Kapunk hideget és meleget: milyen Magyarország híre külföldön?

Legutóbb a holland SBS6 csatorna tartott görbe tükröt elénk. A rejtett kamerával felvett riportban, amit főműsoridőben mutattak be a Csalók külföldön című sorozat részeként, álkoldusok, hamis pénzzel és telefonnal csencselők, valamint az éttermekben italokkal cselező lehúzós lányok vették el a nézők kedvét attól, hogy Budapestre látogassanak.

Ha rosszulesik és kellemetlen is, azért nem ért meglepetésként – mi itthon tudtunk róla, elvégre nem telik el nyár olyan fogyasztóvédelmi ellenőrzés nélkül, ahol ne derülne ki, hogy a vendéglátóiparban és a turizmusban esetenként visszaélnek a vendégek bizalmával, ami nemcsak az országnak árt, hanem a becsületesen dolgozó vendéglátósoknak, boltosoknak is.

Amit nem tennénk az ablakba

Kérdés, hogy tanulunk-e a kapott kritikából, és elfogadjuk-e, hogy amit magunkról gondolunk, nem mindig vág egybe azzal, ami belőlünk látszik. Nem mondhatjuk az átvágott turistának, hogy vannak Nobel-díjasaink, Prezink és Gömböcünk, és hiába dugják össze fejüket az országimázzsal foglalkozó marketingesek, hogy Magyarországot újramárkázzák, ha ezeket a rossz emlékeket viszi haza bőröndjében az idelátogató.

Érdekes, hogy a holland riport hírére milyen kommentek érkeztek. Milyen lábakon áll az az érvelés, mely szerint a hollandoknak aztán semmi okuk a csalásokon fennakadni, hiszen “Hollandia legálisan narkós ország”? Mi köze van ennek a tisztességtelen vendéglátósokhoz, akik amúgy a magyarokat ugyanúgy átvernék, ha tudnák?

A negatív példa

Időről időre felbukkannak Magyarországról szóló filmek, amelyek azt az oldalát mutatják meg Magyarországnak, amelyet szomorúan nézünk. 2012-ben a ZDF német közszolgálati televízió gyermekeknek szánt, de közéleti témákat is feldolgozó műsora egyik adásában az akkoriban hatályba lépett új magyar alkotmányt és az ellene szervezett tüntetéseket magyarázta. Az animációs film készítői szerint ez jó lecke a gyerekeknek arról, milyen, amikor az új törvények növelik egy olyan kormány hatalmát, amely a többi párt véleményét figyelmen kívül hagyja, és az ezt ellenzők emiatt tüntetnek.

Gyűlöletbeszéd

Angliában a Channel4 csatorna a magyar szélsőjobbosokról készített dokumentumfilmet. Antiszemitizmus, cigánygyűlölet, rasszizmus, siegheilező zenészek és a tévéstábot ütő szélsőjobbosok. Ezt azért nehéz félreérteni. Igaz, hogy Magyarországnak ez megint csak egy szelete, mégis ezt látták rólunk.

Lomizók

Az osztrák ATV tévéadó a magyar–osztrák határrégióban működő lomtalanítókról forgatott, akik a régi bútort, használt játékot, tönkrement háztartási gépeket gyűjtik össze, szerelik meg és adják el. Az osztrák határőröket zavarja, hogy nem tudják megkülönböztetni a lomizott cuccot a lopottól. A filmben szereplők arcához és beszédéhez hasonlót legutóbb Emir Kusturica-filmekben láttunk.

Őrület a köbön

Akit az érdekel, milyen a mindennapi élet Magyarországon, annak minden furcsaságával, érthetetlenségével együtt, azon egy egyszerű Google-keresés segíthet. Ha beírjuk, hogy “meanwhile in Hungary”, magyarul “eközben Magyarországon”, rögtön a hivatalos országimázson kívül eső vidám jelenetek tárulnak elénk. A 444! kipróbálta és megírta a legbizarrabbakat, a koncerten radiátorral csápoló sráctól a bedugult autópályán a volánnál gitározó fazonig. Persze csak minket figuráznak ki a névtelen mémgyárosok, ha valaki kíváncsi rá, más országokban hogyan zajlik a hétköznapi élet a maga jellegzetes, helyi abszurditásaival együtt, és bírja a netes humort, akkor a Meanwhile in mémnek szentelt oldalon érdemes körülnézni.

Fotó: helyitipp.hu

Ők is a mieink

A hivatalos országimázsfilmektől sem leszünk büszkébbek arra, hogy magyarok vagyunk, mint azoktól a fiataloktól, akik tehetségüknek köszönhetően szereztek hírnevet maguknak és az országnak. Messze a puszta–paprika–szép lányok sztereotípiától, a betyárromantikától és gulyásleves-áradattól az új generáció azt az oldalát mutatja meg Magyarországnak, amelyet mindig is sugározni szerettünk volna magunkról.

Attraction

A Britain’s Got Talent tehetségkutatón nyert Attraction táncos árnyékszínháznak vetélytársa sem akadt a fődíjra, olyan hihetetlen profizmussal hagyták le a többi versenyzőt.

Boggie

Akárcsak az Attractionnek, Boggie-nak, alias Csemer Boglárkának szintén nem termett sokáig itthon babér, és a külföldi siker után figyeltek fel rá Magyarországon. Egyik napról a másikra lett világszerte híres a Nouveau Parfum című klipjével, amelynek mondanivalója azokat is megérintette Brazíliától Japánig, akik egy szót sem értettek a dal szövegéből.

Happy-magyarok

A magyar “Happy-videó” Pharrell Williams slágerének táncos feldolgozása. A spontán nemzetközi boldogságmozgalomhoz Amszterdam, Hongkong, London, Berlin, Párizs és Moszkva után Budapest is csatlakozott. A koncepció egyszerű: tucatnyi jókedvű járókelő táncol, riszál, korizik és rollerezik Budapest legszebb helyein.

Ugrókötelezés a Hősök terén

A többszörös Európa- és világbajnok ugrókötelező, a Cirque du Soleil tagja, Bánhegyi Adrienn ugrálja körbe a Budapest leghíresebb pontjait, és filmje tavaly pár nap alatt bejárta a külföldi oldalakat.

Mezőberény a New York Timesban

Seth Kugel újságíró egy hirtelen ötlettől vezérelve a Bukarest–Budapest-vonatról ugrott le a 11 ezer fős magyar város pályaudvarán. Kíváncsi volt, mire megy itt, ahol nem számíthat világra szóló látványosságokra és világszerte jegyzett éttermekre. Idegen létére olyan jól megmártózott a hazai vidéki élet apró szépségeiben, majd olyan szeretettel írta meg ezt a pár napot, hogy vele együtt mi is újra felfedeztük Magyarországnak ezt a csücskét.