nlc.hu
Család
Vissza a hetvenes évekbe? – képesítés nélkül is lehetne tanítani

Vissza a hetvenes évekbe? – képesítés nélkül is lehetne tanítani

Képesítés nélkül lehetne tanítani és osztályozni kellene minden tanulót, azokat is, akik valamilyen tanulási nehézség miatt most fel vannak mentve ez alól. Ez áll egy törvénytervezetben, amelynek bevezetése a szakemberek szerint drámai színvonalcsökkenést eredményezhet az amúgy is gondokkal küzdő magyar oktatásban.

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés” című salátatörvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) április 13-án hozta nyilvánosságra. Az egyeztetésre a szakmai szervezeteknek öt napot adott. Mindezt a húsvéti szünetben.

A legfontosabb újítások:

  • Bizonyos régiókban“, illetve meghatározott szakterületeken pedagógus végzettség nélkül is lehet tanítani.
  • Egyes tantárgyakat nemcsak gyógypedagógusok taníthatnának enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos diákoknak.
  • Újra kötelező minden gyereket osztályozni, függetlenül attól, milyen tanulási nehézségekkel küzd.

Negyven éve volt divat

A tervezet azt mondja ki, hogy ha valaki vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a pedagógusképesítést, akkor bizonyos szakmai területeken alkalmazhatja őt az iskola – mondja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. – Ez leginkább a természettudományokat, a nyelveket és az informatikát érinti, hiszen ezeken a területeken hiányzik a legtöbb tanár.”

A PDSZ elnöke szerint ez a megoldás utoljára a 70-es évek végén, 80-as évek elején volt jellemző Magyarországon, de egyrészt akkor kényszerhelyzet volt, másrészt a munkába állás feltételét a főiskolai tanulmányok elkezdéséhez kötötték – teszi hozzá.

A KLIK adataiból tudjuk, hogy 8-10 éven belül negyvenezer kolléga, a pedagógusok negyede (!) megy nyugdíjba – folytatja Mendrey László. – Vagyis hamarosan minden eddiginél nagyobb tanárhiány lesz az országban. Ehhez képest a kormány 2014-től a nyugdíjba vonulók álláshelyeit elvonja.

A szakszervezet elnöke szerint mindez drámai hatással lesz az oktatás szerinte már eddig is folyamatosan romló színvonalára. “Érdemes figyelmesen tanulmányozni az évenkénti kompetenciamérések és a PISA vizsgálat eredményeit. Amennyiben megvalósul ez az elképzelés, további zuhanásra számíthatunk.

Képünk illusztráció (Fotó: NLCafé)
Képünk illusztráció (Fotó: NLCafé)

A PDSZ álláspontja szerint ezek a változások jelentenének megoldást:

  • Vissza kell vonni azt a törvényt, ami tiltja a nyugdíjas pedagógusok alkalmazását. A nyugdíjas kollégákat – nyugdíjuk megtartása mellett – akár megemelt óradíjjal is motiválni kellene arra, folytassák a tanítást, hiszen a munkájukra, tudásukra szükség van.
  • Át kell gondolni az életpályamodellt, melynek a lényege az lett volna, hogy minél több fiatalt csábítsanak a pedagóguspályára. Lehetővé kellene tenni, hogy a főiskola, egyetem utolsó évében, a gyakornoki idejük rovására dolgozhassanak, természetesen megfelelő mentorálás mellett.
  • Rendezni kell a béreket. Jelenleg egy kezdő szakmunkás minimálbére és egy kezdő tanár fizetése között nettó 14 ezer forint a különbség. A tanárok fizetését újra a mindenkori minimálbérhez kell igazítani.
  • Érdemi egyeztetést kellene folytatni a szakmai szervezetekkel.

 Sokféle képesség, egyféle értékelés

A törvénymódosítás BTM-es (beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő) gyerekekre vonatkozó része Mendrey László szerint egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy minél több gyereket lehessen a gimnáziumoktól a szakképzések felé terelni. Ám a szakszervezet álláspontja alapján ennek nem az a megfelelő eszköze, hogy kötelezővé teszik a különböző zavarokkal küzdő gyerekek osztályzását minden egyes tantárgyból.

Azok az osztályozás alóli felmentések, amiket egy szakértői javaslat alapján az iskolaigazgatók engedélyeznek az érintett diákoknak, indokoltak” – állítja Fehérné Sebő Klára fejlesztő pedagógus, a Bárczi Géza Általános Iskola tanára. A szakember szerint az osztályzás alóli felmentés nem egyenlő a számonkérés hiányával. “Maga a tudás számonkérhető, csak épp a diák nem jegyek formájában, hanem mondjuk szöveges értékeléssel kapja a visszajelzést. Az, ha a tanulási zavarral küzdő tanulót ugyanúgy osztályozni kell, mint a többi osztálytársát, könnyen arra vezethet, hogy ez a kisdiák elveszti a motivációját az adott tantárgy, netán a tanulás iránt.

“Miért kell feleslegesen sok energiát ölni abba, amiben egy diáknak nehézségei vannak?” – teszi fel a szakember a kérdést, hozzátéve, hogy a BTM-es gyerekekre kiterjesztett, kötelező osztályzással jelentősen csökkenhet annak az esélye, hogy az érintett diákok gimnáziumban vagy a felsőoktatásban folytassák a tanulmányaikat. Amivel pedig mindenki csak veszít.

Ezeknek a gyerekeknek kudarc lesz a tanulás, ha ezt a törvénymódosítást bevezetik – fogalmaz egyértelműen Fehérné Sebő Klára. – Ezenkívül ez visszalépést jelentene, mert a rászoruló tanulók elveszítenék a vizsgákon kapott könnyítéseket is, például a hosszabb felkészülési időt vagy a segédeszközök használatát. Amikor az 1993-as közoktatási törvény sok évvel ezelőtt bevezette ezt a kedvezményt, nagyon is éreztük a pozitív hatásait – sokkal emberségesebbek lettek a viszonyok. A gyerekek pedig megtanulták, hogy nem egyformák, és hogy épp ezért egyéni bánásmódot érdemelnek.”

Természetesen megkerestük az EMMI-t is mindezzel kapcsolatban.Tudni szerettük volna többek között, milyen szakmai érvek indokolják a képesítés nélküli tanárok kinevezésének lehetőségét, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kötelező osztályzásának visszaállítását. Amint megkapjuk a válaszukat, azonnal frissítjük a cikket.
 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top