Egyre fiatalabb korban jelentkeznek gerinctájéki kopások, de a várandósság nincs rossz hatással a gerincünkre

A tendencia aggasztó, de tudunk tenni azért, hogy megelőzzük a problémákat és a gerincsebészet is óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben.

Győr Ágnes

2022. Október 18.

Noha a csontritkulás nagyobb arányban érinti a nőket, mint férfiakat, kifejezetten női gerincbetegségek nincsenek. A közhiedelmekkel ellentétben, meglepő módon a tapasztalat szerint a terhességtől sem romlanak tovább létező, vagy jönnek elő új gerincproblémák – mondta el az nlc-nek Dr. Lazáry Áron, gerincsebész főorvos.

Népbetegségnek számít

A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Gerincgyógyászati Tanszéki csoport vezetője rámutatott, hogy a gerinckopás a fejlett világ nagy részében – így Magyarországon is – népbetegségnek számít. A gerinckopásból fakadó derékfájás a nem fertőző betegségek közül világszerte a vezető oka a munkából való kiesésnek. A betegség elterjedtsége összefügg azzal is, hogy egyre tovább és azzal is, ahogy élünk. Magyarországon úgy tűnik, a gerinckopás bizonyos formái egyre fiatalabb korban jelentkeznek. A gerincsebész szerint kollégáival azt tapasztalják, hogy növekszik azon huszonéveseknek a száma, akiket ágyéki gerinc területén kialakult kopás miatt kell megműteni. Ez a jelenség, mint számos más probléma, feltehetően életmódbeli tényezőkkel függ össze. Az elmúlt 5-10 évben egyébként megjelentek az okostelefonok intenzív használatával kapcsolatos egészségügyi problémák is.

A főorvos elmagyarázta, nem vesszük észre, de mobilozás közben automatikusan rossz tartást veszünk fel, hiszen lehajtott fejjel, felhúzott vállakkal görgetjük sokszor hosszú időn keresztül a készülék képernyőjét.

Ez a kényszertartás megterheli a gerincünket és ha szervi betegséget nem is, idővel jelentős fájdalmat okozhat. Napjainkban egyértelműen egyre gyakoribb a munkaképes fiatalok körében a nyaki, felső végtagi fájdalom

– szögezte le. Dr. Lazáry Áron nyomatékosította, hogy a legrosszabb a gerincnek, ha hosszú időn keresztül, természetellenes pózban tartjuk magunkat, ezért nagyon fontos például, hogy ülőmunka végzése közben is félóránként, óránként átmozgassuk magunkat és hagyjuk az izmainkat „levegőhöz jutni”, azaz pihenni.

gerincműtét terhesség csontritkulás Semmelweis Egyetem

A telefon nyomkodása is sokat ront a tartásunkon (Fotó: Getty Images)

A terhességet nem, de a változókort megszenvedi a gerincünk

Az Országos Gerincgyógyászati Központ közfinanszírozott intézmény, mely a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának Gerincsebészeti és Rehabilitációs Osztályából alakult 1995-ben és 2005-óta működik teljesen önállóan. Ez Közép-Európában a legnagyobb gerinccentrum, ahol évente 2500-3000 gerincműtétet végeznek el. Körülbelül 80 százalékuk kopásos eredetű megbetegedés, míg a páciensek maradék 20 százalékánál a gerinc jelentős deformitását, azaz, gerincferdülést korrigálnak az orvosok, illetve daganatot távolítanak el és sérüléseket kezelnek – mondta el Dr. Lazáry Áron, aki egyben a központ igazgatóhelyettese.

