Aktuális

„Most a vírus még olyan, mint egy bekötött szemű kidobós, nem tudni, kit talál el” – Bende Balázs az SZTE-n folyó koronavírus kutatásokról

Reménykeltő antivirális szert tesztelnek és genetikai vizsgálatokat is végeznek a Szegedi Tudományegyetemen, hogy a felvehessük a harcot a koronavírussal. A Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Éjt nappallá téve dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem munkatársai, akik két hónap alatt harmincnál is több orvos- és élettudományi projektet kezdeményeztek a koronavírus megelőzésére, kezelésére és a járvány okozta helyzet kezelésére. Az SZTE többek között részt vesz egy ígéretes antivirális szer klinikai vizsgálatának előkészítésében, emellett átfogó genetikai kutatást indított és tömeges szűrési módszerek fejlesztésében is közreműködik. A kutatások a betegség minden szakaszára kiterjednek, kezdve a megelőzéstől és a diagnosztikától a korai és intenzív terápiákon át egészen a rehabilitációig.

Az egyik ígéretes szer pedig nem más, mint a súlyos vagy kritikus állapot elkerülését célzó Favipiravir. Klinikai vizsgálatának előkészítésében dr. Bende Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetője is részt vesz. Egyéb kutatások mellett. 

A szakemberrel korábban is készítettünk interjút, plasztikai sebészi minőségében beszélt nekünk arról, milyen balesetek fordulnak elő a karanténban rekedt és sokszor unatkozó emberekkel. Akkor elmondta, hogy az égési osztályon már nem ügyel, ennek oka pedig az, hogy minden erejével a kutatásokra koncentrál. Most ezekről kérdeztük. 

Mit üzenne azoknak, akik még most is azt mondják, hogy a koronavírus csak egy kicsit rosszabb fajta influenza?

Erre a kérdésre minden felkészült és tájékozott, első vonalban dolgozó kollégám és én is ugyanazt válaszoljuk: ezt a betegséget igenis nagyon komolyan kell venni. Úgy gondolom, hogy utólag, az összes ismert megbetegedés alapján fogjuk tudni megállapítani, hogy mennyire súlyos vagy mennyire kevésbé súlyos. De az már most kétségtelen, hogy a nemzetközi mutatók eléggé aggasztóak, ahhoz, hogy ne vegyük félvállról.

Bende Balázs egyetemi tanársegéd

dr. Bende Balázs a Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetője (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Azt a kutatás során már meg lehetett állapítani, hogy pontosan miben különbözik az influenzától?

Nyilvánvalóan influenzába is belehalhatnak legyengült, rossz általános egészségi állapotban lévő, főleg idős emberek. Hogy a COVID-hoz képest milyen arányban, azt ebben a pillanatban száz százalékosan nem tudjuk megmondani, mert ahány ország, annyi statisztika. Az óriási különbség az, hogy míg az influenzánál azt látjuk, hogy legyengült állapotú, beteg embereket visz el, addig a COVID-nál sokkal összetettebb a kép. Erre is indult az egyik új kutatásunk. Azt próbáljuk felderíteni, hogy mi alapján dől el egy adott betegnél, hogy abba a szerencsés populációba tartozik, amely tünetmentesen átvészeli, vagy mitől függ az, hogy enyhe tünetekkel ússza meg, és mitől az, hogy kialakul a súlyos tüdőgyulladás és légzési elégtelenség. 

A kutatás, amelyről szó van, az az, amelyben a Szegedi Tudományegyetem egyedüli európai partnerként csatlakozott egy amerikai klinikai kutatáshoz, mellyel a vérben keringő markerek genetikai vizsgálatával a súlyos állapotok kialakulását lehet előre jelezni? Mit jelent ez pontosan?

Amire utal, az egy másik projektünk, az is nagyon izgalmas. Annak a vizsgálatnak a célja, hogy egy-egy beteg esetében előre lehessen jelezni az állapot rosszabbodását és ezt agresszívebb, hamarabb indított gyógyszerekkel meg lehessen előzni.

