Ha sokat ég a terhes nő gyomra, tényleg hosszú lesz a baba haja?

A népi hiedelmeket a mai napig halljuk, hol a nagymama, hol pedig egy anyatárs hozakodik elő azzal, hogy mit lehet kideríteni a babáról már terhesség alatt csak abból, hogy hány szeplő jelent meg az orrunk hegyén.

Kun Gabi

2021. Április 13.

A terhesség mindig olyan téma volt, amiben a valós tapasztalatok és hiedelmek kéz a kézben szabályozták a terhes nő életmódját. Az más kérdés, hogy ezeknek a hiedelmeknek nem sok tudományos alapja volt, és olykor akár még károsak lehettek mai szemmel nézve, mint például az a két eset, amit a Magyar Néprajzi Lexikonban olvashatunk: „A sok víz ivásától tartózkodtak, nehogy sok legyen a magzatvíz.” „A terhesség alatti vérzést »tisztulásnak« tartották (nem lesz fekélyes a gyerek), s ezért gyakran nem is tettek ellene semmit. Másutt a házasságtörés jelének tekintették.”

A legtöbb hiedelem nyomán tiltások és előírások születtek arra, hogyan kell jól terhesnek lenni, szigorú szabályokat állítottak fel a kismamáknak. Ezeket a népi megfigyeléseket, szabályokat a mai napig hallgatják a terhes nők, pedig kicsivel többet tudunk már a méhen belüli fejlődésről, úgyhogy igazán magunk mögött hagyhatnánk a hiedelmeket és inkább érdekességként, időtálló meseként kellene tekinteni rájuk a terhesség során, nem pedig követendő tanácsként, neadjisten szabályként.

A terhes has alakjából meg lehet jósolni a baba nemét

Az egyik legerősebb hiedelem, ami annyira él a köztudatban, hogy valószínűleg még a dédunokáink is azt hallgatják majd az idősebb korosztálytól, hogy a hegyes has az bizony fiút jelez. Régen nemcsak az anya hasából, hanem egy sor jelből következtettek a baba nemére a Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „(…) lány lesz, ha széles a hasa, ha farosabb, arca májfoltos, szeplős; fiú lesz, ha a hasa hegyes, az arca tiszta), közérzetéből (lány lesz, ha jó a közérzete, fiú lesz, ha az ellenkezője); véletlen szituációkból (pl. ha leejtett tárgyért bal kézzel nyúl, leány; ha jobbal, fiú születik: ha gombostűt talál, fia, ha varrótűt, lánya születik; amelyik házon kuvik szólal meg, ott lány születik; ha újévkor férfilátogató jön, fiú születik.”

De ha csak a máig népszerű hiedelemnél maradunk, be kell látnunk, hogy a terhes nő hasa egyáltalán nem attól formálódik, hogy a baba fiú vagy lány, hanem leginkább attól függ, hogyan helyezkedik el odabenn a magzat. Ezért van az is, hogy nem mindig ugyanolyan az anya hasa, hanem a baba forgolódásától függően egy napon belül lehet hegyes és széles is, ami nem azt jelenti, hogy nemváltó gyerekkel állunk szemben, hanem hogy pozíciót változtatott méhen belül.

A baba nemét és egészségi állapotát jósolták a hiedelmek (Kép: Fortepan/Veszprém Megyei Levéltár/Klauszer)

A lány magzat ellopja az anya szépségét

Ez a mítosz gyakorlatilag azt mondja, hogy ha csúnya terhes nő vagy, akkor szép lányod lesz, ha pedig szép várandós vagy, akkor tuti fiad születik. Ennek a hiedelemnek a gyökere onnan eredhet, hogy a lánynak át kell venni majd az anya helyét a családban, de persze ma már tudjuk, hogy ez egyáltalán nem igaz és nem ez az egyetlen út áll a lányok előtt, hogy újraéljék az anyjuk sorsát.