A porckorongkopás a porckorong természetes öregedési folyamata, mely a 20-as életévek vége felé mindenkinél elkezdődik, de eltérő, kinél milyen tempóban halad. Ebben nagy szerepe van a genetikai adottságoknak és az életmódnak is. A folyamat lényege, hogy a porckorong elkezd kiszáradni, vizet veszít és így elveszíti rugalmasságát is. Az „elfajuló” porckorong a külső erőkkel szemben sérülékenyebbé válik, összenyomásra, hirtelen megnövekvő terhelésre a gyűrűk átszakadnak, a porckorongban lévő anyag hátrafelé vándorol és létrejön a porckorongsérv, vagy közkeletű elnevezésén: gerincsérv. Fontos tudni ugyanakkor, hogy, noha a központban a műtétek jelentős többségében kopás eredetű betegségek miatt műtik meg a betegeket, a porckorongsérv az esetek kevesebb mint 10 százalékában igényel műtéti kezelést. Enyhébb esetekben pihenéssel, gyógyszerekkel kezelhető.

Sokszor a betegség nem okoz panaszokat, de, ha mégis, tünete lehet a heves, éles fájdalom, mely a derékból a fartájék, a forgó felé, gyakran az alsó végtagba térdig, sőt bokáig sugárzik, illetve olykor végtagzsibbadással is társul. Ilyen panaszok esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Azt, hogy valóban van-e porckorongsérvünk, modern képalkotó vizsgálatokkal (MR) állapítható meg.

A terhesség és a gerincbetegségek

A gerincsebész beszélt arról is, hogy a terhesség kapcsán sokan tartanak attól, hogy a megnövekedő súly, illetve terhelés fokozza majd az kismama eredetileg is létező derékfájdalmát, vagy kialakít esetleg egy korábban nem létező gerincbetegséget. Ezzel kapcsolatban leszögezte,

Azt látjuk, hogy a várandósság nem fokozza a gerincbetegségek kockázatát, sőt még azoknál is, akiknek korábban fájt a gerince, dereka, úgy tűnik, mintha a várandóság egyfajta védelmet jelentene. Nem tudjuk, hogy ennek pontosan mi az oka. Elképzelhető, hogy több tényező játszik benne szerepet, köztük pszichológiaiak is.

Kizárólag nőket érintő gerincbetegségek a főorvos szerint nincsenek, ugyanakkor a változókorra jellemző hormonháztartásbeli változások összefüggnek a csontritkulás (osteoporosis) kialakulásával. Ebből kifolyólag nők esetén ez a betegség sokkal gyakoribb: A csontritkulásos eseteknél az érintettek körülbelül kétharmada-háromnegyede nő.

Dr. Lazáry Áron, gerincsebész főorvos (Fotó: Kovács Attila/Semmelweis Egyetem)

A legtöbb gerincbetegség ma már hatékonyan kezelhető

Az orvosláson belül a gerincsebészet egy nagyon dinamikusan fejlődő terület és ezért folyamatosan bővül azoknak a köre, akiknek műtéttel javítható az állapota. Az igazgatóhelyettes hozzátetette,

Ez nem jelenti azt, hogy minden beteg gyógyítható, de helyes indikációval a betegek nagyon nagy része ma már kezelhető. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal páciens esetén például a célunk a teljes munkaképesség helyreállítása még akkor is, ha adott esetben az illető a gerincbetegség okozta fájdalmak miatt már járni sem tudott.

A műtéteknek egyébként nincsen egységes felső korhatára. Dr. Lazáry Áron szerint természetesen sokat számít, hogy milyen állapotban van a beavatkozásra váró beteg (hogy milyen társbetegségei vannak például), de a biológiai kor nem feltétlenül azonos a naptár szerinti életkorral. A gerinc esetén az a fő kérdés, hogy a betegség, illetve a panasz, amit okoz, műtettel, a racionális szövődményráta mellett gyógyítható-e, javítható-e az illető életminősége. Erre pedig a válasz rendszerint az, hogy helyes indikáció, a műtét megfelelő előkészítése és a pontos műtéti technikák mellett igen. Dr. Lazáry Áronnak például volt már 93 éves betege, aki probléma nélkül felépült a műtét után és olyan 40 éves páciense is, akinél komplikációk léptek fel.