A mi saját kutatásunkat úgy tudnám egyszerűen megfogalmazni, hogy genetikai tényezők is befolyásolják, hogy egy adott ember hogyan vészeli át ezt a betegséget, azaz tünetmentes, enyhe tünetű, vagy belecsúszik a súlyos tüdőgyulladásba. Ez már most látszik, hogy rengeteg tényezőtől függ. Hogy leegyszerűsítsük, barátaimnak úgy szoktam magyarázni, hogy olyan, mint a kidobós játék. Sorba állunk mindannyian, valaki csukott szemmel eldob egy labdát, és akit eltalál, annak súlyos tünetei lesznek. A csukott szem az a jelenlegi tudásunkra értendő, mert nem tudjuk, kit talál el, nem tudjuk, mi alapján veszélyeztetett. Ezt kell kutatnunk. (Egyébként az sem mindegy, milyen sűrűn állunk be a kidobós labda elé, itt van jelentősége a „social distancingnek”.)

És mik azok a vérben keringő markerek, amiket vizsgálnak?

Gyakorlatilag ebben a helyzetben egy teljes átfogó genetikai képet szeretnénk kapni. Először azt kel megnéznünk, hogy egyáltalán milyen tényezőket kell vizsgálnunk. Például, hogy vércsoportokat, vagy mondjuk egy adott receptort. A kutatás maga pont arról szól, hogy egyáltalán beazonosítsuk, mikre kell figyelni. Ez az első fázis. Konyhanyelven egy példa: most döntjük el, hogy azt vizsgáljuk-e, hogy valaki milyen magas, vagy azt, hogy milyen széles, a következő fázis pedig már arról szól, hogy hány centi magasságtól vagy mekkora szélességtől veszélyes valakire a vírus, ha maradunk a kidobós példánál.

De nem csak a genetikai tényezőkről szól a kutatás, hanem – ahogy az egyetem beszámolt – arról is, hogy önök azonosítottak egy sejtfelszíni struktúrát, aminek szerepe lehet a vírus sejtbe jutásában. Ez miért fontos?

A következő a lényeg: ahhoz, hogy a vírus bejusson a sejtbe és ott tovább szaporodjon, majd kirobbanva onnan tovább fertőzzön, különféle receptorokra, sejtfelszíni struktúrákra van szükség. Ebből egyet már elég korán azonosítottak, ez az ACE2-receptor. A mi kutatócsoportunk felfigyelt egy másik struktúrára is, amire szintén szükség lehet a sejtbejutáshoz, azaz úgy látjuk, hogy sokkal több dologra van szükség, hogy a vírus bejusson a sejtbe, mint egyetlen receptor. Most nagyon gyorsan próbáljuk igazolni, hogy igazunk van -e.

Ha igen, és ehhez az általunk felfedezett struktúrához is kötődik a vírus, akkor logikus, hogy ha ezt a struktúrát mi a vérbe juttatjuk, akkor mint egy mágnes összeszedi a keringő vírusokat mielőtt még a sejthez érnének.

Tehát a megelőzésben kulcsfontosságú szerepe lehet. 

A genetikai kutatás mellett több tucatnyi más projekt is zajlik párhuzamosan az egyetemen, az egyik leginkább reménykeltő egy antivirális szer tesztelésének előkészítése, amivel kezelni lehetne a még nem súlyos állapotban lévő betegeket. Sokakban felvetődik, hogy mindig azt hallani, influenza vírusra nem adnak gyógyszert, hogy nincs is, csak tüneti kezelés. Akkor mi is ebben az esetben az antivirális szer?

