Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Család

„A gyerekek egyre nehezebben írnak” – erőltessük, vagy engedjük el a kézzel írást?

Jogosan merülhet fel a kérdés: miért olyan fontos része még mindig az iskolai oktatásnak a kézírás? Hiszen az érettségi után már alig használjuk!

Hogy is volt az iskola első évében, amikor írni tanítottak? Volt, aki pillanatok alatt, könnyedén tanulta meg, szinte magától. Volt, aki kínkeservesen, hosszú hónapokig gyakorolva. Ma pedig szinte nem is használjuk ezt a tudásunkat. 

Változó funkció, változó technika

Mari közel négy évtizede tanít magyar nyelvet és irodalmat középiskolában. Ő úgy látja, hogy a változás folyamatos, nem egyik pillanatról a másikra tettük le a tollat.

„Én még emlékszem rá, hogy az apám hogyan mutatta a kézírást, ahogy ő tanulta. Nagyon szépen, szinte kalligrafikusan tudott írni – meséli. – Az ő nemzedéke a 20. század első harmadában még így írt. Mi, a következő generáció, akik a 20. század közepén születtünk, már egy jóval egyszerűbb kézírást tanultunk az iskolában.

A szépség helyett fontosabbá vált az, hogy gyorsan nagy mennyiségű szöveget tudjunk leírni kézzel.

Mindent, mindenhol kézzel írtunk: nemcsak az iskolában, hanem bármit, amit rögzíteni szerettünk volna. Naplók, levelek, bevásárlólisták, hivatalos intézendők, minden kézírással zajlott. Fontos volt, hogy néz ki egy szöveg: ha valaki szépen tudott írni, az előnyös tulajdonságnak számított. Ma már elég, ha rendezett és olvasható a kézírás. Az érettségin is csak ennyi az elvárás. Az apám kalligrafikus írásától a mostani követelményekig tartó változás arról is szól, hogy mennyit változott a technika és vele a gondolkodásunk.”

írás iskola

Fotó: Getty Images

A technikai eszközök megjelenése csak gyorsított ezen a folyamaton. Nem is olyan régen még az írógép volt a legmodernebb eszköz, most meg már csak kapkodjuk a fejünket (és az ujjainkat írás közben): a billentyűzet használatától a nyomógombos mobiltelefonokon át az érintőképernyőig csak néhány év telt el. Ezzel párhuzamosan a helyesírás megítélése is változott.

„Egészen friss élményem, hogy olyan szövegeket vittem be órára a gyerekeknek, amelyeknek nem jó a helyesírása, és megkérdeztem, mit gondolnak arról, aki ezeket írhatta – mondja Mari. – Néhány éve még azt mondták volna, hogy műveletlen és buta, aki így ír. Most azt mondták, hogy valószínűleg telefonon írhatott a szerző, kapkodott, ezért hibákat ejtett. A pontatlanságokat inkább a figyelmetlenség és a technika számlájára írják, mint a felhasználóéra.”

A kézzel írás fejleszt, de mit is?

Sokan arra hivatkoznak, hogy a kézzel írás nélkülözhetetlen a szem-kéz koordináció és a finommotorika fejlesztéséhez. Ebben van igazság, de nem szabad elfelejteni azt sem, mennyi eszköz áll még rendelkezésre a papíron és a tollon kívül, hogy ezeket a valóban fontos területeket karbantartsuk.

A tizenöt éves Ivett szívesen ír kézzel, nagyon jó a kézügyessége, szerinte azonban ez inkább azzal függ össze, hogy sokat rajzol. Azt mondja, ő a kézzel írást is egyfajta rajzként fogja fel, nem az a legfontosabb benne, hogy információkat rögzítsen, hanem hogy nyomot hagyjon a papíron. Ha választania kellene az írás és a rajz között, inkább a rajzolást választaná. Az osztálytársa, Bálint kicsit másképp gondolkodik:

„Nekem figyelemzavarom van, és tudom, hogy ezen a kézzel írás segíthet. Ezért amikor írok, igyekszem odafigyelni, hogy ezzel is segítsek magamnak. Ahhoz képest, hogy papírom is van róla, hogy szét vagyok esve, egészen könnyen írok. Telefonon viszont nagyon lassan tudok csak pötyögni, igazi billentyűzettel pedig egyáltalán nem. Mindenki azt mondja, hogy az sokkal könnyebb, de én megőrülök tőle, folyton hibázom, és hamar ideges leszek, hogy nem haladok.”

A magyartanár szerint az írás bármilyen formája segítheti a strukturált gondolkodást. „Az írás tanulási módszer – mondja Mari. – Ha egy szöveget nemcsak passzívan fogad be valaki, hanem aktivitást is köt hozzá, például leírja, akkor a tartalma később könnyebben felidézhető lesz. De a szöveget le lehet írni gépen is, nem muszáj feltétlenül kézzel jegyzetelni!

A lényeg itt nem a kézmozdulat, hanem az, hogy aki lejegyzi, az átgondolja, értelmezi, újrastrukturálja a tartalmat, és egy mozdulatot is köt hozzá, ami lehet akár egy billentyű lenyomása is.

Létezik olyan írástanítási módszer, ahol a gyerekek lejárják a betűket, betű alakban sétálnak, hogy minél többféle módon, aktivitáson keresztül rögzíthessék a formákat. Persze több oldal szöveget nem lehet lesétálni, de a gondolat itt is ugyanaz: a mozdulat és a tartalom összekapcsolása.”

általános iskola

Fotó: MTI / Sajtófotó Pályázat / Balázs Attila

A rendezett íráskép mindig fontos lesz!

Kénytelenek vagyunk szembenézni vele: egyre inkább elszokunk attól, hogy kézzel írjunk. Mondhatjuk, hogy ez csak a fiatalabb generációra jellemző, de valójában mindenkire igaz. Csetelünk a barátainkkal, a hivatalos ügyeinket e-mailen intézzük, és ha mégis levelet adunk fel a postán, azt is nyomtatott formában készítjük el. De az igény azért megvan, hogy kézzel, íróeszközzel is nyomot hagyjunk.

„Érdekes, hogy újra divatba jött a kalligráfia és a színezés – mutat rá Mari. – A felnőtt színező mint időtöltés megjelenése azt mutatja, hogy mégiscsak van valami a kézzel írásban, rajzolásban, szívesen űzzük akár hobbiként is. Mivel a hétköznapokban már csak annyit várunk el a kézírástól, hogy nagyjából olvasható legyen, maga a forma kezd újra előtérbe kerülni, már tartalom nélkül, csak az esztétikai szempontokra fókuszálva. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a gyerekek egyre nehezebben írnak. És ez nem azt jelenti, hogy nehezen fogalmaznak, az nem sokat változott.

Egyszerűen csak elfárad a kezük, ha egy oldalnál többet kell folyamatosan kézzel írniuk.

Szörnyülködhetünk ezen, de ha felnőtteket kérnénk meg, hogy írjanak két-három oldalnyi szöveget kézzel, valószínűleg ugyanezt tapasztalnánk – csak ez nem derül ki, mert nekünk már nem muszáj ezzel megküzdenünk, az iskolásoknak viszont még igen, hiába nem életszerű.”

Budapest, 2014. október 20. Diákok az európai programozási hét, a CodeWeek magyarországi zárórendezvényeként rendezett bemutatón a budapesti Graphisoft Parkban 2014. október 20-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Akkor hogyan tanítsuk írni a gyerekeket, hogy az valóban hasznos legyen a számukra? A szaktanár úgy véli, van rá lehetőség, hogy a kulturális hagyományokat és a technika fejlődését egyaránt figyelembe vegyük.

„A leghasznosabb az lenne, ha a szöveg szerkesztését tanítanánk. A tördelést, a betűtípust, az írásjeleket, és minden, technika nyújtotta formai elem tudatos használatát. Legelső lépésként pedig jó lenne megtanítani a gyerekeket a kézírás mellett gépen írni is, ha már a kézzel írás nem praktikus. Írni mindenképp kell, az eszközök változhatnak közben, de az írott kommunikáció jelentősége megmarad. A cél az igényességre nevelés lenne, hogy jól megformált, jól szerkesztett szöveget hozzon létre a gyerek, teljesen mindegy, hogy kézzel vagy géppel írva.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top