elkezdenek szaporodni a csemeték? A férjem csodás apa, imádja a gyerekeit, és ha nem érek rá, akkor főz, mos, takarít, ráadásul boldogan élünk így ötösben. De ha egyedül nevelném őket, szerintem az se lenne ciki, és nem biztos, hogy el szeretném mondani egy vadidegennek az okát. (Ezt a mondatot egyedül egy jóképű, facér pasinak tudnám megbocsátani, aki ezzel szeretné kipuhatolni, van-e esélye.)

Címlap

top