Egészség

„Húsz orvosból négy külföldre megy, háromnak be is jön”

Hosszú ideje téma a magyar egészségügy gyászos állapota, két szakember szerint azonban a jobb lehetőségek itt vannak, csak meg kellene azokat találni, hogy megfordítható legyen a trend.

A hazai egészségügy állapotát talán nem kell különösebben részleteznünk, elvégre rengeteg híradás számolt már be az Észak-Koreát idéző kórházi állapotokról, végtelen várólistákról, na meg arról, hogy a betegeknek maguknak kell gondoskodni a saját gyógyszerükről és olyan egyéb alapvető eszközökről, amelyet máshol – de legalábbis a nálunk civilizáltabb országokban – természetesnek vesznek a kórházba, rendelőbe indulók.

Eközben arról is gyakran hallunk, hogy szakemberhiány van, hiszen a magyar orvosokat-ápolókat a hazainál sokkal jobb feltételekkel foglalkoztatják külföldön. Emiatt sokan búcsút is intettek az országnak, hogy Nagy-Britanniában, Németországban, esetleg a skandináv országok egyikében próbáljanak szerencsét. Így volt ezzel mostani cikkünk egyik megszólalója, dr. Sági Zoltán tüdőgyógyász szakorvos is, aki azonban egykori egyetemi csoporttársával, dr. Törőcsik Kálmánnal hiper.jobs néven ambiciózus vállalkozásba kezdett: haza szeretnék csábítani a külföldre szakadt egészségügyi dolgozókat és itthon tartani a külföldre indulókat. Nem politika áll a háttérben, a két szakember ugyanis felismerte, hogy itthon is vannak olyan jól fizető  állások, amiket betölthetnének a külföldre induló szakemberek, és mindez ráadásul az egészségügyi ellátás komoly minőségi javulásával is járna. Lássuk, mi a titok nyitja, mielőtt azonban lerántanánk a leplet a megoldásról, megkérdeztük dr. Ságit és dr. Törőcsiket, hogy saját tapasztalataik alapján vázolják fel, hogy mi most a helyzet a magyar egészségügyben.

Húsz orvosból négy külföldre megy, háromnak be is jön

dr. Törőcsik Kálmán és dr. Sági Zoltán (Fotó: hiper.jobs)

» „Néhány éve nagy port kavart a »röghöz kötés« kérdése, ami azokra vonatkozik, akik megpályázzák az úgynevezett Markusovszky Lajos Ösztöndíjat – magyarázta dr. Sági Zoltán, a hiper.jobs fejlesztési tanácsadója. – Az ösztöndíjat elnyerő szakvizsga előtt álló orvosoknak vállalniuk kell, hogy az ösztöndíj folyósítási időtartamának megfelelő ideig a hazai TB által finanszírozott szolgáltatónál helyezkednek el teljes állásban. Személyes tapasztalataim szerint ezt igénybe is veszik, de az ösztöndíjnak – nagyságrendje és a pályázati feltételek miatt – valódi visszatartó ereje nincs.”

Közülük, azaz az ösztöndíj kötöttségeit nem vállalók közül jóval többen vannak, akik inkább a pálya vagy az ország elhagyása mellett döntöttek. A hvg.hu idén februári cikke szerint, a tíz éve végzett egészségügyi szakdolgozók 66 százaléka már elhagyta a pályát, de nem sokkal jobb a helyzet a friss diplomások esetében sem: a lap becslései szerint a tavaly végzettek 59 százaléka sem a szakmában helyezkedett el.

Az OECD tavalyi adatai pedig az orvosok elszivárgásáról mutatnak gyászos képet: 2010 és 2016 között csaknem 5500 orvos vállalt külföldön munkát, ami a hazai működési nyilvántartásban szereplő szakemberek körülbelül 15 százalékát jelenti. Az elvándorlás – igaz, kisebb mértékben – de azóta is folytatódik.

Az elérhető statisztikák alapján mostanra nagyjából kezd kiegyenlítődni a távozók és a hazatérők aránya, legalábbis a járványhelyzet kirobbanása előtt még így állt a helyzet – tette hozzá dr. Sági Zoltán. – A magyar orvosok anyagi helyzete javult az utóbbi években, igaz, még így is elmaradunk a közvetlen szomszédainktól. Az biztos, hogy például Nagy-Britanniában akár tízszer annyit lehet keresni, mint itthon, ráadásul kisebb terhelés mellett. Itthon viszont az egészségügyben sok helyen ott vannak az »orvosbárók«”.

