Hiányzó évek – önéletrajzi lyukak

Az önéletrajz

Ha több, mint egy évet hagytál ki, jól jöhet, ha ragaszkodsz önéletrajzodban a sima kronologikus sorrendhez. Magyarul: a legkorábbi munkahelyeddel kezded, a másodikkal folytatod stb. Ilyenkor nem kell ragaszkodni a hónap-nap pontossághoz, és megszüntették a munkaviszonyodat, akkor ne azt az időszakot írd be, amíg bejártál dolgozni, hanem a konkrét munkaviszonyod időtartamát.

Mindezek tetejébe szám-talanul is meg lehet oldani a CV-típusú gordiusi csomót. A funkcionális önéletrajzban ugyanis egyáltalán nincsen rá szükség. Hacsak nem az APEH-hez jelentkezel, elég, ha annyit írsz, hogy “Vállalkozóként az alábbi szakmai feladataim voltak az elmúlt két év során:” majd egy, mindenre kiterjedő, feltáró jellegű felsorolás a komolyabbnál komolyabb feladatokról. Ha több cégnek végezted szinte ugyanazt a munkát, sorold fel a cégek nevét, vagy típusát (“grafikai stúdió”, “kiskereskedelmi vállalat”), majd az 5-6 név alatt írd le, milyen munkáid voltak. Ha viszont viszonylag kevés cégnél volt meglehetősen sokrétű feladatod, akkor valamiféle általános megfogalmazás helyett részletesen sorold fel őket.





Abban az esetben, ha szabadúszóként (is) tevékenykedtél, és a munkanélküliség vagy gyes ideje alatt netán feketén, esetleg csupán baráti alapon, ismerősök részére, dolgozgattál, akár csak egy-két alkalommal is: jelöld meg. 

A funkcionális CV megóv ugyan a számok kártékony hatásáról, hátránya viszont, hogy főleg hr-esek ismerik, egy aprócska közértben, ahol a gyorstalpalón kiművelt üzletvezető olvasgatja a cv-ket, lehet, hogy gyanúsnak fogja találni, nem pedig ultramodernnek. Épp ezért ilyen önéletrajzot főleg nagyobb cégekhez küldj, személyzeti tanácsadóhoz, illetve olyan helyre, ahol – mondjuk a hirdetésből – biztosan tudod, hogy a személyügyi vezető, HR menedzser kapja meg.


Személyes találkozó

Annak, aki már hosszú ideje nem vett részt ilyen interjún, különösen fontos a felkészülés. Soha ne indulj úgy neki, hogy “vége a világnak”, ha pont ez, pont most nem sikerül.

Néhány jó tanács:
• Ha félsz, akkor nem fogsz tudni figyelni, elmondani, amit pedig fontos lenne, és előfordulhat, hogy nem veszel észre rejtett csapdákat, nagyon hátrányos feltételeket. Viszont nagyon jól szokott hatni ha a felvételiző nyugodt, és bár betartja a “hivatalos” három lépés távolságot, de azért nagyon barátságos, kedves. 





• A barátságosság az, hogy partnernek, nem ellenfélnek vagy feljebbvalónak tekinted. Látszik rajtad, hogy megvan benned a bizalom: “biztosan” tudod, hogy ő is tisztában van vele, mennyire nehéz manapság elhelyezkedni, vagy éppen mennyire könnyű létszámleépítés áldozatává válni.

• Amikor leülsz tárgyalni, arra gondolj, hogy egy jó hangulatú beszélgetésen vagy, ahol kulturáltan, fehér asztal mellett beszámolsz egy új ismerősödnek arról, mi mindent csináltál, miben vagy jó, miért felelsz meg az adott állásra, illetve mire vagy kíváncsi azzal kapcsolatban. Az otthon töltött éveknél ne ragadjatok le itt: ha rákérdeznek, beszélj róla minél lényegretörőbben de szőjj a beszélgetésbe munkához kapcsolódó elemeket.

• Az esetleges “stresszelő” kérdéseket ne tekintsd támadásnak. Előfordulhat, hogy a munkaadó végtelenül tapintatlan, de lehet, hogy csak tesztelnek. Ha megkérdezik, “Komolyan gondolja, hogy egy év kihagyással ugyanolyan teljesítményre képes, mint azok, akik folyamatosan dolgoznak?” vagy “Mit csinál, ha a gyermeke megbetegszik, fog tudni teljes mértékben a munkájára koncentrálni?” – viselkedj úgy, mint aki valóban végiggondolja a felvetett problémát, majd tapintatosan, ha a helyzet megengedi, akár kicsit humorosan válaszolj.

• Felhívhatod a figyelmet arra, hogy valóban, egy év alatt ki lehet jönni a gyakorlatból, de: 5-10 év munkaviszony sokkal többet számít, mint egy év pihenés (Nyugaton néhány munkakörben bizonyos időszak elteltével 6 hónap fizetett szabadságra küldik az embereket, és nem aggódnak azért, hogy kiesnek a gyakorlatból ). Azt is megemlítheted, hogy statisztikák bizonyítják, a hosszabb ideje állásra vadászó emberek elkötelezettebbek, lojálisabbak, szorgosabbak, mint folyamatosan dolgozó társaik. Lényeg, hogy sértődés, megbántódás, “harctéri idegesség” ne látszódjon …