Az elmúlt évtizedek legrosszabb méztermése várható

16 ezer éves csemege csodája – Tudj meg mindent 12 + 2 mézfajtáról!

Mai ismereteink szerint a méz közel 70-féle gyógyhatással bír, a benne található hasznos anyagokat hosszasan lehetne sorolni, mi, magyarok mézfogyasztásban mégis jócskán elmaradunk a nyugat-európai országoktól. Míg Németországban például 1,5-2 kilogramm az egy főre eső éves mézfogyasztás, addig mi évente csak 500 gramm mézet fogyasztunk el. De ha fogyasztásban nem is, méztermelésben azért még mindig előkelő helyen szereplünk.

Hiány van akácmézből
László több mint 20 éve méhészkedik. Első kaptárjait és a méhek szeretetét édesapjától örökölte, ma már közel 100 méhcsaláddal foglalkozik. Ahogy a magyar méhészek többsége, ő is vándorol a méheivel. Májusban kel útra először, hogy néhány hetet egy akácerdőben töltsenek a méhek, ezután pedig a selyemkóró és a napraforgó virágzása szabja meg az útirányt a nyár végi hazatérésig.
Az idei év, bár tavasz elején még bizakodtak, sok méhész számára az elmúlt évtizedek legrosszabb termését hozta. „Sajnos az akácméz csak a harmada lett az elmúlt évekének – mondja László –, bár ahogy dunántúli kollégáktól hallom, náluk még ennél is rosszabb a helyzet.”
A májusi sok eső és a szeles, hűvös idő nem kedvezett az akácvirágzásnak, a méhek nem tudtak nektárt gyűjteni, s a méhészek a korábbi évek termésének csak töredékét tudták kipergetni. A következményekkel a vásárlók is szembesülhettek, hisz az akácméz ára jelentősen megdrágult.

Hazánk Európa jelentős méztermelő országai közé tartozik. A megtermelt méz mintegy 80%-a külföldi piacokra, főleg a nyugat-európai országokba – Németországba, Franciaországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba – kerül.

A hűvös időben a méhek nem tudtak elég nektárt gyűjteni

Még az illata is más
Erika – ahol csak tudja – mézzel helyettesíti a cukrot, és kizárólag termelőtől vesz mézet, azt mondja, nem bízik a nagyáruházak kínálatában. „Számomra kevés, ha azt olvasom az üvegen, hogy »EU- és nem EU-tagországokból származó keverék méz«. Ki tudja, honnan hozták be és mi minden van benne? Még az illata is más annak, amit a termelőtől veszek meg.”
A 2008-ban kipattanó mézhamisítási botrányok jelentősen csorbították a magyar méz hírnevét. A mézet alig látott cukros szirupok bár egészségre nem ártalmasak, jelentős presztízsveszteséget okoztak a magyar méhészeknek.
A termelőktől a felvásárlók csak megfelelő laboratóriumi vizsgálatok után és állategészségügyi-igazolás birtokában veszik át a mézet. Ettől a ponttól azonban a méhésznek már csak az üzletben van lehetősége arra, hogy a termék minőségéről tájékozódjon. Az elmúlt évek hamisítási botrányai során több felvásárlóra is szigorú büntetést szabtak ki, mert a termékeik vizsgálati értékei a határértékeknél magasabbak voltak, és ez a legtöbb esetben a méz cukoradalékkal való hígítására utalt.
Az utóbbi évek botrányai azonban mára lecsengőben vannak; míg az Országos Magyar Méhész Egyesület vizsgálatai szerint 2008-ban az üzletek polcain található mézek közel 70%-a volt hígított, addig 2009-ben ez a szám 10%-ra csökkent.

Már a méheket is lopják
A méhészeknek az idei évben azonban újabb problémával kellett szembenézniük; megjelent ugyanis a szervezett méhlopás. Mivel egyre többen próbálkoznak a méhészkedéssel, egyre nagyobb a méhcsaládok iránti kereslet, s ebben a szervezett bűnözés is meglátta a lehetőséget. A tolvajokat szinte lehetetlen elkapni, akinek viszont sikerül ellopott kaptárait fellelnie, az sem örülhet maradéktalanul, mert előfordulhat, hogy saját méhei visszaszerzése miatt őt jelentik fel.
Ez történt nemrég egy dunántúli méhésszel is, aki ellopott kaptárjaira 200 km-re lakhelyétől talált rá. Jogos tulajdonának visszaszerzése után azonban happy end helyett a történet furcsa fordulatot vett. A gyanúsított személy, akinél megtalálták a kaptárakat, feljelentést tett ellene jogcím nélküli gazdagodás miatt; szerinte ugyanis hozzá csupán üres kaptárak kerültek, tőle viszont azokat már méhekkel együtt vitték el. A bírósági tárgyalás napján a méhészek tüntetést szerveztek, mert szerintük ez a helyzet tarthatatlan, és ha a rendőrség nem tesz valamit, a szaporodó lopások miatt sok méhész megélhetése kerülhet veszélybe.

A szeles, hűvös idő nem kedvezett a méhészeknek

Einstein állítólag egyszer azt jósolta, ha a méhek eltűnnek az életünkből, az emberi fajnak már csak négy éve lesz hátra a kipusztulásig. Hogy az állítás tényleg elhangzott-e, nem tudjuk, az viszont tény, hogy az utóbbi években Európa számos országában – például Németországban, Ausztriában, Svájcban –, de Észak- Amerikában és Japánban is a méhek számának rohamos csökkenése figyelhető meg. Ennek okai ma még a kutatók előtt sem teljesen egyértelműek, valószínűleg több negatív tényező együtt fejti ki hatását; s nemcsak a paraziták, de a túlzott növényvédőszer-használat, az alultápláltság, a globális klímaváltozás, de elképzelhető, hogy még a mobiltelefonok által kibocsátott zavaró jelek is szerepet játszanak a méhek pusztulásában.