„Pár évvel ezelőtt az Indexen volt is ezen a címen egy cikksorozat, amivel sajnos egyet kell értenem – tette hozzá dr. Törőcsik Kálmán, a hiper.jobs ügyvezető tulajdonosa. – Az egészségügyi rendszer a magyar államháztartás legköltségesebb része, amelynek a működését közfinanszírozás biztosítja, emiatt bizonyos bevételek maximalizálva vannak. Viszont a benne dolgozó, keveset kereső emberek hatalmas pénzeket mozgatnak meg, így pedig mindenféle »alternatív« bevételi forrásokat is keresnek. Beszélhetünk a hálapénzről, vagy épp arról, hogy melyik gyógyszergyár termékeit engedik be az osztályaikra vagy írják fel a betegeiknek, amiért másfajta anyagi előnyökben részesülhetnek. Bizonyos helyeken a professzor végzi a legtöbb operációt, mindeközben a fekvőbeteg-ellátást legtöbbjük nem viszi ki a magánpraxisába, hiszen ez komoly beruházást igényel. Mennyivel egyszerűbb használni az állami infrastruktúrát és közben nettó bevételt termelni, saját zsebre. Az ilyen jelenségek igazságtalanságot szülnek és felülről gúzsba kötik a rendszert, ráadásul, sok egészségügyi intézmény vezetésében figyelhető meg a menedzsment-képességek hiánya.”

„Ráadásul a minőségbiztosításnak még a legalapvetőbb elemei is hiányoznak a rendszerből – hangsúlyozta dr. Törőcsik Kálmán. – Mondok egy példát: vezetünk statisztikát az ellátások számáról vagy a kórházi benntartózkodás hosszáról, de orvosi szinten egyáltalán nem vizsgáljuk a szövődmények számát és súlyosságát.”

Hogyan lehet enyhíteni az egészségügyi emberhiányt?

Mint látható, a magyar rendszer kitermeli a képzett szakembereket, közülük azonban sokan mégsem találják meg itthon a számításukat. Ennek azonban, a fentiekben is ismertetett helyzeten túl az is az oka, hogy sokan bele sem gondolnak, hogy a kézenfekvő pozíciókon túl is akadnának olyan munkalehetőségek, ahol kamatoztathatnák a vérrel-verítékkel megszerzett tudásukat.

„Mi nem tudjuk egy az egyben megoldani a magyar egészségügy problémáit, de vannak elképzeléseink arra nézve, hogyan lehetne az említett menedzsment-hiányosságokat pótolni vagy a csapatok hatékonyságát javítani – mondta dr. Törőcsik Kálmán. – Mi ugyanis arra törekszünk, hogy olyan menedzserszemléletű orvosokkal és szakdolgozókkal dolgozzunk együtt, akik nem csak tüzet akarnak oltani, hanem hosszú távú megoldásokat találni. Vagyis, ha van egy jó vezető, aki egy – vagy több – tagot keres a csapatba, akkor segítünk neki fogalmazni, hogy milyen jellegű szinergiára, vagy személyiségtípusra lehet szüksége. Ha pedig egy egészségügyi vezető idáig már eljutott, nekünk megvan az eszközünk, hogy megoldást kínáljunk egy olyan problémára, amire eddig egészen egyszerűen nem volt válasz. Ami pedig azokat illeti, akik a szakmában dolgoznak, de nem találják a helyüket, vagy nem érzik jól magukat a jelenlegi pozíciójukban, azoknak meg tudjuk mutatni azokat az egészségügyi szektorban rejlő egyéb lehetőségeket, amelyek segítségével elérhető, hogy az ilyen területen dolgozó szakembereknél is kiegyensúlyozott legyen a munka és a magánélet viszonya.”

Húsz orvosból négy külföldre megy, háromnak be is jön

Húsz orvosból négy külföldre megy, háromnak be is jön (Képünk illusztráció. Fotó: Getty Images)

„Ez napjainkban egyre fontosabb, különösen, hogy a Semmelweis Egyetem  Magatartástudományi Intézetének tanulmánya szerint az egészségügyi szakdolgozók csaknem felénél megfigyelhető az úgynevezett burnout-szindróma, azaz a kiégés és az érzelmi kimerültség – mutatott rá dr. Sági Zoltán. – Egy 2015-ös hazai publikáció szerint pedig az orvosok 65 százalékának csökken a teljesítménye, 49 százalék érzelmileg kimerült, 46 százalék pedig már a deperszonalizációt, azaz a saját személyiségére vonatkozó tudatzavart is észlelt a kiégés miatt.”

