Lassan megőrülök, hogy folyton negatív az a terhességi teszt!

Karell Roxas végtelenül őszintén osztotta meg a világgal a legmélyebb fájdalmát a teherbe esés nehézségeiről. Érzékletesen leírja, mennyire sebzetté válhat egy nő, ha sokadjára is át kell élnie a sikertelenséget, és állandóan negatív terhességi tesztekkel kell szembesülnie.

„Újra megtörtént, és én összetörtem. Lassan már nem tudom, hogyan álljak talpra. A negatív terhességi teszt úgy pöffeszkedik a mosdó szélén, mint egy szemtelen ex-szerető. Azt hittem, most másképp lesz. Hogy tehetted ezt velem megint? Már 11 hónapja és 13 napja próbálkozunk, nulla eredménnyel.

Megtörtem. Nem vagyok elég, mert nem képes a testem arra a pillanatnyi reakcióra, ami a fogantatáshoz kell. Nem vagyok képes rá, pedig minden idegszálammal szeretném a babát.

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

Két hónappal ezelőtt majdnem megtörtént, máshogy éreztem magam, feszültek a melleim, émelyegtem és hat napot késett a menstruációm. Biztos voltam benne, hogy most terhes lettem. Nem siettem el a tesztelést, talán azért, mert addig még tudtam kapaszkodni abba a pici reménybe, amit adott a késés.

Utánanéztem minden létező korai terhességi tünetnek, aztán eldöntöttem, hogy másnap reggel elvégzem a terhességi tesztet. De amikor felébredtem, már tudtam, hogy egyedül vagyok, eltűnt az érzés, hogy velem van a babám. Ez volt életem legrosszabb tesztje. Hangosan üvöltötte bele az arcomba, hogy nem vagyok terhes.

Amikor felébredt a férjem, elmondtam neki, hogy tévedtem, nincs babánk. Mélységes gyászt éreztem. Nem tűnt el a gyász akkor sem, amikor bementem a munkahelyemre, köszöntem a kollégáimnak és mosolyt erőltettem az arcomra, hogy ne lássák rajtam, mennyire szenvedek.

Mi a baj velem? Eljön vajon nemsokára az a pont, amikor vége lesz? Amikor már nem fogok reménykedni, imádkozni, próbálkozni? Tényleg alkalmatlan vagyok a terhességre? Megőrülök lassan a várakozástól, már csak azt szeretném, hogy véget érjen ez az időszak, mielőtt teljesen tönkremegyek tőle.”