Futóterápia indult Magyarországon

Tisztán emlékszem arra az estére, amikor feszülten, dühösen és rengeteg felgyülemlett érzelemmel ültem a kanapén, teljesen egyedül. Azt mondják, a sírás segít abban, hogy levezessük a stresszt, majd egyfajta megkönnyebbülést is hoz maga után. Úgy tűnik, hogy ez nem mindenkinél működik, legalábbis nálam biztosan nem. Valahogy ekkor született az elhatározás, hogy ezt a stresszt muszáj lesz valamilyen úton módon levezetnem. Annak ellenére, hogy a futás soha nem tartozott a kedvenc tevékenységeim közé, és utoljára pár évvel ezelőtt sikerült egy említésre méltó távot megtennem, mégis futócipőt ragadtam. Nem sokkal később azon kaptam magam, hogy újra és újra nekiindulok és még este 9-kor is a pályán vagyok. Az új “hobbim” már körülbelül két hónapja tart és meglepő, de már most érzékelem is a pozitív hatásait: valóban segít az embernek rendezni a gondolatait, ráadásul a futás utáni megkönnyebbülést és az egész testedet átjáró melegséget semmi sem tudja pótolni. 

Futóterápia Magyarországon!

A futóterápia kifejezéssel csak pár hete találkoztam először, de rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Magyarországon Fejes Dóra sportpszichológus az első, aki az FDRT © Futóterápia terápiás módszerrel foglalkozik, így rögtön fel is kerestem. Kezdetben nem tudtam, hogy mire számítsak, azonban olyan élményekkel távoztam, amit sosem gondoltam volna. 

Fejes Dóra (Fotó: Neményi Márton)

A futás elkezdése előtt Dóri vezetésével relaxációs gyakorlatot végeztünk, hogy ráhangolódjunk a ránk váró mozgásformára. A feladatom viszonylag egyszerű volt: meg kellett találnom egy olyan gondolatot, ami éppen foglalkoztatott. (Ekkor még nem tudtam, de később ezt a gondolatot ültettük át a mozgásba is.) A futást úgy kell elképzelni, mint egy terápiás “ülést” annyi különbséggel, hogy mi a Margit-szigeti futópályán róttuk a köröket. Dóri az engem foglalkoztató gondolattal kapcsolatban kérdezett, én pedig ahogy azt illik, kiöntöttem a szívem. 

Egyszer csak azon kaptam magam, hogy teljesen felfokozott érzelmi állapotba kerültem, ami elkerülhetetlen akkor, ha az ember az érzéseiről, sérelmeiről mesél. Majd a szakember arra kért, hogy ültessem az alapérzelmemet a futásba, a tempón keresztül mutassam meg, mennyire intenzíven érzem. Fel is vette velem a tempót, majd egy pár percig így futottunk egymás mellett. Megkönnyebbülést éreztem. Ekkor járhattunk a Margit-szigeten lévő futópálya felénél, majd Dóri légzőgyakorlattal és mindfulness technikákkal huzalozott az itt és mostba. Meg kellett neveznem testi és környezeti ingereket, érzeteket, anélkül, hogy reagálnék rájuk. A feladat egyszerűbbnek hangzott, mint amilyen valójában volt. Ahhoz, hogy a légzésemre figyeljek miközben a környezetemet vizsgálom, nagyon összpontosítanom kellett. Ennek köszönhetően egy olyan nyugodt és lecsendesült állapotba került az elmém, hogy hirtelen azon kaptam magam: megérkeztünk, vége a szigetkörnek.

Általában még 4 kilométer után is lihegve és kipurcanva érek “célt”, de most teljesen mást éreztem. Megkönnyebbülést, őszinte boldogságot és kellemes fáradtságot, még annak ellenére is, hogy jóval túlteljesítettem a megszokott távokat. Furcsa belegondolni, hogy az elménk jóléte mekkora hatással is van a fizikai teljesítményünkre. Bátran állíthatom, hogy a módszer hatékonysága miatt, aki korábban utált futni, még az is megszereti.

Fotó: Neményi Márton

„Nagyon utáltam futni”

Elsőre talán meglepő lehet, de sokakhoz hasonlóan a futóterápiát elindító sportpszichológus is sokáig küzdött a futás gondolatával.

„Nagyon utáltam futni. A gimis Cooper-tesztek ölték ki belőlem a futás szeretetét, mivel egyáltalán nem készültünk ezekre a felmérésekre. A bordám közé szorult a levegő, fájdalmaim voltak közben, ezért megfogadtam, hogy soha többet nem fogok futni” – meséli Dóri, majd hozzátette, az igazi áttörés az egyetem alatt következett be.