Nem csak a szakmai tudás számít

Nem kell kutatónak lenni, hogy az ember érezze, hogy ez egy fenntarthatatlan állapot, a két szakember pedig éppen erre próbál választ adni tavaly év végén indult startupjával. A hiper.jobs ugyanis nem csupán egy sokadik álláskereső oldal. A rendszert az egészségügyi dolgozókra hegyezték ki, azonban ők, a rendszerbe való bekerüléskor nem csak a szigorúan vett szakmai képzettségükről adnak számot.

„Nem csak a szigorúan vett szakmai tudást vizsgáljuk – magyarázta dr. Törőcsik. – A magyarra kissé esetlenül fordítható soft skilleket, azaz a személyes készségeket is beépítettük az előszűrési rendszerünkbe , hiszen nemcsak az számít szakmai kompetenciának, hogy valaki hogyan operál, hanem az is, hogyan tud kommunikálni a pácienseivel vagy a csapatával.”

A felhasználó ugyanis több tucat ingyenes készségteszt kitöltésével megtudhatja, hogy mi az erőssége és mi az, amiben még tudna fejlődni. Ezek alapján mindenki el tudja dönteni, hogy milyen munka ideális a számára, és kiderül, kiből lehet jó vezető és ki az igazi csapatjátékos.

„Egy saját fejlesztésű algoritmus dolgozik a háttérben, így a kitöltött tesztek és megadott szakmai adatok alapján  a jelentkezők megtudhatják, hogy mi az, amiben esetleg képezniük kell magukat. Ingyenes képzésre egyébként nálunk is van  lehetőség – de akár arra is ráébredhetnek, hogy a jelenlegi munkahelyükön miért érzik rosszul magukat – mondta dr. Sági Zoltán. – A jó munkahelyi közérzet ugyanis komoly érték, és látható is, hogy ahol jól működő, összeszokott csapatok dolgoznak, ott sokkal jobb a hangulat, hatékonyabb a munka és akár jobban is tudnak keresni, mert több bevételi lehetőséghez jutnak.”

„Sokan nem tudják, hogy mihez kezdhetnek a szakmai hátterükkel, az állami egészségügyben vagy egy magánpraxisban való elhelyezkedésen túl – tette hozzá dr. Törőcsik. – Mondok egy példát: ha egy debreceni ápoló munkát keres, akkor valószínűleg arra fog rákeresni a neten, hogy »ápolói pozíció, Debrecen«. Ezzel azonban lemarad olyan lehetőségekről, mint például a különféle kutatási projektekben való részvétel. Angol nyelvterületen »flying nurse«-nek hívják azokat az ápolókat, akik területen (például a beteg otthonában) végzett kutatásokban vesznek részt, itthon viszont az egészségügyi szakdolgozók közül sokak nem is hallottak még ilyesmiről, vagy bele sem gondolnak, hogy ez is egy lehetőség. Ez amúgy is jellemző, hogy ebben a szektorban sokan alulinformáltak a lehetőségekkel kapcsolatban.”

„Amiben még nagy potenciál van, az a különféle területek kombinációja – folytatta dr. Törőcsik. – Például egy reumatológus kolléga nem biztos, hogy gondol rá, hogy a szakmai hátterével akár a gyógyszeriparban is lenne keresnivalója, vagy egy kellően agilis szakorvos akár a szervezési feladatok ellátására is alkalmas lehetne. Sajnos, a szakmai képzések egyáltalán nem támogatják ezt a fajta gondolkodásmódot, még a mostani késő harmincas, kora negyvenes generáció tagjai sem ilyen rendszerben tanultak. Illetve, ha valaki lehúz 10-15 évet a magyar egészségügy taposómalmában, annak »kinő a szemellenzője«. Ráadásul nagyon kevés »énidejük« marad, így energiájuk sem nagyon lesz tájékozódni, de ha még maradna is erre erejük, ha nem ismerik a megfelelő kulcsszavakat, az interneten sem fognak ráakadni a hasonló lehetőségekre.”

