Nemcsak az Amazonasnál pusztulnak a fák, hanem nálunk is

Ahogy arról az nlc.hu is rendszeresen beszámolt, hetek óta ég az Amazonas menti esőerdő. Jair Bolsonaro elnök januári hivatalba lépése óta több mint 72 ezer tüzet észleltek az országban, jóval többet, mint az előző években. A környezetvédők azzal vádolják Bolsonarót, hogy bátorítja a farmereket az erdőirtásra – mire a brazil elnök azzal vágott vissza, hogy éppen a civilek gyújtogatnak, hogy besározzák őt és az országát a közvélemény előtt. Az elmúlt hetekben Németország és Norvégia is felfüggesztette Brazíliának nyújtott, az esőerdők megóvását támogató segélyeit, mert úgy látták, nem megfelelően használják fel őket.

Sajnos nemcsak Braziliában, hanem nálunk is tömegével pusztulnak a fák. Igaz, itthon nem az erdőtüzek, hanem a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabbá váló aszály és a csapadékhiánytól legyengült fenyőket, bükköket pusztító kártevők elszaporodása miatt. „Itthon talán még túlzás lenne erdőpusztulásról beszélni, hiszen ez – legalábbis az én olvasatomban – azt jelentené, hogy tíz, száz vagy akár ezer hektáros területekről tűnnek el a fák, mint az amazonasi esőerdőkben vagy a tátrai lucfenyvesekben – mondja dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatója. – Ez nálunk szerencsére nincs így, sőt az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően valamelyest még nőtt is az állomány. Az viszont sajnos igaz, hogy évről évre romlik erdeink egészségi állapota, és ez helyenként bizony tömeges fapusztulásban is megmutatkozhat.”

Aszály, meleg, rovarinvázió

A szakemberek régóta sejtik, hogy valami nem stimmel a magyar erdőkkel. „Azt, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló aszály, az enyhe telek veszélyeztetik az erdők egészségét, már a hetvenes évek óta tudjuk. Ahogy azt is, hogy a fákat pusztító rovar- és gombafajok számára viszont rendkívül kedvező körülményeket teremtenek – hangsúlyozza dr. Csóka. – A legnagyobb veszélyben a lucfenyvesek vannak, ezek lassan teljesen eltűnnek az országból. Már csak azért is, mert a luc alapvetően egy hegyi fafaj, amely a magas hegységekben, hét-nyolcszáz méter felett érzi igazán jó magát – márpedig a mi erdőterületeinknek csak egy parányi töredéke, pár száz, de legfeljebb ezer hektár van ilyen magasságban.”

Leégett fenyves Bugacon, a Kiskunsági Nemzeti Park területén, 2012-ben (Fotó: MTI / Ujvári Sándor)

A hűvösebb, hegyvidéki éghajlatot kedvelő lucfenyő nem őshonos Magyarországon, a fenyvesek nagy részét az első világháború után kezdődött telepítések során ültették. „A fenyő iparilag nagyon jól hasznosítható fafajta, ezért a két világháború közötti időszaktól kezdődően nagyarányú telepítések voltak az országban. Nemcsak a hegy- és dombvidékeken, hanem az egészen alacsonyan fekvő területeken, például Borsodban és Zalában is fenyveseket ültettek, ami egy ideig működött is, de aztán jöttek az aszályok, a meleg és a viharkárok, ez alaposan megtizedelte az állományt.”

A szakember szerint Magyarországon a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kezdett igazán fenyegető lenni a helyzet. „Akkortól kezdtek egyre súlyosabbá és gyakoribbá válni az aszályok, ami az erdők egészségi állapotában is egyértelműen visszatükröződik.”

