A hálapénz honlapja – II. rész

A miniszter hozzászól

Kökény Mihály egészségügyi miniszter is hozzászólt a vitához, amikor levélben kért jogi állásfoglalást az orvosi hálapénzről a legfőbb ügyésztől, és az adóhivatal figyelmét is felhívta az orvosok adóbevallásának ellenőrzésére. Később a miniszter pontosított: az APEH-től csak általánosságban kérte a hálapénz, mint adóköteles jövedelem problémájának megvizsgálását. Mint mondta, nem a hálapénzzel, mint az utólagos, az elégedettséget kifejező juttatással van baj, hanem azzal, amikor az orvosok előre kikötik, hogy melyik szolgáltatás mennyibe fog kerülni a betegnek.

A Nők Lapjának eljutatott közleményében az egészségügyi miniszter a vitatott oldallal kapcsolatban kijelenti: “Nem jó, hogy ilyen formában kezdtek terjedni a hírek, de az eset megmutatta, hogy a társadalom már nem hajlandó szőnyeg alá söpörni a hálapénz problémáját. Megoldásokat kell találni rá, és már dolgozunk is számos részletén.”

Dr. Bartal Iván

A jogász szemével

– Az interneten megjelenő publikációkra ugyanazok a jogszabályok érvényesek, vagy található valamilyen speciális szabályozás?

– A publikációkra, mint például erre az interjúra is, a megjelenés helyétől és formájától függetlenül ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak – mondja Dr. Bartal Iván, az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda munkatársa. – Az Interneten történő tartalomszolgáltatásra azonban, amely kategóriába például a hálapénz.hu oldal üzemeltetése is beletartozik, jelenleg nincs kielégítő jogi szabályozás. Bár van olyan jogszabályunk (a 2001. CVIII., az ún elektronikus kereskedelmi törvény) amely az Interneten közzétett tartalomért fennálló felelősséggel kapcsolatban tartalmaz speciális feltételeket, olyan jogszabály, amely az Interneten megvalósuló kommunikáció szférájában megfelelően, vagyis a hagyományos, írott és elektronikus sajtóban biztosított szinten biztosítaná bizonyos alapvető alkotmányos alapjogok (pl. emberi méltóság, véleményszabadság) megfelelő érvényesülését, jelenleg nincsen. Rendezetlen például az online kiadványok jogi státusza és az ezzel összefüggő felelősségi kérdések, a személyhez fűződő jogok megsértése esetén pedig jelenleg nem biztosított a korszerű, gyors fellépés lehetősége, hiszen a sajtóhelyreigazítás szabályai nem terjednek ki az Internetes lapokra. Vannak ugyanakkor olyan szakmai önszabályozási kísérletek, mint például a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének tagjai által önkéntesen követett kódexei, amelyek ezeket a hiányosságokat részben megpróbálják pótolni, ezek azonban a jogszabályokkal ellentétben nem kötelező érvényűek.

– Mi (volt) a legfőbb jogi probléma a halapenz.hu-val?

– A hálapénz.hu oldallal kapcsolatban többféle jogi aggály is felmerült, de ezek megértéséhez először is tisztázni kell, mit értünk a hálapénz fogalma alatt. A hálapénz egy önkéntes juttatás, amelyet a beteg az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítéstől függetlenül juttat az orvosnak vagy az egészségügyi dolgozónak. Ettől elkülönül a választott magánorvossal létrejött megállapodáson alapuló, tipikusan a terhesgondozásért és a szülés levezetéséért fizetett díj, amelynek mértékét az orvos állapítja meg; más kérdés, hogy az ilyen típusú megállapodások jogi háttere a Magyar Orvosi Kamara elnökének állásfoglalása szerint jelenleg rendezetlen.

