November végén, december elején hatalmas a sürgés-forgás négy – amúgy csendes – Zala megyei kistelepülésen. A környék traktorok és motoros fűrészek zajától hangos, a kamionoktól nem lehet közlekedni az utakon: ilyenkor vágják ki a karácsonyfának szánt fenyőfákat. Surd, Nemespátró, Liszó és Belezna igazi fenyőnagyhatalom Magyarországon, ebből a négy községből származik a hazai lakásokban felállított karácsonyfák túlnyomó többsége. A négy településen kétezernél is kevesebben élnek, de minden karácsonyi szezonban nagyjából 1,2 millió fenyőt vágnak ki és értékesítenek országszerte. A helyiek azt mondják, a párás, ködös klíma és az agyagos talaj miatt Magyarországon itt érzik a legjobban magukat a fenyők.
Kivágott fenyőfákat pakolnak pótkocsira a Zala megyei Surdon 2018. november 23-án (Fotó: MTI/Varga György)
„Korábban sem vágtak ki, és most sem vágnak ki erdőket azért, hogy karácsonyfát állíthassanak a családok a nappalijaikban” – oszlatja el a témával kapcsolatos tévhiteket az nlc-nek nyilatkozó szakember, Orlóci László. A Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke elmondta: az ünnepekre szánt fenyők nevelésére külön vannak földek, ezeken öt-tíz év alatt nőnek meg akkorára a fák, hogy már kivághatók, és onnan kerülnek decemberben az ország különböző pontjain lévő árusítóhelyekre.
A legtöbb karácsonyfa-ültetvény egyébként Somogy és Zala megyében, illetve az Őrségben helyezkedik el, de az Északi-középhegységben a Mátra és a Bükk környékén, valamint Nógrád megyében is találhatók termelők. Nagyjából ezer család él Magyarországon ebből a tevékenységből.
Adatok, tények
Kétmillió karácsonyfa cserél gazdát itthon évente, ennek csupán 10 százaléka, 200-250 ezer darab származik importból, a többi a hazai termelőktől kerül otthonokba az ünnepek táján. Ezenfelül 100-150 ezer darab fát külföldön értékesítenek a magyar termelők.
A falu, ahol mindenki karácsonyfát nevel
„Surdon mindenki fenyőzik, csak két család kivétel” – mondta az nlc-nek Kanász János, Surd polgármestere, aki természetesen szintén termeszt fenyőt, de már évek óta nem maga árusítja a piacon a fákat, hanem eladja őket egy kereskedőnek. Sokan vannak ezzel így a környéken, még ha kevesebbet pénzt kapnak is a viszonteladóktól: az legalább biztos bevétel, és nem jár annyi vesződséggel, mint három-négy hétig hóban-fagyban, több száz kilométerre az otthonuktól piacozni. Akik mégis maguk értékesítik a fenyőiket – vagy azok egy részét –, leginkább Budapestre mennek árulni, és négyszáz-hatszáz fát visznek magukkal.
Nagy biznisznek tűnik a fenyőzés, de eleve a szállítás 100 ezres nagyságrendű összegbe kerül, és a fővárosi helybérleti díj is 400-500 ezer forint lehet egy forgalmasabb helyen. Aztán fizetni kell a szállást is, és persze ott van a kockázat, hogy rajtuk marad az áru. Ráadásul ezek csak a célegyenesben jelentkező nehézségek, a munka zöme jóval korábban kezdődik, és szinte egész évben tart.
Egy lucfenyő négy-öt év alatt nő meg másfél méteresre, ugyanez a nordmannál hét-nyolc év is lehet, ami az árakban is megnyilvánul. Közben kapálni, permetezni, trágyázni kell a fákat. A szép forma miatt elengedhetetlen a metszés, és speciális műtrágyával még a fenyő színét is befolyásolni tudják. A családok jó része munka mellett, kiegészítő bevételként termeszt fenyőt, csak néhányan foglalkoznak ezzel főállásban, de nekik több tízezer fájuk van. Ami a fajtákat illeti, a zalai fenyőfalvakban ma már 80 százalékban nordmannt nevelnek, a fennmaradó részt az ezüst- és a lucfenyő teszi ki, nagyjából fele-fele arányban.
Nincs nagy drágulás, de a lucfenyő hiánycikk lett
Orlóci László szerint van fizetőképes kereslet az igényesebb, drágább fenyőkre, így az utóbbi időben a nordmann jegenyefenyő vált a legkedveltebb fajtává nálunk. Korábban a lucfenyőt keresték a leginkább, de pár éve megváltozott ez az arány. A nordmann esetében is van hazai termesztés, de ebből a fajtából sokat importálunk, a lucfenyő ezzel szemben döntően itthon terem.
Ezeken kívül még az ezüstfenyőt keresik a piacokon, minden más csak választékbővítő, elenyésző mennyiségben. Az egy időben divatos labdás (gyökeres) fenyők is ilyenek: a korábbi kereslet erősen megcsappant irántuk, így mára csak egy-két százalékot ér el ezeknek a vásárlói köre, és a műfenyőt választók aránya sem számottevő.
„Összességében azonban évről évre nagyjából ugyanannyi fenyőfa fogy a piacokon, nincs olyan, hogy egyre többen kapnak kedvet a karácsonyfa-állításhoz vagy éppen sokan elfordulnának a hagyománytól” – fejtette ki a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy az árakban sincs jelentős változás az elmúlt éveket tekintve. Némi drágulással lehet számolni, de ez sem kiugró mértékű: az emelkedés nem fogja elérni idén a 10 százalékot. A fenyők méterára három- és hatezer forint között alakul fajtától és minőségtől függően; a nagyvárosi piacokon drágábban kínálják őket, míg vidéken valamivel – nagyjából úgy 10-15 százalékkal – alacsonyabbak az árak.