Veszélyben a bükkösök is

Dr. Csóka szerint a lucfenyők mellett a kocsánytalan tölgyek és a bükkök is veszélyben vannak. „A luchoz hasonlóan a bükk is egy nagyon klímaérzékeny, hegyvidéki fafaj, amely Magyarországon csak a leghűvösebb, legmagasabban fekvő klímaöveket kedveli. Igen ám, csakhogy a klímaváltozás miatt egyre feljebb kerülnek ezek a fák számára kedvező zónák, ahol megfelelőek a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, a páratartalom. Ami korábban tipikus bükkös zóna volt, az most már inkább a tölgyeknek kedvez.” Ennek ellenére Csóka nem tart attól, hogy a lucfenyőhöz hasonlóan a bükk is eltűnhet az országból. „Az viszont  nagyon valószínű, hogy jelentős mértékben csökkenni fog a bükkösök területe.”

Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A kutató hangsúlyozza, hogy átgondolt erdőgazdálkodással sokat enyhíthetünk a klímaváltozás negatív hatásain. „Ma már nálunk is egyre meghatározóbbá válik az a szemléletmód, amelynek célja, hogy megőrizze, javítsa az erdei élőhelyek mikroklímáját, és kedvező körülményeket teremtsen a veszélyeztetett fajok számára – magyarázza. – Az erdők szerkezeti változatosságának növelésével például sokat segíthetünk: ha a bükkösbe tölgyeket elegyítünk, vagy korban eltérő fákat ültetünk egymás mellé, azzal nagymértékben megerősíthetjük az erdők immunrendszerét: azaz a stabilitásukat, az ellenálló- és revitalizációs képességüket.”

Márpedig az erdők immunrendszerének megerősítése fontos feladat. „Az aszály miatt nagyon legyengülnek a fák. Ha nincs víz, akkor tápanyag sincs, ami nagyban csökkenti a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló-képességüket. Ahogy az újratermelési képességüket is, így könnyen előfordulhat, hogy egy komolyabb rovarrágás után például nem tudják visszanöveszteni a lombjukat, és elpusztulnak.”

Nálunk is éghet az erdő

A globális felmelegedésnek az aszályon kívül más negatív hatásai is vannak. „Egyre gyakoribbak lesznek az extrém időjárási helyzetek, köztük a viharkárok, a hókár és az ónos esők is, amelyek szintén súlyos károkat okozhatnak az erdőkben. De a bükk esetében például a hőségnapok száma is számít: az olyan napokon, amikor éjszakára is alig csökken harminc fok alá a hőmérséklet, szinte hőgutát kapnak ezek az érzékeny, hűvös és párás környezet kedvelő fák.”

A klímaváltozás az invazív fajok megjelenésének is kedvez. „Az utóbbi években több olyan kártékony rovarfaj is megjelent Magyarországon, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók nálunk. Köztük a tölgy csipkéspoloska is: ez egy észak-amerikai rovarfaj, megjelenése hosszabb távon komoly veszélybe sodorhatja a tölgyeseinket is.”

Tűzoltó pihen a leégett tűlevelű erdőben Gyenesdiáson, 2011-ben (Fotó: MTI / Varga György)

A szakember azt mondja, a száraz nyarak miatt Magyarországon is gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek. „Nyilvánvaló, hogy ha hetekig nem esik az eső, és harminc fok körül van az átlaghőmérséklet, könnyen lángba borulhat az erdő. Ha az ember nyár közepén betéved mondjuk egy alföldi telepített fenyvesbe, szinte érzi is: elég egy szikra, hogy meggyulladjanak a száraz, gyantás tűlevelek; de ugyanez előfordulhat egy dombvidéki szárazabb tölgyesben vagy bükkösben is. Igen, nálunk is egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata.”

Az erdők elvesztésének jelentős ökológiai és gazdasági hatásai is vannak. „A fapusztulás mindenképpen komoly problémát jelent. Egyrészt azért, mert az erdők megritkulásával, pusztulásával rengeteg hozzájuk kötődő faj élőhelye is veszélybe kerül – másrészt azért, mert az erdőgazdálkodást, fakitermelést is ellehetetlenítheti – mondja dr. Csóka. – Arról nem is beszélve, hogy a fák a legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid megkötésében is fontos szerepet játszanak, így pusztulásuk áttételesen a globális felmelegedést is tovább erősítheti.”