A személyes adat törvényi fogalmából kiindulva, ha én az orvosomnak hálapénzt adok, és azt az Interneten közzéteszem, ez sokkal kevésbé aggályos, mint a magánorvosommal létrejött megállapodás feltételeinek, vagyis például az orvos által kért díjak közzététele, amely nemcsak adatvédelmi, de szerződési, jogi alapon is kifogásolható. Az orvos tevékenységére vonatkozó adatok főszabály szerint személyes adatok, így az adatvédelmi jogszabályok alapján ezeknek az Interneten történő nyilvánosságra hozatala csak az érintett hozzájárulásával vagy jogszabályi rendelkezés alapján lett volna jogszerű, hiszen a vizsgálatok árának az orvos által történő közlése nem tekinthető egyben a díjak Interneten történő közzétételéhez való hozzájárulásnak is. Ez alól kivételt jelentene, ha a szülész-nőgyógyász orvosok közfeladatot ellátó személynek minősülnének, hiszen az ilyen személyek tevékenységére vonatkozó adatok nyilvános, közérdekű adatok. Az egészségügyi törvény alapján azonban az orvosok csak meghatározott esetekben (pl. ügyeleti szolgálat vagy sürgősségi ellátás körében minősülnek közfeladatot ellátó személynek, és ilyen esetben is csak a feladatkörükkel összefüggő bizonyos adatok (pl. név, beosztás) minősülnek közérdekű adatnak.

Az adatvédelmi aggályokon túl sokan sérelmezték az adatbázisban feltüntetett, az orvosokra vonatkozó véleményeket, ajánlásokat is. Amennyiben azonban ezek a hozzászólások nem lépik túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határait, vagyis nem valósítanak meg rágalmazást, becsületsértést és nem tartalmaznak az emberi méltóságot és jóhírnevet sértő megállapításokat, az orvosokra vonatkozó személyes benyomások, vélemények közzététele nem kifogásolható.

– Hivatkozhatunk-e “társadalmi érdek”-re; felülírhatja-e ez a meglévő jogszabályokat?

– Nem. A “társadalmi érdek” a jogilag szabályozott társadalmi együttélési szabályokban jelenik meg, ezeket pedig a jogszabályok tartalmazzák. A jogszabályok alkalmazásától vagy betartásától ilyen alapon nem lehet eltekinteni. Az, hogy a jogszabályok valóban a társadalom érdekének megfelelő szabályozást tartalmazzanak, a jogalkotók felelőssége; ugyanakkor a társadalmi érdek nyilvánvalóan nehezen körülhatárolható kategória. A hálapénz.hu által felvetett problémánál maradva: a társadalom érdekeit leginkább egy olyan egészségügyi szolgáltatórendszer kialakítása szolgálná, amely tisztességes megélhetést biztosít az egészségügyben dolgozók számára, és ezáltal segítene az olyan szükséges rosszként létező megoldások felszámolásában, mint a hálapénz.

– Mi a jogi különbség egy megszerkeszett netes adatbázis vagy egy – mondjuk, babanetes – fórum között, ahol ugyanezek az adatok megjelenhetnek?

– Az elektronikus kereskedelmi törvény nem tesz különbséget a szerkesztett és a felhasználói tartalom között, ezen kategóriák tisztázása a tartalomszolgáltatásra vonatkozó jogszabályra marad. Felelősség szempontjából tehát, pusztán jogszabályi alapon, jelenleg nincs számottevő különbség: az elektronikus kereskedelmi törvény szerint ugyanis valamennyi, a törvény hatálya alá tartozó szolgáltató (vagyis mind a szerkesztett adatbázis, mind a fórum üzemeltetője) felelősséggel tartozik az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért.

Gyakorlati szempontból nézve a szerkesztett tartalom szerkesztőjének felelőssége szélesebb, mint egy fórum üzemeltetőjéé. Ha az általa szerkesztett és rendelkezésre bocsátott tartalom harmadik személyek jogait, illetve a jogszabályokat sérti, a felelősség a szerkesztőt terheli. Ezzel szemben, ha egy fórumon feltűnik egy jogsértő hozzászólás, a fórum üzemeltetője ezért csak akkor tartozik felelősséggel, ha magatartása felróható, vagyis nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ha például gondoskodott olyan, a jogszabályoknak megfelelő szabályrendszer közzétételéről, amely a szolgáltatás használatának és a jogellenes hozzászólások eltávolításának feltételeit tartalmazza, és tudomásszerzés esetén eltávolítja az ebbe ütköző hozzászólásokat, akkor jó esélye van a felelősség alóli mentesülésre. Ilyen esetben viszont a hozzászóló személyes felelőssége kerülhet előtérbe – igazából ez a lényegi különbség a szerkesztett adatbázis és a fórumok között. Ezek a megállapítások természetesen csak a polgári jogi felelősségre vonatkoznak, a büntetőjogi felelősség más kategória.