Vásárlók fenyőfák közül válogatnak Nyíregyházán, a Búza téri piacon 2018. december 21-én (Fotó: MTI/Balázs Attila)
A surdi polgármester szerint egyébként az utóbbi pár évben megugrott a lucfenyő ára, mert hiánycikk lett. Korábban nem keresték annyira a vásárlók ezt a fajtát, ezért a termelők is kevesebbet ültettek belőle, most viszont valamiért megint népszerű lett, de mivel kevesebb van belőle, az ára nagyjából egy ezressel több lett méterenként.
Idén ennyibe kerül a fenyőfa:
- lucfenyő: 3000-3500 forint/méter
- ezüstfenyő: 4000-5000 forint/méter
- nordmann fenyő: 5000-6000 forint/méter
Az árusok egy része méterre adja, mások darabáron árusítják a fenyőket. Békéscsabán és Gyulán több helyen árusít egy cég, amely darabáron kínálja a Zala megyéből származó fenyőket. A lucfenyő mérettől és formától függően 2500-5500 forintba kerül, a nordmann darabja 7-13 ezer forint között mozog.
Így gondozd a karácsonyfádat!
A termelők nem az utolsó pillanatban és egyszerre vágják ki a fákat. Ez azt jelenti, hogy azok a fenyők, amelyekkel a piacokon, az árusoknál találkozunk, nagyjából egy hónaposak, tehát nem működik az a módszer, hogy minél később vesszük meg a karácsonyfát, annál frissebbhez jutunk hozzá.
„Vannak olyan termelők, akiknél van arra lehetőség, hogy kiválasszuk az év során – ősszel vagy tél elején – a fánkat, amit megjelölnek, és csak az utolsó pillanatban vágnak ki, amikor lemegyünk érte. Bár nem túl sok cégre jellemző, de az interneten találkozhatunk ilyen lehetőségekkel. Na, ez a fa biztosan friss” – mondta a Magyar Díszkertészek Szövetségének elnöke.
Erre viszont keveseknek van lehetőségük, úgyhogy nézzük meg, mit tehetünk azért, hogy a karácsonyfánk minél tovább szép zöld maradjon!
- Miután megvettük a fenyőt, igyekezzünk hűvös, napfénytől védett helyen tartani, a törzsét pedig állítsuk vízbe. Bár gyantás növényről van szó, így nehezebben veszi fel a vizet, próbálkozhatunk ezzel a módszerrel.
- Még jobb, ha a lombozatát nedvesítjük meg, mert ezzel is segíthetjük, hogy minél tovább megőrizze a frissességét.
- Vannak olyan talpak, amelyekben beépített folyadéktároló van. Ezekbe általában cukortartalmú oldatot tesznek, hogy a karácsonyfa folyamatosan nedvességhez juthasson.
Igazi vagy mű?
Aki zöld – mármint környezetbarát – karácsonyfát szeretne, annak több választása is van, bár egyik sem tökéletes. A legjobb megoldás, ha egyáltalán nem állítasz karácsonyfát, de erre azért csak kevesen hajlandók. Készíthetsz aztán kacatokból, otthoni dolgokból diy-karácsonyfát is, a legnagyobb kérdés viszont az, hogy melyik a jobb: a műfenyő vagy az igazi?
Ha műfenyő, akkor nem csak zöld létezik (Fotó: Pixabay)
A kanadai Ellipsos környezetvédelmi ügynökség elemezte a műanyag és az élő fenyők életciklusát, hogy eldőljön, melyik a környezettudatosabb választás. Kiderült, hogy környezeti szempontból akkor válik egyenértékűvé a műfenyő a vágottal, ha legalább 20 éven át használjuk, csakhogy átlagosan hat év után megválunk tőle, a gyártással és a szállítással járó üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig háromszor magasabb, mintha minden évben új vágott fenyőt díszítenénk fel. Vagyis akkor leszünk a leginkább környezettudatosak, ha Magyarországon nevelt, lehetőleg minél közelebbről származó igazi fenyőt választunk.
Az elszáradt karácsonyfa nem szemét
A nagyvárosokban, lakótelepeken jelzik, hogy hova kell elhelyezni, gyűjteni az ünnepek után feleslegessé vált fenyőfákat. Ennek az az oka, hogy az elszáradt karácsonyfa nem szemét, hanem értékes, szerves anyag. Budapesten például a fővárosi kertészeti vállalatnak van egy komposztáló üzeme, ahol ezeket az összegyűjtött fákat ledarálják, az aprítékot komposztálják, majd ezt szórják szét később a közterületeken lévő virágágyásokba, illetve a fák tövébe. Ez jót tesz a növényeknek, és a természetnek is hasznos.
Kidobott fenyőfa (Fotó: Neményi Márton)
Ha olyan helyen élünk, ahol nem gyűjtik a fákat, akkor otthon is komposztálhatjuk a fenyőt, bár ez nem könnyű és elég hosszú folyamat a korábban már említett gyantatartalom miatt. Ahhoz, hogy komposztálható legyen, a kiselejtezett karácsonyfát le kell darálni, de arra figyelni kell, hogy a gyanta nem tesz jót az aprításra használt gépeknek sem.
A másik hasznosítási lehetőség, ha elégetjük a fát a kályhában. A szakember azonban figyelmeztetett, hogy ebben az esetben is figyelni kell arra, hogy a gyantás fának az égetése elkormosítja a fűtőberendezést, ezért nagy mennyiségben nem szabad tűzre tenni.