„Nem éreztem jól magam a bőrömben és édesanyám javasolta, hogy próbálkozzak meg újra a futással. Az első alkalommal újra előtörtek a régi negatív élmények, de biztosított róla, hogy 10-12 alkalom kell ahhoz, hogy az emberben átforduljon valami a futással kapcsolatban. Velem is pont így történt és ezt követően egyre nagyobb célokat tűztem ki maga elé.” Ennek a lendületnek köszönhetően Dóri két alkalommal is lefutotta a maratont, felkészüléséről pedig blogot vezetett, amely sokak számára hatalmas motivációt jelentett. 

„Volt egy ismerősöm, aki a blogcikkeim hatására adott le 30 kg-ot, hagyta abba a dohányzást és futotta le maratont. Annyira jó érzés volt, hogy valakinek segíthettem megváltoztatni az életét, hogy eldöntöttem, ezzel szeretnék foglalkozni. Elkezdtem ezt a területet kutatni.”

Fotó: Neményi Márton

Na, de mi is az a futóterápia és milyen hatással van a testünkre? 

Amerikában már régóta használják a sportot, mint terápiás eszközt, sőt, vannak olyan pszichológusok, akik odáig merészkednek, hogy futópadot állítanak fel a rendelőjükben. Ennek az újfajta módszernek köszönhetően a mozgáson keresztül az emberek lelkében is mozgásba jönnek a dolgok. A futásnak rengeteg jótékony hatása van a testünkre nézve, de méltatlanul keveset beszélünk a futás mentális egészségre gyakorolt hatásairól.

„A futás során bekövetkező felszabadultságérzés a közben termelődő hormonoknak és a test saját THC-molekuláinak köszönhető. Ezek azért fejlődtek ki evolúciósan az emberben, hogy csillapítsák a hosszútávfutás során keletkező fájdalmat. És van még egy érdekes dolog, futás közben az öntudatunk, ami a leginkább emberré tesz minket elcsendesedik. Nem szorongunk annyit a jelen problémáin, ráadásul a kreatív problémamegoldás is beindul az agyban.”

Magyarországon minden negyedik embernek vannak depressziós tünetei, egyre többen szoronganak és sokszor nem a megfelelő módokhoz nyúlnak, amivel a szorongásukat csillapítani tudják (például alkoholfogyasztás, dohányzás, mértéktelen evés). Dóri módszere egy hatékony megküzdési mód lehet a szorongás oldására és életvezetés korrekcióra is alkalmas. 

– mondja Dóri, majd azt is hozzátette, hogy a kutatások szerint a heti három futás akár 47%-ban csökkenti a szorongást és képes visszafordítani az enyhe és közepes depressziót. Ugyanennyi futás akár plusz négy évet is adhat az életünkhöz és a demencia visszafordításában is nagy szerepe van.

„Az FDRT © Futóterápia része az is, hogy feltérképezem a kliens motivációit, céljait, a viselkedésváltozásban őt akadályozó tényezőket és egy személyre szabott mozgásprogramot alakítok ki számára.”

Fotó: Neményi Márton

Hogyan érdemes elkezdeni a futóterápiát?

Dóri mozgásprogramja azoknak is ajánlott, akik korábban még egyáltalán nem sportoltak. A futás változatos mentális eszköztárát felhasználva szeretteti meg a mozgást a kliensekkel, akik házi feladatokat is kapnak. 

„A futóterápiában nem az a cél, hogy minél gyorsabban fussunk és minél nagyobb távokat érjünk el, sokkal inkább az, hogy az életünkbe építsük a futást és rutinszerű legyen a mozgás.”

Kezdésnek már nagyon jó alapot jelent, ha valaki heti háromszor 30-40 percet tud sétálni, utána pedig fokozatosan építheti be a joggingot a gyaloglásba. A legideálisabb, ha 50 percet megállás nélkül végig tudunk futni heti háromszor, ez a WHO ajánlásának megfelelő mozgásmennyiség, amit jelenleg minden 8. magyar ember teljesít.

A mentáltréning ereje

A szakember nagy hangsúlyt fektet a mentáltréningre is, ami a sportpszichológia egyik leghatékonyabb módszere. A futás elképzelésével ugyanazok az agyi területek aktiválódnak, mint a tényleges futás közben. A pozitív forgatókönyvek hatására pedig nő a teljesítményünk, kevésbé vallunk kudarcot téthelyzetben.