Adatvédelmi szempontból sem látok igazi különbséget: általában a személyes adatok nyilvánosságra hozatala, vagyis az Interneten bárki számára hozzáférhetővé tétele az érintett hozzájárulásán vagy jogszabályi rendelkezésen kell hogy alapuljon, ezen kívül meg kell felelnie egy sor egyéb követelménynek (pl. az adatkezelés célhoz kötöttsége, adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentés kötelezettsége). Ehhez képest a nyilvánosságra hozatal módja és az azt megvalósító személye indifferens, a hangsúly az adatokon és az adatkezelésen (pl. adatok gyűjtése, nyilvánosságra hozatala) van.


– Milyen szankciókra számíthatnak egy halapenz.hu-féle honlap szerkesztői?

– Amennyiben az adatvédelmi biztos arra a megállapításra jut, hogy az oldal szerkesztői jogosulatlanul kezeltek személyes adatokat, elrendelheti az adatbázis törlését vagy megsemmisítését is. Az adatvédelmi biztos intézkedése ellen bírósági jogorvoslatnak van helye, és ebben az esetben a bíróság jogerős döntéséig az adatkezelést fel kell függeszteni, és az adatokat zárolni kell. Ezen felül az érintettek is bírósághoz fordulhatnak, és a perben a személyhez fűződő jogok megsértése esetén támasztható egyéb igényeken (jogsértés megállapítása, elégtétel adása stb.) túl kártérítést is követelhetnek. Bár az adatvédelmi törvény alapján az adatkezelőknek igen szigorú felelősségük van, a bizonyítási nehézségek miatt az eddigi hasonló perek tapasztalata alapján nem valószínű, hogy a bíróság kártérítést ítélne meg.
Amennyiben a személyes adattal való visszaélés egyben jelentős érdeksérelmet is okoz, bűncselekmény elkövetése miatt a büntetés a Btk. alapján alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztés, pénzbüntetés vagy közérdekű munka is lehet.

– Hogyan lehet jogkövető módon üzemeltetni egy effajta honlapot?

– Fokozott gondot kell fordítani az alkalmazandó jogszabályok, így elsősorban az adatvédelmi, a személyhez fűződő jogokat védő szabályokat tartalmazó és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra irányadó jogszabályok betartására. Személyes adatokat tartalmazó honlap esetében gondoskodni kell az érintettek hozzájárulásának beszerzéséről, illetve az adatvédelmi törvényben foglalt egyéb követelmények betartásáról.

A jogkövető magatartást ugyanakkor sokszor megnehezíti a jogalkotás alacsony színvonala, a jogszabályok és a bennük használt fogalmak, kategóriák tisztázatlansága. A helyzetet tovább rontja az igényes szakkönyvek, illetve a megfelelő bírói gyakorlat hiánya.

– Az oldal külföldi tükrözésével vajon másfajta jogi helyzet állt elő? Mire számíthatnak a halapenz.com készítői?

– A hálapénz.hu oldal külföldi szerveren történő elérhetővé tétele annak jogi megítélésén nem változtat. Az oldalra, mint Magyarországra irányuló szolgáltatásra, továbbra is a magyar elektronikus kereskedelmi törvény alkalmazandó, a szolgáltatás nyújtásának technikai feltételeivel kapcsolatos tevékenységek (például külföldi szerver használata) ebből a szempontból irrelevánsak. Más kérdés, hogy a törvény, valamint a magyar jogszabályok egyéb rendelkezései az oldal tükrözőjével szemben igen nehezen lennének kikényszeríthetőek. Az ilyen jelenségekkel szemben jogi eszközökkel amúgy is ritkán lehet eredményesen fellépni.

Amennyiben a hálapénz.com oldal szerkesztői betartják a fentebb ismertetett, a fórumokkal kapcsolatban elmondottakat, illetve az egyéb jogszabályokat, nincs mitől tartaniuk.

– Mit kellene tenni ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a hasonló jogsértések?