A valóság az, hogy terhesen nem is olyan könnyű szépnek lenni, a többség számára a várandós időszak nem csupa ragyogásból és réten szökellésből áll, hanem sokkal inkább pattanásokról, indokolatlanul sok izzadásról, hányásról és elefántra dagadt lábfejekről szól ez a kilenc hónap. Csúnyának nem mondanánk magunkat azért terhesen, de a várandósság előhoz pár elég nehéz testi tünetet, amit nem nevezhetünk szépnek sem. Ettől még nem születik sok lány, reméljük, mondani sem kell, hogy ennek a mítosznak nincs semmi alapja.

Ha sósat kívánsz, fiad lesz

A kívánósság a terhesség természetes velejárója, és akár olyan extrém fajtája is előfordulhat, hogy a kismama nem ehető dolgokat kíván és például virágföldet akar enni mindenáron. Semmi köze a gyerek neméhez, természetesen. Onnan eredhet ez a hiedelem, hogy a fiúkat tartották az „élet sójának”, és a férfiakra osztották az asztal mellett a sós és csípős ételek szeretetét, az édesszájúság pedig a nőkre jellemző, lányos dolog volt.

Egyébként leginkább a terhességi hormonok számlájára írhatod, ha kívánós vagy, mert ezek a hormonok vannak olyan hatással az ízlelésre és szaglásra, hogy egészen furcsa ételek iránt ébredhet benned vágy. A kutatások szerint az, hogy milyen ételt kívánsz, arra is utalhat, hogy valamilyen vitamin- és ásványianyag-pótlásra van szükséged, bár az nem teljesen tiszta, hogy a jégkrémben vagy a csokiban milyen vitaminok vannak, amik kellenek a babának.

Ha csúnyát látsz, csúnya gyereked lesz

A hiedelmek alapján hozott tilalmak között előkelő helyet foglalt el az is, hogy mire nem szabad néznie a terhes nőnek. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „(…) nem szabad semmit megcsodálnia, mert akkor jel lesz a gyereken (pl. nem szabad tüzet néznie, mert akkor piros foltok lesznek rajta); ne nézzen rá a csúnya állatokra, nyomorék, vak vagy púpos emberre. Ha megtörtént a megcsodálás, védekeztek következményei ellen: pl. a terhes nő körmére nézett; elfödte szemét; megtörülte a szemét, fügét mutatott, farához kapott, hogy ott keletkezzen a jel.”

Ennek egy egyszerűsített verziója maradt fenn a mai napig, miszerint nem szabad terhesen csúnya dolgokra nézni vagy gondolni, mert akkor szegény gyerek is csúnya lesz. Ebből maradt vissza egy jó adag bűntudat az anyákban, hiszen már a 18. századi hiedelmekben is az anyát hibáztatták, ha nem stimmelt valami a gyerekkel. Olyan mélyen él ez bennünk, hogy hiába tudjuk, hogyan működik a genetika, olvasunk kutatásokat és kérdezünk orvosokat, mégis hajlamosak vagyunk elhinni, hogy azért lett baja a babának, mert terhesség alatt negatív gondolataink támadtak.

Ha sokat ég a gyomrod, akkor hosszú lesz a baba haja

Az utolsó és legérdekesebb hiedelem, ami egyébként két formában is létezett: az egyik szerint a kismama gyomorégése hosszú hajú babát jósol, míg a másik épp az ellenkezőjét állította, azaz hogy nem lesz hosszú a haja a babának. Egy 2020-ban publikált tanulmány az első esetnek járt utána, azt akarták kideríteni, hogy van-e tudományos alapja a gyomorégés és a hosszú hajú babák összefüggésének. A 350 frissen szült anyát vizsgáló kutatás eredményétől még a kutatók is meglepődtek: a hosszú hajjal született babák anyáinak 45,9 százalékánál volt jellemző a gyakori gyomorégés terhesség alatt, míg a rövid hajjal vagy kopaszon született babák anyukái csupán 34,5 százalékban számoltak be gyomorégésről a várandós időszakban. Úgyhogy ha egy hiedelmet viszel magaddal, akkor ez lehet az, a többit inkább fogd fel érdekes mesének.