Egy hurrikánt pillanatok alatt falna fel az Európát most letaroló Ciara

Európa-szerte áramkimaradásokat, közlekedési káoszt, és legkevesebb öt ember halálát okozta az a „markáns” hidegfront, ami néhány nappal ezelőtt a Ciara nevet kapta a brit meteorológiai szolgálattól. A viharciklon hétvégén, egész pontosan szombaton ért partot Írországnál, majd végigsöpört többek között Nagy-Britannián és Franciaországon, hogy aztán hétfőn már Skandinávia felett járjon. A ciklon középpontja most épp valahol Svédország és Norvégia felett van, de a széle vasárnapról hétfőre Magyarországra is elért.

A New York Times cikkében idézi Steven Keatest, a brit meteorológiai szolgálat munkatársát, aki elárulta, a szigetországban és a környékén ilyenkor télen meglehetősen gyakoriak az ehhez hasonló viharok, a Ciara azonban valahogy mégis más – méghozzá a brutális erejű szél miatt. A helyenként akár 140-150 km/órás széllökések mostanra egész Európában komoly pusztításokat végeztek: azon túl, hogy több ezer otthon maradt ideiglenesen vagy véglegesen áram nélkül, a ciklon nyomában szinte mindenhol gyökerestül kifordult fák, elárasztott utcák, megtépázott tetők és házak maradtak.

Tűzoltók dolgoznak egy berlini építkezésnél összedőlt állványzatnál, miután február 9-én Németország felett is átvonult a Ciara ciklon (Fotó: Paul Zinken / picture alliance via Getty Images)

Miért épp Ciara?

A Ciara az idei szezonban már a harmadik olyan vihar, ami nevet kap a brit meteorológiai szolgálat munkatársaitól, akik időről-időre elnevezik azokat a nagyobb viharokat, amik elérik a borostyán vagy vörös riasztási fokozatot. Mivel a szolgálat a névadással ábécé sorrendben halad, a 2020-as szezon harmadik nagyobb viharja elődei, Atiyah és Brendan után, egy C-betűvel kezdődő, ősi ír nevet kapott, így lett Ciara.

A nemzetközi sajtó – köztük a magyar is – azóta elsősorban a britek elnevezését használja, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a viharciklonnak van két másik neve is: a német meteorológiai szolgálat Sabineként, míg a norvég Elsaként hivatkozik rá.

Óriási hullámok a newhaveni partoknál, Angliában (Fotó: Andrew Matthews / PA Images via Getty Images)

Úttestre fújt kisgyerek és leszállni képtelen repülő

A ciklonnal érkező brutális erejű szél miatt (Franciaországban volt, ahol 152 km/órás szelet is mértek) a légitársaságoknak több száz repülőjáratot kellett törölniük a napokban. Többek között Hollandiában is, ahol a Schipol nemzetközi repülőtéren hétfő délig 142 induló és 138 érkező járatot töröltek, leginkább azért, mert a lehetetlen körülmények között konkrétan életveszélyessé vált a le- és a felszállás is.   

Az Air Europa légitársaság Madridból Amszterdamba közlekedő járatának például vissza kellett fordulnia Madridba, mert ötször is hiába próbálkozott a leszállással. A gép fedélzetén tartózkodó egyik utas azt nyilatkozta: „Az emberek sikítoztak és hánytak. A turbulencia hatalmas volt, minden vibrált és oda-vissza mozgott. A csomagok szerteszét repültek. Rendszeresen repülök, de ilyet még sose tapasztaltam.”

A vihar a Brit-szigeteken is elképesztő pusztítást végzett: egy nap alatt több eső esett, mint máskor másfél hónap alatt, húszezer háztartás maradt áram nélkül, a közel 100 km/órás szél miatt pedig 180 helyen adtak ki áradás miatti figyelmeztetést. A szigetország Blackpool nevű városát sem kímélte a szélvihar; itt készült az alábbi videó is, amelyen az látható, hogy a szél egyszerűen ledönt a lábáról egy gyereket és az úttestre sodorja.

50 éve nem billent ki így a Balaton

Bár Ciara Magyarországon kisebb pusztítást végzett, mint más európai országokban, ezzel együtt tőlünk sem távozott észrevétlenül. Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője elmondta, hétfő este hét óráig összesen 397 helyszínen volt szükség a tűzoltók intézkedésére. A vihar a legtöbb kárt a nyugati országrészekben és a Dunántúlon okozta, ahol az orkán erejű szél fákat döntött ki és épületek tetejét rongálta meg.

És ez még nem minden! A ciklon hatására fél évszázada nem látott mértékben mozdult meg a Balaton víztükre: utoljára 1962-ben billent meg annyira a tó, mint hétfőn, amikor a nyugati és keleti partja között 82 centiméter volt a kilengés. Az MTI tudósításából kiderült, hogy míg Keszthelynél 51 centiméterrel csökkent a Balaton vízszintje, Balatonfűzfőnél 42 centiméteres emelkedést mértek.

„A hagyományos hidegfront pillanatok alatt felfalna egy hurrikánt”

Ezt pedig már Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa nyilatkozta az nlc-nek, aki rámutatott, a Ciarához hasonló viharciklonok kialakulása az évnek ebben a szakaszában egyáltalán nem számítanak extrém időjárási jelenségnek, sőt! „A ciklonok leginkább az évnek ebben a szakában alakulnak ki; ilyenkor egyenlítődik ki az Atlanti-óceán és a szibériai térség közötti jelentős hőmérsékletkülönbség” – mondja a szakértő, aki rámutat, hogy az Atlanti-óceánon az elmúlt két hónapban folyamatosan alakultak ki ciklonok – a szokásosnál ráadásul sokkal intenzívebbek.

Bár vannak hangok, akik már most a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást okolják a brutális széllel érkező viharciklon kialakulásáért, Molnár László szerint erről szó sincs. Mint elmondta, az éghajlatváltozás éppen hogy ellenkezőleg hat majd a Ciarához hasonló ciklonok kialakulására; vagyis ritkítani fogja őket. „Ez most egy olyan év, mikor kicsit több ciklon van” – összegez a szakértő, aki azt sem tartja kizártnak, hogy akár már a közeljövőben újabb erős ciklon jusson el a Kárpát-medence térségébe.

Tûzoltók dolgoznak az orosházi vásárcsarnoknál február 11-én. A viharos szél letépte az épület csaknem teljes tetőszerkezetét (Fotó: MTI / Rosta Tibor)

Molnár László emlékeztetett, hogy „minden évben van egy legerősebb ciklon”, szerinte ebből a szempontból a Ciara sem különlegesebb, vagy másabb az eddigieknél: „Alig egy hónappal korábban még egy, a Feröer-szigeteken pusztító vihar viselte ezt a címet” – mondja, majd hozzáteszi, noha a Ciara szélerőssége egy 2-3-as erősségű hurrikánénak felel meg, felesleges az európai ciklonokat a trópusi viharokkal összehasonlítani.

„Egy tisztességesebb európai ciklon reggelire eszi a hurrikánokat; egyszerűen nincsenek egy súlycsoportban” – magyarázza a szakértő, aki rámutat, míg egy trópusi vihar legfeljebb 100 kilométeres körzetben produkálja a hurrikánszerű széllökéseket, addig a viharciklon hatóköre 1000 kilométer is lehet.