Húsz orvosból négy külföldre megy, háromnak be is jön

Nagy-Britanniában akár tízszer annyit lehet keresni, mint itthon, ráadásul kisebb terhelés mellett (Képünk illusztráció. Fotó: Getty Images)

A két szakember arra is rámutatott, hogy az egészségügyi szakdolgozók – főként az ápolók – nem is nagyon használják a népszerű álláskereső oldalakat, különösen, hogy a már említett szakemberhiány miatt ritkán fordul elő, hogy ne találnak azonnal valamilyen betöltetlen pozíciót.

„Ezzel csak az a baj, hogy nem nézik meg, hogy, milyen lehetőségek várnak rájuk és azonnal ugranak egy nem feltétlenül jobb lehetőségbe – tette hozzá Törőcsik doktor. – A minta pedig előttük van, hiszen azt látják, hogy sok ismerős kolléga elmegy külföldre…”

 „Sokaknak pedig ez be is válik – vágta rá  Sági Zoltán. – Más kérdés, hogy ez mindenképp komoly lelki, idő-, és energiabefektetést igényel az elején, hiszen a nyelvet magabiztosan el kell sajátítani, és próbára teszi az emberek tűrőképességét a nem megszokott környezet és eltérő szokások, ez számomra is komoly erőfeszítést jelentett 2-3 évig. Ennyi kellett ugyanis, hogy kiismerjem az adott ország rendszerét és már komfortosan tudtam mozogni benne. Hazajönnek, akik nem bírják ezt a lelki terhelést, vagy az adott ország kultúráját, akinek viszont bejön, az többet keres – akár az itthoni tízszeresét –, lehet, hogy hatszor-nyolcszor annyit is fog költeni. Magyarul, valamennyi pluszt lehet így termelni, de nem sokkal, ez azért el szokta gondolkodtatni az embereket. Sokan döntenek úgy, hogy kint keresnek és itthon költenek, nem ritkaság ez ma a szakmában, hogy a kollégák havonta 1-2 hetet külföldön dolgoznak, aztán itthon élik az életüket. A COVID persze ezt a létformát is átrendezte.”

„Ettől függetlenül mi támogatjuk, hogy a kollégák menjenek külföldre és szerezzenek tapasztalatokat, de azzal a kitétellel, hogy ezután jöjjenek vissza, és az itthoni egészségügyet gyarapítsák” – tette hozzá Törőcsik Kálmán.

„Például megfelelő szervezéssel elérhető lehetne, hogy bizonyos menedzselési-szervezési dolgokat megfelelő képzettségű ápolók végzik – mondta dr. Sági. – Nagy-Britanniában például az ágyak elosztásáért egy úgynevezett bed manager felel, nekem pedig orvosként a reggeli referálón kötelező megmondanom, hogy melyik beteg mikor mehet haza a tervek szerint.”

Arra a kérdésre, hogy ideális esetben mennyi időnek kellene eltelnie, hogy a fentiekben vázoltak mentén haladva érdemben változzon meg a magyar egészségügy, a két szakember szerint minimum 5 évre lenne szükség.

„Legalább ennyi biztosan kellene, bár 7-8 év is bőven elképzelhető – mondta dr. Sági Zoltán. – Sajnos erre kevesebb nem elég, ezért is van szerintem, hogy egyetlen kormány sem mert eddig érdemben hozzányúlni a magyar rendszerhez, főleg, mivel épp az elején kellene népszerűtlen intézkedéseket hozniuk, és erre valószínűleg négy év nem elég. Biztosan kellene 5-8 év ahhoz, hogy mindenhol lecserélődjön a mostani status quo és olyan vezetők kerüljenek az intézményekbe, akik tudatosan és a gazdasági hatékonyságot is szem előtt tartva dolgoznak és szervezik a többiek munkáját is. Persze, az lenne az ideális, ha már az egyetemeken is »végigpörögnének« a hasonló szemléletben tanuló hallgatók, ehhez viszont lehet, hogy 10 év is kevés.”

Addig maradnak a hasonló megoldások, amelyek a már aktív egészségügyi szakdolgozók „gombjához” próbálják megtalálni az akár szakmai és operatív feladatokból is álló „kabátot”.

További cikkeink az egészségügy témakörében:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése