Magyar egyetemisták segítenek megérteni a gyerekkori traumák jelentőségét

Nem maradnak láthatatlanok felnőve a gyerekkori traumák, a szakemberek szerint meghatározó közegészségügyi jelentőségük van. Magyar egyetemisták készítettek olyan infógrafikákat, amikből jobban megérthetjük a gyerekkori traumák hatásait.

K.G.

2023. December 07.

A gyerekkori traumákat, más néven negatív gyermekkori élményeket mutatják be azok az infógrafikák, melyeket magyar egyetemi hallgatók hoztak létre a PTE TTK Szentágothai Szakkollégium támogatásával. A negatív gyermekkori élményekről – angolul Adverse Childhood Experiences, röviden ACEs – beszélni kell, hiszen ezek hatására nagyobb valószínűséggel jelennek meg szerhasználati és egyéb mentális zavarok, sőt, nő annak esélye is, hogy fizikai megbetegedések alakulnak ki a traumát elszenvedő embernél.

Ezek a negatív gyermekkori élmények magukban foglalják az érzelmi, fizikai vagy szexuális bántalmazást; az érzelmi vagy fizikai elhanyagolást; a szülők különélését vagy válását; vagy olyan háztartásban élést, ahol családon belüli erőszak fordul elő. További negatív élmények közé tartozik az alkoholistával vagy kábítószer-fogyasztóval, mentális zavarokkal küzdő családtagokkal, illetve bebörtönzött családtaggal való együttélés.

„A klasszikus ACE felfogás a gyermekkorban átélt traumák 10 kategóriáját azonosította, melyek három nagy csoportot alkotnak: bántalmazás, elhanyagolás és háztartásbeli nehézségek – mondta el Békési Áron PTE orvostanhallgató, a #nemvagyegyedül mozgalom vezetője, az Ifjúsági Lelki Elsősegély önkéntese és a Szentágothai Szakkollégium tagja. – A gyermekkori traumák elkerülhető szenvedéshez és korai halálhoz vezethetnek. A gyermekkori traumák a 10 legfőbb halálok közül hétnek növelik a valószínűségét, továbbá ma Magyarországon a lakosság közel 20 százaléka, azaz 2 millió ember él valamilyen mentális zavarral.

Mivel ezek a zavarok a jelenlegi tudásunk szerint 30 százalékban gyermekkori traumák miatt alakulnak ki, ezért a gyermekkori traumák elleni fellépés közegészségügyi jelentőségű feladat.

A tét tehát nem kevesebb, mint a magyarok mentális egészsége, ezért is nagy áttörés, hogy az egyetemisták saját indíttatásból és saját szervezésben elkészítették a gyermekbántalmazásról az infógrafikákat. „Fontos kiemelni, hogy bármilyen súlyosak is az okozott károk, a felépülés lehetséges – tette hozzá Békési Áron. – Ennek egyik feltétele az egyértelmű és mindenki számára elérhető információ. Összefogásunk bizonyíték, hogy közösen, akár kevésből is, sokat tehetünk Magyarország jobb mentális egészségéért. Büszke vagyok rá, hogy több szereplő bevonásával, de alulról szerveződve és központi szervezés nélkül valósult meg az összefogásunk, ráadásul mindössze 20 ezer forintból.”

galéria

Megnézem

Összes kép (4)

Az egyetemisták szerint azért van szükség összefogásra, mert a gyermekbántalmazás elleni harc méltatlanul kevés figyelmet és erőforrást kap, ezért hozták létre az ország első magyar nyelvű gyermekkori traumákról szóló infógrafikáját. Az összefogásban résztvevők többsége a pécsi egyetem hallgatója, pénzügyi támogatást pedig a Szentágothai Szakkollégiumtól és egy amerikai egészségügyi alapítványtól kaptak a megvalósításhoz. „Szorosan együttműködtünk a szintén pécsi Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvánnyal, akiknek hála napok alatt több tízezer emberhez, köztük szociális munkásokhoz, orvosokhoz és pszichológusokhoz jutott el a grafika“ – mondta Békési Áron.

A kutatásban résztvevő Graffits Eszter és Békési Áron (Fotó: Békési Áron)

Az ACE kutatás a ’80-as években kezdődött az Egyesült Államokban, az 1995-ben Kaiser Permanente által indított, a gyermekkori élményekről szóló tanulmányban a több mint 17 ezer alany kétharmada arról számolt be, hogy legalább egy negatív gyermekkori élményt átélt. A későbbi kutatások arra összpontosítottak, hogy ezek az élmények hogyan befolyásolták az emberek fizikai és mentális egészségét és jóllétét életkoruk előrehaladtával.

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

A kutatási eredményekben azt találták, hogy azok a fiatalok, akik pozitív gyermekkori élményekkel nőnek fel, felnőttként kisebb eséllyel lesznek depressziósok, és nagyobb valószínűséggel lesznek egészséges kapcsolataik. A pozitív gyermekkori élmények közé tartozik, hogy:

a gyermek képes volt beszélni a családjával az érzéseiről;
érezte, hogy a családja a nehéz időkben is mellette állt;
élvezte a közösségi hagyományokat;
a középiskolában átélte a valahová tartozás érzését;
úgy érezte, hogy a barátai támogatják;
volt legalább két felnőtt (nem a szülők), aki valóban érdeklődött iránta;
és biztonságban, védelemben érezte magát egy felnőtt segítségével az otthonában.

Itthon az elmúlt pár évben dr. Makara Mihály karolta fel a témát, de központi segítség és beavatkozás nélkül egyelőre nem történt áttörés a területen. Az ACE-k ismerete azért fontos, hogy szülőként elkerülhessük az olyan viselkedést, amivel könnyen traumatizálhatjuk a gyerekeket. Annak megértésében is segíthet, hogy a saját testi-lelki nehézségeink mögött milyen gyerekkori traumák állhatnak, és hogy az is bántalmazás lehet egy gyerek számára, ami amúgy akár társadalmi szinten is elfogadott viselkedés. Ez az összefogás felhívja a figyelmet arra, hogy a bántalmazás egyik formája sem elfogadható, és hogy az őszinte, nyílt kommunikáció az, ami a megoldás felé vezethet.

Ezt olvastad már?