– Átlátható viszonyokat kellene teremteni az egészségügyben, illetve megfelelően rendezni kéne az online tartalomszolgáltatás jogi feltételeit. Nem mellesleg, a hálapénz.hu oldal létrejöttét egy abszolút legitim társadalmi igény váltotta ki: a kismamák szeretnének megfelelően tájékozódni mielőtt orvost választanak. Ha egy ilyen internetes oldal ennek a kívánalomnak nem képes jogszerű keretek között eleget tenni, más, megfelelő módon kell gondoskodni arról, hogy az orvosok kiválasztásához szükséges információk a kismamák rendelkezésére álljanak.

– Mennyire szorítható a meglévő jogi keretek közé az internet?

– Nincs arra szükség, hogy az Interneten megjelenő valamennyi jelenséget jogi eszközökkel szabályozzuk. Az Internet rendkívül sokrétű kommunikációs fórum, amely rendkívül sok jó, és sajnos rossz célra is felhasználható. Szerintem az Internettel kapcsolatos jogi szabályozás elsősorban az alábbi célokat kell, hogy szolgálja: találjon megfelelő megoldásokat a társadalomra veszélyes jelenségek (például elektronikus fizetésekkel kapcsolatos bűncselekmények, a gyermekpornográfia vagy a személyiségi jogsértések) elterjedésének megakadályozására és adekvát szankcionálására; terelje jogszerű keretek közé a célját, illetve rendeltetését tekintve társadalmilag hasznos, de kellően nem szabályozott, vagy jelenleg illegális formában működő tevékenységeket (például a fájlcserélő hálózatok működését), végül pedig segítse elő és támogassa a társadalmilag hasznos szolgáltatások működését és minél szélesebb rétegekhez való eljutását.

Vélemények a Nők Lapja Caféról

“Hasznos volt a honlap. A közeljövőben babát tervezünk, és mivel az eddigi orvosom vidékre ment, meg kellett keresni a méltó utódot. Sokakat megkérdeztünk, de annak ellenére, hogy babavállaló korú a társaságunk is, csak négy-öt nőgyógyász és kórházuk került képbe.

Nem titok, hogy a www.babanet.hu-n is megismerhetők a kórházak és az orvosok, valamint az általuk elvárt juttatás, de ott több órán át kellett bújni a – téma szempontjából lényegtelen – hozzászólásokat, hogy érdemi információkat nyerjünk.

Számomra nem volt más az oldal, mint egy mobiltelefonokat összehasonlító teszt, ahol megtudhatom, hogy ki az, aki a legemberségesebb, hol van nagy esélyem a normális hozzáállásra, hol lehet velem a szülésnél az édesanyám és nem utolsósorban, segített abban, hogy az ajánlott orvosokat (némi fenntartással) „hiteles” forrásokból leinformáljam.
Az már csak egy adalék, hogy segítségével felmérhettem, mennyibe kerül majd nekem az „ingyenes” orvosi ellátás. Tehát összefoglalva: egy hiánypótló adatbázis volt, amelyet most az alanyok érdekei megszüntetnek.”

éjfélilány

“Bár támogatom az oldal létezését, de sajnos, lejárató kampány is indulhat egy-egy orvos ellen, előfordulhat, hogy nem Kovács Mari írja le a sérelmeit, hanem a szomszédos magánrendelő nőgyógyásza.”

bkata2

“Az orvosok igen nagy százaléka elfogadja a hálapénzt. A hálapénz szó nagyon szép, de sajnos, nem fedi a valóságot. Én is orvos vagyok, nem szülész, de ismerem a témát, az egyik, illetve a másik oldalról is. Három gyermeket szültem. Sajnos, a paraszolvencia tartja össze a magyar egészségügyet, ez nyilvánvaló. Megtiltva széthullana az egész. Ezért nem tesz senki semmit. A halapenz.hu-val kapcsolatban: ha az emberek ismernék az orvosok tarifáit, szerintem a túlkapások (ha lehet így fogalmazni) is megszűnhetnének. Nem kérnének szívműtétért 100 ezreket, egy sima szülésért 50 ezret. És megismernék az emberek azokat az orvosokat, akik szeretik a betegeiket, és nem előre, a kezelés elején, hanem tényleg az igazi hála miatt, gyógyulásukkor fogadják el a pénzt.”

a