Hosszú, átláthatatlan várólisták

Az eredmények tehát biztatóak, de eljut-e a ma Magyarországon a műthető gerincbetegségben szenvedő betegek többsége a megfelelő szakorvoshoz? Dr. Lazáry szerint a kérdésnek több dimenziója van. Kétségkívül létezik egy aránytalanság a gerincsebészeti szakellátók és a betegek száma közt, azaz sokkal több beteg van, mint amennyi szakellátói kapacitás. De – tette hozzá – ehhez hozzátartozik, hogy a gerincsebészeti szakellátásban sokszor bukkannak fel olyanok, akik egyébként nem szorulnak gerincsebészetre. Van, hogy a központban megjelenő páciens egy egyszerűbb kopásos derékfájástól szenved, például, amit a reumatológián vagy adott esetben a háziorvos segítségével is tudna kezelni. A gond azonban az, hogy ezeknek a hálózatoknak a nagy része Magyarországon nem elérhető a betegek jelentős része számára.

A gerincsebészeti várólistákkal a legnagyobb gond, hogy „nem diverzifikáltak”, azaz felkerül rájuk valamennyi, implantátumot igénylő, de nem akut eset, de ezek közt a rendszer nem különbözteti meg a sürgősebb és kevésbé sürgős eseteket, például a fájdalom mértéke vagy az életminőség-romlás mértéke szerint. Éppen ezért a gerincsebészek szeretnék elérni, hogy a jövőben bontott várólisták legyenek, amiken külön szerepelnének például a rövidebb, kisebb megterhelésű műtéteket igénylő esetek és azok, amiknél nagyobb deformitáskorrekciót kell végrehajtani.

3D nyomtatás a jelen, a robotsebészet a jövő?

Az Országos Gerincgyógyászati Központ gerincsebészetben, illetve mozgásszervi sebészetben Magyarországon a 3D nyomtatás fellegvára – fogalmazott Dr. Lazáry Áron. Itt működik ugyanis 2018-óta az In Silico Biomechanikai Laboratórium, ahol számítógépes módszerekkel vizsgálják tudományosan a gerincet és ennek keretében a 3D nyomtatással kapcsolatban is folytatnak kutatásokat és publikálnak. Nemrég a laboratórium egy 3 évre szóló, 28.3 millió forint támogatással járó kutatási pályázatot nyert el. A pályázat célja a betegspecifikus nyaki gerincgörbület elemzése és helyreállítása in silico, vagyis számítógépes módszerek segítségével. A kutatási eredmények várhatóan a személyre szabott gerincsebészeti eljárások kidolgozását és széleskörű alkalmazását teszik majd lehetővé.

Dr. Lazáry Áron szerint a 3D nyomtatás már nem teljesen új keletű, de kétségkívül olyan technológia, aminek a gyógyászatban, így a gerincsebészetben is nagyon nagy szerepe van. Kollégáival három területen használják jelenleg. Az első az orvosok és a betegek oktatása, a második az egyéni műtéttervezés, míg a harmadik az egyén, specifikus implantátumoknak létrehozása. Ennek a technológiának köszönhetően a gerincsebész szerint az orvosok ma már „nem a beteget szabják az implantátumra, hanem az implantátumot szabjuk a betegre”. A 3D nyomtatás költséges technológia és egyelőre az ilyen módon elkészült implantátumok nem tartoznak bele az állami finanszírozás általános részébe. Egyedi finanszírozást ugyanakkor lehet igényelni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK).

A laboratórium a 3D technológiákhoz kapcsolódóan egyúttal kutatja a robotsebészetben rejlő lehetőségeket is. A szakorvosok azt szeretnénk elérni hosszú távon, hogy a robottechnológiák meghonosodását segítse az állam azáltal, hogy a NEAK megfinanszírozza ezt a fejlett technológiát a kórházak számára.