Az nem igaz, hogy vírusra nincs gyógyszer. A sima megfázásos vagy felső légúti megbetegedésekre azért nem adnak gyógyszert, mert a gyógyszer akár nagyobb megterhelés is lehet a szervezetnek, mint maga a vírus. Viszont, rengeteg olyan vírusos megbetegedés van, amire kell és szükséges, lásd a HIV vagy az ebola például, ezekre vannak speciális antivirális szerek. De elég a herpeszre gondolni, azt is vírus okozza, amire vannak antivirális kenőcsök. Amúgy az influenzára is van kifejlesztett szer, a Tamiflu, amely oszeltamivirt tartalmaz, azaz neuraminidáz-gátló gyógyszer, ami meggátolja az influenza vírus szétterjedését a szervezetben. Ezt azonban általában már csak súlyos eseteknél alkalmazzák. És sajnos a COVID-ellen nem igazolták a hatását.

30 különféle koronavírus-kutatás folyik az SZTE-n

Ahhoz képest, hogy ez mennyire új, a világ jól reagált rá, a kutatások rohamtempóban zajlanak (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

És mi az az antivirális szer, amivel jelenleg kísérleteznek és hatásos lehet a koronavírussal szemben?

A Favipiravir, ami egy Japánban kifejlesztett, eredetileg influenza elleni gyógyszer. Több helyen folynak vele reménykeltő vizsgálatok COVID-os betegekkel. Pont emiatt, a hazai gyártása is megkezdődött. Amikor ez elkészül, az egy „generikum” lesz, vagyis az eredeti gyógyszernek a másolata, amivel klinikai vizsgálatot kell majd folytatnunk nemsokára, hogy forgalomba kerülhessen. Reményeink szerint 1-2 hónap és ez el is indulhat.

De a világon többfelé már meglévő gyógyszerekkel is kísérleteznek, nálunk is vannak ilyen jellegű kutatások. A gyógyszereknek van egy nagy számítógépes adatbázisa és létezik molekula könyvtára is, ezek elemzése egyenlőre nagyon lassú folyamat. Ezt is szeretnénk felgyorsítani, egy új módszerrel.

Míg most Nyugaton is általában egy nap egy molekulát tudnak megnézni, mi szeretnénk ezt 100-ra emelni. Így jelentősen lehetne a megfelelő hatóanyag utáni kutatás gyorsítani.

Ami most is fontos, elnézve a hypót ivó és egyéb dolgokkal öngyógyító embereket, hogy a kutatások még zajlanak, ne dőljön be senki a neten keringő, vagy laikusoktól származó tanácsoknak és főleg ne vásároljon ismeretlen forrásból, illegálisan gyógyszereket, mert ez akár veszélyes is lehet!

Azért az felsejlik az emberben időről időre, hogy egy ilyen modern társadalmat, ahol lassan robotok végeznek el munkákat, hogyan tudott ennyire megbénítani és megborítani egy vírus. Felkészületlenül ért mindenkit a COVID?

Én az orvostársadalomról tudok beszélni, és ott egyáltalán nem igaz, hogy felkészületlenül ért mindenkit a dolog, a vírusoknak azonban rengeteg fajtája van, így erre csak globálisan lehet készülni, egyesével, egy-egy adott vírusra nem. Ahhoz képest, hogy ez mennyire új, a világ jól reagált rá, a kutatások rohamtempóban zajlanak. A fő kérdés most az lesz, hogy a világszintű lazításnak lesz-e böjtje vagy mivel jár majd. 

Amit nálunk, a Szegedi Tudományegyetemen teszünk, az az, hogy rengeteg projektet indítottunk, kutatás-fejlesztésbe kezdtünk, hogy ennek a vírusnak minden spektrumán úgymond mozogjunk. Megelőzés, őssejtterápia (külön kutatócsoportunk van rá), antivirális kezelés, diagnosztika, a súlyos beteg, lélegeztetett emberek utóterápiájának javítása, a fogorvosok védelme, és még a telemedicina is, amire olyan szoftvert fejlesztünk, hogy otthon lehessen majd figyelni a betegeket vele. De pszichológusaink a karantén hatásait is külön kutatják, mert már most fontos, pszichés hatásai egyelőre felmérhetetlenek és nagyon komolyak.

Kíváncsi vagy, milyen kutatások folynak még a vírussal kapcsolatban? Mutatjuk:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top